VI. FALUKONFERENCIA

A VIDÉKI MAGYARORSZÁG
AZ EU-CSATLAKOZÁS ELŐTT

2003. június 12–13.

A konferenciát
a Magyar Tudományos Akadémia
Regionális Kutatások Központja
rendezi

A konferencia támogatója:
Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése

A konferencia helyszíne:
Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ
Pécs, József Attila u. 10.

JÚNIUS 12.

PLENÁRIS ÜLÉS

10.00 óra

Elnök: Horváth Gyula

Szanyi Tibor: EuroFalu

Tóthné Mohácsy Gabriella: Programok a vidéki Magyarország felzárkóztatása érdekében

Horn Péter: A magyar mezőgazdaság és az EU-csatlakozás

Illés Iván: Regionális politika és vidékfejlesztés az Európai Unióban 2006 után

Kovács Teréz: Vidékfejlesztési szcenáriók az EU-csatlakozás kapcsán

Kovács Katalin: Vidéki kaleidoszkóp: eltérő esélyek, eltérő remények az uniós csatlakozás előtt

13.00–14.00 ebéd

Elnök: Kovács Teréz

Podmaniczky László: A többfunkcionális mezőgazdaság szerepe a vidékfejlesztésben

Plet, Françoise: A francia mezőgazdaság és vidéki turizmus

15.30–15.45 szünet

15.45–17.45 SZEKCIÓÜLÉSEK

18.00 órakor indulás Kökénybe
a szakember-találkozóra

JÚNIUS 13.

SZEKCIÓÜLÉSEK

8.15–12.15 óráig

13.30 órakor ebéd

I. Gazdasági szekció
(csütörtökön 15.45–17.45, pénteken 8.15–12.15)

Szekcióvezető: Kárpáti László

Fertő Imre: A magyar agrárkereskedelem dinamikája az EU piacain

Elek Sándor: Birtokszerkezet és EU-csatlakozás

Lentner Csaba: A magyar agrárfinanszírozás várható kihívásai az EU-csatlakozást követően

Czárl Adrienn: Az agrárgazdaság EU-érettsége

Abonyiné Palotás Jolán: Gondolatok az élelmiszer-gazdaság versenyképességének növeléséről

Gál Zoltán: A vidék bankjai: a vidéki pénzintézeti hálózat kialakításának fejlesztési feladatai (a takarékszövetkezetek szerepvállalása)

Harsányi Gergely Zsolt: Kertészeti ágazatok problémái az EU-csatlakozás során

Vincze Mária: Az erdélyi vidéki térségek fejlődési esélyei

Jankovich Ilona: A francia és a magyar gazdák

Rácz Kata: A termelői kooperációk típusai az agrárágazatban

Szépvölgyi Ákos: Az információs társadalom és a vidékfejlesztés

Koós Bálint: Gazdasági szuburbanizáció az 1990-es évek Magyarországán

Raffay Zoltán: A rurális térségek gazdasági versenyképességének növelése a szolgáltatások fejlesztésével

Bacsi Zsuzsanna: A konjunktúra és üzleti várakozások regionális eltérései Magyarországon

Kerepeszki István: Az ellátási lánc és a regionális fejlesztés összefüggései

Póla Péter: Az agrárkamarák szerepe a vidékfejlesztésben

Nagy Ferenc: Helyi kezdeményezésű vidékfejlesztés

Lehota Ágnes: A falusi lakosság foglalkoztatási problémái

Farkas Rita: Területfejlesztési lehetőségek az Őrségben

Apró Antal Zoltán – Tésits Róbert: A humánerőforrás-fejlesztés lehetőségei a Dél-Dunántúl vidéki térségeiben

Tóth Krisztina: A magyar falvak lakáshelyzete az ezredfordulón

Vasa László – Guth László: A falusi háztartások helyzete és attitűdje egy empirikus háztartás-gazdaságtani kutatás tükrében

Vásáry Viktória: A vidékfejlesztés és az agrárgazdaság kapcsolata

II. Ökológiai szekció
(pénteken 8.15–12.15)

Szekcióvezető: Szirmai Viktória

Pusztai Csaba: Fenntartható fejlődés helyi szinten, a Local Agenda 21 európai tapasztalatai

Varga Géza: A fenntartható falu modellje és az EU LEADER program

Kopasz Mihály: Fenntartható mezőgazdaság Magyarországon

Szépvölgyi Emese: Uniformizálódó tájak – egy új tájkultúra kialakításának szükségessége

Szabó László: Talajerő-gazdálkodás a többfunkciós mezőgazdaságban

Szabó István: Gyógy- és aromanövények termesztési adaptációja a Kiskunmajsai kistérségben

Bokorné Kitanics Tünde: A húsló, húsjuh, húsmarha és a szarvas jövedelemtermelő képességének vizsgálata a Pointer-programmal

Nagy János: A biogazdálkodás mint a fenntarthatóság kistérségi lehetősége

Harsányi Endre: A földhasználat változásának értékelése 1950–2000 között

Dorka Dénes: Talajinformációs rendszer kialakítása a mezőgazdaságban

Nyizsalovszki Rita: A tájhasználat és természetvédelem kapcsolata az EU kapujában egy tokajhegyaljai mintaterület példáján

Dobos Attila Csaba: Agrár-geoinformációs rendszer kialakítása eltérő adottságú mintaterületeken

III. Társadalmi-közösségi és kulturális szekció
(csütörtökön 15.45–17.45, pénteken 8.15–12.15)

Szekcióvezető: Hajdú Zoltán

Csatári Bálint: A magyar vidék kulturális-földrajzi arculata

Váradi Monika Mária – Kovács Katalin: Régi és új (tanyasi) szegénység

Kocsondi József – Gál Lajos: Egy természetbarát civil szerveződés lehetőségei az EU küszöbén

Keresztesi József: Község-közösségfejlesztés

Szekeres János: Múlt és jövőkép

Wachtler István – Pálos Lászlóné – Nagy-Kovács Erika: A vidéki életformához kötődő kulturális értékek és hagyományok a Mátraalján

Bögre Zsuzsa: Vallás – civil társadalom – faluközösség

Trócsányi András – Nagy Árpád: Az iskolázottság területi struktúrája Magyarország rurális térségeiben

Faludi Erika: Aprófalvak együttműködése

Pál Viktor: A falusi és városi népesség egészségi állapotának eltérő vonásai a makói kistérségben

Kanalas Imre: Az informatikai fejlődés és az új típusú területi egyenlőtlenségek

Szabó Géza – Berki Mónika: Pécs, Baranya és kistérségei turisztikai kínálatának megítélése a vendégek szemszögéből

Mezei István: A tiszaszederkényi háztartások költségvetési szociológiája

Varnyú Anikó – Horváth József: A vidéki életforma rokonítható elemei magyar és francia kistelepülések példáján

Dancs László: A határon átnyúló kapcsolatok főbb jellemzői a magyar–ukrán határtérségben a lakosság szemszögéből

Balcsók István: A munkanélküliség jellemző vonásai Hajdú-Bihar megye falvaiban

Kiss László: A vasúti és a közúti tömegközlekedés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Szabó Piroska: Kezdeményezés és idegenkedés

Márczi Éva: Az önkormányzatok rétegződése területi különbségeik alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

IV. Vidékpolitika
(csütörtökön 15.45–17.45, pénteken 8.15–12.15)

Szekcióvezető: Kovács Dezső

Somlyódyné Pfeil Edit: A közigazgatás fejlesztésének szerepe a vidékpolitikában

Farkas Tibor: Kistérségek a vidékfejlesztésben

Kovács Dezső: A hazai vidék problémáiból kiinduló vidékfejlesztési politika szükségességéről

G. Fekete Éva: Kikerülhetők-e a modernizációs csapdák az elmaradott térségek fejlesztésében?

Zemankovics Ferenc: Vidékfejlesztési tapasztalatok a Nyugat-dunántúli térségben az EU-csatlakozás közelében

Marina Todorovic – Nagy Imre: Szerbia rurális fejlődésének általános sajátosságai

Aubert Antal – Csapó János: A turisztikai programozás területi szintjeinek harmonizációs kérdései Dél-Dunántúl terület- és vidékfejlesztési terveiben

Baranyi Béla: Schengen árnyékában: a határon átnyúló kapcsolatok szerepe periferikus helyzetű rurális területek felzárkóztatásában Magyarország keleti államhatárai mentén

Kulcsár László – Hekliné Herbály Katalin: Gyakorlatorientált képzés a vidékfejlesztés területén

Baukó Tamás – Gurzó Imre: Az agrár- és vidékfejlesztés lehetőségei mikroszinten (egy karakterisztikus Békés megyei település, Csorvás példáján)

Varga Péter: Az információs és a vidéki társadalom viszonya

Kovács András Donát: A Közép-Tisza-vidék településeiről alkotott lakossági vélemények az EU-csatlakozás tükrében

Simon Sándor: A termékpálya-koordináció korszerűsítésének új lehetőségei

Huszár Lilla: A vidékfejlesztés problémái Magyarországon

Szabó Gyula – Koncz Gábor: A vidékfejlesztés lehetőségei és korlátai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határ menti területein

Jász Krisztina – Szarvák Tibor – Szoboszlai Zsolt: A szociális földprogram vidékfejlesztési hatásai

V. Sikeres falvak, kistérségek
(csütörtökön 15.45–17.45)

Szekcióvezető: Csefkó Ferenc

Bajmócy Péter: Sikeresek, de falvak? Nagyvárosaink néhány egyéb belterületének és külterületének fejlődése 1980-tól napjainkig

Szörényiné Kukorelli Irén: Kistérségi információs központok szerepe a vidéki sikerekben

Mezei Cecília: Gazdaságfejlesztési gyakorlat a magyar falvakban

Pető Károly – Biroveczné Oláh G. – Botos Zs.: A Túrmelléki-Erdőhát kistérség vidékfejlesztési problémái és kitörési lehetőségei

Finta István: EU-támogatási források és a Keleti-Mecsek fejlesztési programjai

Szónoky Miklósné: Gondolatok Csongrád megye falusias településeinek népességszám-változásáról

Hervainé Szabó Gyöngyvér: Leszakadás vagy integráció? A fenntarthatósági és információs társadalmi programok az önkormányzatok és kistérségek fejlesztésében