MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA
ALFÖLDI TUDOMÁNYOS INTÉZET
BÉKÉSCSABAI OSZTÁLY

CENTRE FOR REGIONAL STUDIES, HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES
ALFÖLD INSTITUTE
BÉKÉSCSABA DEPARTMENT

5601 Békéscsaba, Pf.185.
Szabó Dezső u. 42.
H-5600 Hungary
Phone/fax +36 66 328 577
+36 66 441 801

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Békéscsabai Osztálya szeretettel meghívja Önt a

Színhelye:  Békéscsaba
Időpontja: 2003. november 28–29.

A kongresszuson elhangzó előadások és szakmai viták középpontjában ezúttal az Alföldet is érintő európai integrációs folyamatok állnak. Célunk, hogy – ismét sokféle nézőpontból – elemezzük a bővítési folyamat hatásait, az azzal összefüggő konfliktusokat egy olyan térségben, amely földrajzilag és a hagyományos (gazdasági, infrastrukturális) fejlettségi mutatókat tekintve is „távol” esik az Unió dinamikus centrumaitól, régióitól. A konferencián az Alföld helyét, lehetséges szerepét az európai térben és a globalizálódó nemzetközi kapcsolatrendszerekben is keressük, a szakmai beszélgetések ezért átlépik az ország (és az Európai Unió majdani) határát, egyrészt tematikájukban, másrészt a szomszédos országokból érkező résztvevők révén.

Mindennapi életünk valamennyi szféráját és szereplőjét érintik a csatlakozásból eredő változások, kihívások. A III. Alföld Kongresszus megrendezésével szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy közösen – az akadémiai élet, a civil szervezetek, a gazdasági, az igazgatási, az oktatási, egészségügyi szféra szereplőinek részvételével – feltárjuk, milyen értékekkel, előnyökkel rendelkezik térségünk, s ezekre építkezve milyen fejlődési utak képzelhetők el az Alföld és tágabb térsége számára az Európai Unió keleti peremén.

A kongresszus első napján, délelőtt plenáris ülésre kerül sor, neves szaktekintélyek részvételével, az alábbi témakörökben:

· Enyedi György: Európa peremén?

· Inotai András: Az Európai Unió regionális politikájának eddigi tapasztalatai és lehetséges irányai

· Mészáros Rezső: Az Alföld a Kiber-térben

· Tóth József: Az EU-csatlakozás kihívásai a felsőoktatás számára

· Csatári Bálint: Az alföldi változások főbb irányai és régi-új kérdőjelei

A plenáris ülést követően 9 tematikus vitaülésre kerül sor, ahol a vitaindító, rövid előadások után lehetőség lesz az aktív részvételre, korreferátumok, hozzászólások formájában. Az október 31-ig bejelentkező hozzászólóknak a bevezető előadások vázlatát november elején megküldjük. A kongresszus anyagaiból kötetet kívánunk megjelentetni, amely az előadások mellett a hozzászólások bővített változatát, illetve a témához kapcsolódó kutatások eredményeit (max. 5 oldalban) is tartalmazni fogja.

A tematikus vitaülések témái és témavezetői:

1. Társadalmi, szervezeti és környezeti problémák, konfliktusok az agrárszektorban az uniós csatlakozás után – moderátor: Simon Sándor (MTA RKK ATI, Békéscsaba)

Napjainkban hazánk agrártermelése történelmi szempontból is nagy kihívás előtt áll. A rendszerváltást követő tulajdonjogi változások, a termelés folyamatos csökkenése, a mezőgazdasági kutatás és oktatás finanszírozási nehézségei, az agrárpolitika bizonytalansága, az Európai Unióhoz való csatlakozás és az agrártermeléssel összefüggő világgazdasági folyamatok miatt is kiemelten kell foglalkozni a mezőgazdaság problémáival.

A magyar mezőgazdaság az elmúlt évtizedekben – ha eltérő tulajdoni szerkezetben és technológiával is – sok tekintetben hasonló modellt követett, mint a nyugat európai agrárgazdaságok. Ez a modell igen intenzív, sok ipari eredetű anyagot használ fel, nagy a ráfordítás igénye, és meglehetősen környezetszennyező. A környezetszennyezés különösen a gazdasági fejlődés fenntarthatósága szempontjából fontos. Ha nem változtatunk a mezőgazdaságról alkotott, nagyrészt termelésorientált képünkön, akkor egyre kevesebb az esélyünk, hogy a termelési ciklusok megismételhetők legyenek úgy, hogy a természeti környezetben ne okozzunk maradandó károsodásokat.

Nagyon fontos annak fel- és elismerése, hogy a hazai mező- és erdőgazdaság szervesen összefonódik, a vidékkel. Nemcsak az élelmiszer előállítás és az elmaradottabb vidékeken a foglalkoztatottság szempontjából nagyon lényeges, de az ember természetes életterének, a bioszférával alkotott kapcsolatának valamint a kultúrájának megőrzése is ezen alapul. Ha felismerjük a mezőgazdaság ezen multifunkcionalitását, akkor olyan előnyöket, „pozitív externáliákat” is ki tudunk mutatni, melyeket nem vagy csak nehezen lehet számszerűsíteni illetve pénzben kifejezni.

A technológiai fejlődés ellenére súlyos napi gondok nyomasztják a gazdálkodókat, a feldolgozóipart, és az agrárkereskedelmet is. A válságból való kilábalás érdekében érdemes vizsgálni a mezőgazdaság szervezeti keretei. A tulajdonviszonyok rendezetlensége, a finanszírozási helyzet megoldatlansága, a termékpálya szereplők közti koordináció hiányosságai, a termelési kedv hanyatlása, az értékesítés körüli kiszolgáltatottság, és a vidéki munkanélküliség nagysága sürgeti a stabilizációt.

Előadók: Kovács Katalin, Ángyán József, Nagy János

2. A vidékfejlesztés szerepe és mozgástere az EU és az újonnan belépő országok periférikus térségeiben – Moderátor: Baranyi Béla (MTA RKK ATI, Debrecen)

Magyarország egészén belül az Alföld nagyrégió gazdasági-társadalmi helyzete ma is periférikusnak minősül, s területén nagy számban fordulnak elő halmozottan hátrányos helyzetű belső (Közép-Tiszavidék, Bihar, Sárrét stb.), illetve külső (határ mente) perifériák. Az utóbbiak a vidéki Magyarország egyik legkiterjedtebb válságövezeteit alkotják a magyar–román és magyar–ukrán határok mindkét oldalán. A keleti határ menti területek annak a nagyrégiónak a sajátosságait is tükrözik, amelyet határolnak, de a perifériajelleg létrejöttében az Alföld gazdasági problémáin túl mégiscsak fontos szerephez jutott a határmentiség. Az Alföld régióban a kelet-magyarországi politikai államhatárok mentén, voltaképpen perifériák találkoznak perifériákkal. Így váltak tulajdonképpen kettős perifériává a kelet-szlovák, az ukrán és részben a román határ menti térségek. De a horizontot kitágítva a keletről szomszédos hatalmas kiterjedésű térség egészében is könnyen felismerhetők egy összefüggő, öt kelet-európai országot (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Ukrajna) átfogó tartós, azonos jeleket mutató periférikus helyzetű nagyrégió jegyei. A kelet-magyarországi vidéki térségek tradicionális elmaradottsága mára sem enyhült. Ilyen körülmények között különösen fontos tehát a vidékiség különféle aspektusainak részletes és komplex vizsgálatával számba venni a periférikus térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatásának a lehetőségeit, felkészülve az EU-integrációs folyamat új kihívásaira, a schengeni „határvonással” együtt járó helyzet kezelésére. Ezért sem volt talán még soha ilyen fontos a vidéki társadalom és gazdaság problémáinak megoldása, mint jelenleg, az európai uniós tagság elnyerésekor, hiszen az EU-csatlakozás után az Alföld tranzitszerepe amúgy is megnő.

Előadók: Kovács Teréz, G. Fekete Éva, Papp Tibor

3. A környezettudatosság és -gazdálkodás kérdései az EU-csatlakozás után – Moderátor: Nagy Imre (MTA RKK ATI, Békéscsaba)

A környezetpolitika regionális vetületei az EU csatlakozás után. Mennyiben lesz önálló a régió a környezetvédelmi fejlesztések terén az EU csatlakozás után, milyen intézményrendszer kialakítása várható e tekintetben a környezetvédelmi hatóságok mellett. A környezetipar fejődésének lehetőségei az Alföldön. A környezetbarát technológiák széleskörű alkalmazásának feltételei, modern műszaki megoldások a különböző környezetvédelmi ágazatok számára. A környezeti konfliktusok kezelése. A környezetkárosodások és azok ellen hangját felemelő lakosság és civil szféra közti konfliktusok kezelésének, megoldásának lehetőségeinek feltárása. A természetvédelem területfejlesztési kapcsolatai. A természetvédelem szerepe és súlya a terület és településfejlesztési dokumentumokban, hiányosságok és szükséges tennivalók ezen a téren. Határon átnyúló természetvédelmi és környezetvédelmi kapcsolatok optimalizálásának lehetőségei – az Alföld jelenlegi, határon átnyúló kapcsolatai és az azokhoz kapcsolódó operatív programok.

Előadók: Tirják László, Szirmai Viktória, Rakonczai János, Szlávik Lajos

4. Az átalakulás és a csatlakozás vesztesei – Az esélyegyenlőség kérdőjelei az Alföldön – Moderátor: Szoboszlai Zsolt (MTA RKK ATI, Szolnok)

Az Európai Unió 2000. évi lisszaboni tanácsülésén 2010-ig megvalósítandó célként fogalmazódott meg, hogy az EU „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely képes a fenntartható növekedésre, több és jobb munkahely és nagyobb társadalmi kohézió mellett”. A nizzai és stockholmi csúcson a tagállamok kötelezettséget vállaltak ezen célok támogatására.

Magyarországon a rendszerváltozást követő évtizedben a tulajdoni, képzettségi-kulturális, foglalkoztatottsági, demográfiai, egészségügyi, szociális viszonyokban a társadalmi és a területi különbségek egyaránt számottevően növekedtek. A strukturális és tradicionális hátrányokkal küzdő térségekben, így az Alföldön is jelentős társadalmi-gazdasági és területi belső differenciálódás ment végbe, valamint az egyéb régióktól való, immár számos (gazdasági, infrastrukturális, szociális) területen mérhető leszakadás következett be. Ugyanakkor az is látható például, hogy a lakossági infrastrukturális ellátottság az Alföldön lényegesen, más régiókat meghaladó mértékben fejlődött. Megtorpant viszont a városi és a rurális népesség demográfiai dinamikája, mérséklődtek a népesség összetételének területi különbségei, változtak a migráció motivációs és térbeli irányai. Új szociális, területi és gazdasági problémák keletkeztek, összességében újratermelődtek az alföldi társadalom egyenlőtlenségei.

Az ezredfordulóra stabilizálódó magyar gazdaság, a fokozatosan erősödő szociális intézményrendszer és a lassan újra szövődő civil háló elmozdulást jelez a társadalmi-gazdasági átmenet mélypontjáról. Ebben a stabilizálódási folyamatban újabb, válságok lehetőségét is hordozó fejlődési fokozatot jelent a fejlett nyugathoz való csatlakozás. Nyugat-Európa fejlett társadalmai úgy értek el az egyesült Európa megteremtésének szándékához, hogy az érintett nemzetállamok számára nyilvánvalóvá vált: a nemzeti társadalompolitikák jelentős reformja nélkül nem munkálhatók ki a közös elvek és gyakorlatok. Ehhez képest Magyarországon a csatlakozás másként megy végbe, hiszen még a nemzeti jóléti politika átfogó rendszere sem született meg, viszont a csatlakozás miatt máris aktuálissá vált ezen politikák meghaladása.

Az átalakulás alföldi veszteseinek nem kínálnak perspektívát a mai viszonyok. A fejlett nyugathoz való csatlakozás sikere azon is múlik, hogy a nem demokratikus viszonyok között szocializálódott emberek képesek-e létrehozni, életben tartani és fejleszteni az alapvető értékekből és fontos szerveződési elvekből építkező integratív civil társadalmat.

Előadók: Béres Csaba, Velkey Gábor, Dövényi Zoltán

5. A történelmi múlt máig ható (élő) következményei – a hagyományok és értékek megőrzése a globalizáció és integráció korszakában – Moderátor: Kugler József (MTA RKK ATI, Békéscsaba)

Az Unió közeljövőben történő bővítésének eredményeként hosszabb-rövidebb időszakra éppen az Alföldön húzódik majd az egységesülő Európa határa. E sajátos fejlődési pályát befutó Kárpát-medencei nagy tájnak, pontosabban az itt élő embereknek ezért kell most is az újabb kihívásokra megoldást találniuk. A vitaülés arra keres választ, hogy elődeink az elmúlt századokban, hogyan próbáltak élni egy-egy számukra szerencsésebb történelmi korszak nyújtotta lehetőségekkel, miként igyekezetek felzárkózni Európa nyugati feléhez és egyúttal megőrizni és átörökíteni hagyományaikat is. Így egyebek mellett szeretnénk megvitatni, hogy az elmúlt évszázadok során kialakult-e és tovább él-e napjainkig egyfajta alföldi mentalitás, és találunk-e a közelebbi és távolabbi múltban példát arra, hogy az alföldi társadalom vagy annak egyes rétegei egy-egy korszakban példaként szolgálhattak a Kárpát-medence egészének. Számba vesszük még, hogy elődeink, mit hagytak örökül számunkra az alföldi tájból, valamint választ keresünk arra is, hogy a hagyományokhoz valóragaszkodás miként segítheti vagy éppen hátráltatja egy-egy alföldi közösség megújulását.

Előadók: Beluszky Pál, Erdész Ádám, Frisnyák Sándor, Őrsy Julianna

6. A gazdasági integráció kérdőjelei a globalizálódó (európai) gazdaságban – Moderátor: Nagy Gábor (MTA RKK ATI, Békéscsaba)

Az Alföld, de tágabban az Uniós csatlakozás előtt álló Kelet-Közép-európai országok keleti perifériái gazdasági szempontból a leginkább elmaradottnak tekinthetők. Bár az országos szinten érzékelhető a felzárkózás az Uniós átlaghoz, a hazai nagy és középvállalatok jelentős része valamilyen szinten kapcsolódott egyes nemzetközi hálózatokhoz, de a kisméretű, az egyéni cégek jelentős hányada ma sincs tisztában a csatakozás számukra várható következményeivel. A panelvitában az Alföld és (a keleti perifériák) gazdasági fejlődését alapvető kérdéseket járjuk körül.

A rendszerváltás óta az Alföldön milyen szintre jutott el az egységesülő európai gazdasági térhez történő integrálódás foka? Vannak-e a folyamatnak objektív mérőszámai? Hol áll az Alföld a hazai régiók között a felkészülésben? A helyi gazdasági szereplők számára milyen esélyeket nyújt az Uniós csatlakozás? A régió milyen előnyöket tud kínálni a potenciális befektetők számára? Melyek azok a helyi adottságok, melyekre támaszkodva fel lehet építeni egy versenyképes gazdasági struktúrát? A helyi/térségi piacokon megjelenő globális, vagy nemzetközi szereplők milyen kihívásokat támasztanak a helyben létező cégek számára? Melyek azok a tevékenységek, ahol az Alföld mai gazdasági struktúrája versenyképes lehet egy európai, vagy globális nemzetközi versenyben?

Előadók: Barta Györgyi, Lengyel Imre, Sztankó János

7. A tudás alapú fejlődés esélyei – a kutatás, az oktatás és a gazdaság kapcsolatrendszerei – Moderátor: Bakti Mária (MTA RKK ATI, Békéscsaba)

A gazdaság fejlődésének posztindusztriális szakaszában kiemelten fontos szerep jut a kutatás, az oktatás és a gazdaság szereplői közötti összehangolt együttműködésnek, amely számos európai régió gazdasági fejlődésének a motorja. Az Alföld számára, amely a mind az országon, mind a kibővülő Európai Unión belül földrajzi és gazdasági szempontból is periférikus helyzetben van, nagyon fontos az új fejlődési tényezők és potenciálok feltárása. Az elmúlt évek során világossá vált, hogy sem az ipari, sem az agrárszektor átalakítására tett kísérletek nem jelentettek áttörést a térség fejlődésében. A gazdaságélénkítés lehetséges alternatívái közül az Alföld számára kiemelten fontos lehet a kutatás-fejlesztés eredményein alapuló gazdasági szerkezetváltás, amelyhez az alföldi kutatóintézetek és a felsőoktatás intézményei adják a tudományos hátteret. A térség megoldatlan problémája azonban, hogy a mindeddig csekély kézzelfogható eredményt hoztak a tudás- illetve technológiatranszfert célzó kísérletek. A III: Alföld kongresszus 7. tematikus vitaülésének célja, hogy felderítse ennek okait, és párbeszédet, illetve vitát kezdeményezzen a területen dolgozó kutatók, oktatók és gazdasági szereplők részvételével.

Előadók: Mihók Ildikó, Dudits Dénes, Barta Árpád

8. Globalizáció és integráció – kihívások a területi igazgatás számára – Moderátor: Pfeil Edit (MTA RKK DTI, Pécs)

A gazdaság és a közigazgatás regionalizációjának összefüggései és problémái. A közigazgatás szerepe a perifériák versenyképessé válásában. A határokat átívelő együttműködések mérlege és jövője. Globalizáció és lokalitás. Van-e EU-konform közigazgatás? – érvek és ellenérvek területi közigazgatásunk reformja tekintetében. Integráció – partnerség – hálózatok.

Előadók: Bőhm Antal, Hajdú Zoltán, Nógrádi Zoltán

9. Új folyamatok és konfliktusok városi terekben – az Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP) tükrében – Moderátor: Timár Judit (MTA RKK ATI, Békéscsaba)

Az Európai Területfejlesztési Perspektíva kiemelt figyelmet fordít mind a dinamikus, diverzifikált gazdaságú, a beruházások számára vonzóvá tett, versenyképes kis- és nagyvárosok kialakítását, mind a nagyvárosi terjeszkedés szabályozását, a funkciók és társadalmi csoportok keveredését, a városi ökoszisztéma menedzselését, a megközelítés hatékony és környezetbarát eszközeinek alkalmazását, a kulturális örökség megőrzését megcélzó fejlesztésekre. Mennyire aktuálisak ezek a feladatok az Alföldön, ahol mára, ha a metropoliszoknál megszokottnál jóval kisebb léptékben is, de mindennapi realitássá vált a társadalmi, városrendezési, környezeti konfliktusokat szító lakóhelyi, kereskedelmi, ipari, rekreációs szuburbanizáció, a szlumosodást követő s a társadalmi kirekesztés veszélyeivel járó városfelújítás és dzsentrifikáció, a funkciók és társadalmi csoportok térbeli átrendeződése, a befektetőkért folyó verseny, az önkormányzatok új szerepe a városmarketingben és növekvő gondja a környezeti és szociálpolitikában?

Előadók: Becsei József, Kiss Lajos, Kovács Zoltán

November 29-én délben a kongresszust plenáris üléssel zárjuk, ahová ismét neves szakembereket várunk határon innen és túlról, a következő előadásokkal:

· Horváth Gyula: A regionalizmus esélyei Magyarországon
· Benedek József: Regionalizáció Romániában
· Losonc Alpár: A Vajdaság az EU-csatlakozás után - gazdasági leszakadás, vagy várakozás a következő integrációra?
· Nitu Adrian Klein László: Magyarország EU-csatlakozásának hatásai a nyugat-romániai régiókban.

A résztvevők regisztrációs díjat fizetnek, amelynek összege első körlevelünktől eltérően nettó 9000 Ft (áfával együtt fizetendő: 11250 Ft), diákok és PhD-hallgatók kedvezményben részesülnek, számukra a regisztráció díja nettó 6000 Ft (áfával együtt fizetendő: 7500 Ft). A változás oka a 2003 júniusában bevezetett, konferencia-díjakat is érintő, új (25%-os) áfa-kulcs. Az összeg valamennyi résztvevő számára magában foglalja az ebédet a kongresszus mindkét napján, a részvételt a fogadáson (erre november 28-án este kerül sor), továbbá egy példányt a konferencia zárókötetéből.

A jelentkezéséket 2003 október 31-ig várjuk. A regisztráció az MTA RKK Békéscsabai Osztályán, Zöld Mártánál történik, levélben, faxon, vagy elektronikus úton, a csattolt regisztrációs lapon. Kérjük, hogy feltétlenül tüntessék fel, mely vitaüléseken szeretnének részt venni, mert második körlevelünkhöz csatoljuk a megjelölt vitaindító előadások rövid összefoglalóit.

Cím:

MTA RKK Békéscsabai Osztály
Békéscsaba
Szabó Dezső u. 42.
5600
(Pf. 185, 5601)

Tel/fax: 66-328 577 vagy 66-441 801
E-mail: zoldm@rkk.hu

Szállásról valamennyi résztvevő maga gondoskodik. Az alábbiakban mellékeljük a békéscsabai szállodák listáját a jelenlegi árakkal együtt. A foglalást célszerű mielőbb megszervezni.

Fenyves Szálló (Garzon Szállóval egy kezelésben)
5600 Békéscsaba, Ifjúsági tábor 1701
Tel/fax: (66) 456-126
Internetes cím: www.fenyveshotel.hu
2 ágyas szoba 8400 Ft (reggeli nélkül)

Fiume Szálló
5600 Békéscsaba, Szent István tér 2.
Tel/fax: (66) 443-243
Internetes cím: www.fiume.viharsarok.com
E-mail: recepcio@axelero.hu
1 ágyas szoba 9500 Ft (reggelivel)
2 ágyas szoba 13500 Ft (reggelivel)

Szlovák Szálló
5600 Békéscsaba, Kossuth tér 10.
Tel/fax: (66) 321-771
E-mali: csabacsosz@mail.datanet.hu
2 ágyas szoba 7900–8500 Ft
apartman 9800 Ft

Trófea Szálló
5600 Békéscsaba, Gyulai út 61/1.
Tel/fax: (66) 441-038
3 ágyas szobák vannak,
1 fő részére 4500 Ft
2 fő részére 6000 Ft
3 fő részére 7500 Ft
reggeli nélkül

Sport Szálló
5600 Békéscsaba, Gyulai út
Tel/fax: (66) 449-449
2 ágyas szoba 4800 Ft
3 ágyas szoba 7100 Ft
reggeli nélkül

Letölthető jeletkezési lap: jellap.rtf

Visszaküldendő:
2003. október 31.
MTA RKK
5601 Békéscsaba, Pf. 185.
zoldm@rkk.hu    tel/fax: 441-801

Jelentkező neve:……………………………………………………………………………….

Jelentkező munkahelye: ………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Levelezési cím (postai. e-mail): ………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Telefonszám: ……………………………………

Fizetési mód: ÁTUTALÁS     KÉSZPÉNZ FIZETÉS HELYBEN
(megfelelő rész aláhúzandó)

Átutalás esetén számlaszám: 10024003-01738461-00000000
(átutalásnál kérjük a megjegyzés rovatban feltüntetni: III. Alf. Kongr. + a befizető neve)

Számlakészítéshez szükséges adatok

Intézmény neve: ………………………………………………………………………………

Intézmény címe: ………………………………………………………………………………

Befizetett összeg: ……………………………………

Mely panelvitákban kíván részt venni:

1. Társadalmi, szervezeti és környezeti problémák, konfliktusok az agrárszektorban az uniós csatlakozás után

2. A vidékfejlesztés szerepe és mozgástere az EU és az újonnan belépő országok periférikus térségeiben

3. A környezettudatosság és -gazdálkodás kérdései az EU-csatlakozás után

4. Az átalakulás és a csatlakozás vesztesei – Az esélyegyenlőség kérdőjelei az Alföldön

5. A történelmi múlt máig ható (élő) következményei – a hagyományok és értékek megőrzése a globalizáció és integráció korszakában

6. A gazdasági integráció kérdőjelei a globalizálódó (európai) gazdaságban

7. A tudás alapú fejlődés esélyei – a kutatás, az oktatás és a gazdaság kapcsolatrendszerei

8. Globalizáció és integráció – kihívások a területi igazgatás számára

9. Új folyamatok és konfliktusok városi terekben – az Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP) tükrében

(megfelelő rész aláhúzandó)

Mely panel(ek)ben kíván korreferátummal szerepelni (szám): ……………………