Magyar Tudományos Akadémia
 

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

KÖZGAZDASÁG- ÉS REGIONÁLIS TUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE

English | Oldaltérkép | Bejelentkezés

ÚSZT PÁLYÁZATOK

Tudományos beszámoló 2014

Tudományos beszámoló az MTA KRTK RKI 2014. évi tudományos tevékenységéről

I. Az RKI fő feladatai 2014-ben

II. A 2014-ben elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

a) Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

b) Párbeszéd a tudomány és a társadalom között

III. Az RKI hazai és nemzetközi kapcsolatai 2014-ben

IV. A 2014-ben elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása

V. A 2014-ben megjelent jelentősebb publikációk

KÖNYVEK

KÖZLEMÉNYEK

I. Az RKI fő feladatai 2014-ben

Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete (RKI) a közfeladatként jelentkező alapkutatásokat tekintette elsődleges feladatának a 2014. évben is. Eredményeinek bemutatásaként 2 monográfia, 10 könyv, 2 tanulmánykötet, 60 szakcikk és további 150 tanulmány megjelentetését, a Discussion Papers sorozat, a Kárpát-medence régiói monográfiasorozat és a Tér és Társadalom folyóirat folyamatos kiadását tervezte. E feladatokat a korábban kialakult komplex intézeti profil – alapkutatás, alkalmazott kutatás, felsőoktatás, tanácsadás – fenntartása mellett sikerült teljesíteni. Az intézeti kutatók munkáira az év során 1651 hivatkozást regisztráltak, ebből 2014. évi megjelenésű volt 1168.

Az RKI alapkutatásainak jellemzője, hogy interdiszciplináris megközelítéssel elemzi a térbeli folyamatokat a regionális tudomány legújabb irányzataihoz és tematikáihoz kapcsolódva. Egyre markánsabb a hozzájárulása az ipar, az innováció térgazdaságtani, a társadalmi marginalizáció szociológiai, kritikai földrajzi, a határkutatások geopolitikai és a kormányzás politikatudományi, közpolitikai megközelítésű iskoláinak eredményeihez. A kutatási profilban erőteljesen jelenik meg a természeti környezet, és a társadalmi tőke dimenziója. Az intézet szenior kutatói több monográfiában, nagyobb lélegzetű tanulmányban foglalták össze a térelmélet, regionális politika, jó kormányzás témakörében elért elméleti eredményeiket.

A regionális tudomány immanens sajátossága, hogy konkrét terekben folytatott empirikus kutatásokkal verifikálja tudományos elméleteit. Erre a kutatási módszertani követelményre az RKI több telephelyes (Békéscsaba, Budapest, Győr, Kecskemét, Pécs, Székesfehérvár) szervezeti felépítése kiválóan alkalmas. Az elmúlt évtizedekben kialakult helyi beágyazottságnak köszönhetően az egyes kutatóhelyek az adott térség sajátosságaihoz is alkalmazkodni tudtak, átfogva így a dinamikus városi térségek és a leszakadó vidéki régiók, belső és határ menti perifériák erősen eltérő fejlődési/hanyatlási folyamatait. A 2014-ben az ország különböző térségeiben folytatott empirikus kutatások a regionális különbségek további erősödését tapasztalták. A hazai regionális és társadalmi polarizálódás különösen felértékeli a közpolitikai beavatkozások kormányzási, tervezési, helyi gazdaságfejlesztési hatékonyságának feltételeit. Noha kétségtelenül kisebb kormányzati érdeklődés mellett, de az intézet korábbi profilját megőrizve továbbra is fontos kutatások folytak a regionális kormányzási intézmény- és eszközrendszer témakörében. Az intézet kutatási eredményei és tudományszervezési gyakorlata iránt továbbra is élénk érdeklődés tapasztalható a kelet- és közép-európai országok tudományos műhelyeiben. Ennek új eleme az intézet kezdeményezésével tartott nemzetközi konferencia külföldön.

A 2014. évben is komoly feladatot jelentett a felsőoktatási tevékenység. Az RKI huszonkilenc kutatója – köztük hat egyetemi tanár – nyolc hazai és két határon túli egyetem, valamint három főiskola képzéseiben vett részt folyamatosan, ily módon is közvetítve a regionális tudomány eredményeit.

Az intézet 15 nemzetközi, 30 hazai tudományos, 20 ismeretterjesztő és 2 kulturális rendezvény szervezését tervezte. A 2014. év a nemzetközi kapcsolatok terén Oroszország és Finnország irányában jelentett új minőséget, emellett a kelet-közép-európai országok – különösen Lengyelország, Szlovákia, Románia és Horvátország – kutatóhelyeivel intenzívek voltak az együttműködések. A nemzetközi események közül kiemelkedő jelentőségű volt az EU–Oroszország Tudomány Éve program keretében Moszkvában, Regionális fejlődés Közép-Európában és Oroszországban – Területi egyenlőtlenségek a tudományban és az innovációban címmel szervezett konferencia.

A beszámolási évben alapításának 30 éves évfordulóját ünnepelte az intézet. A jubileumi konferencia Regionális tudomány és területi kohézió címmel az MTA Regionális Tudományi Bizottságával együttműködésben került megrendezésre Budapesten, az MTA Székházában. A tudományos ülés a területi kutatások – és egyúttal az intézet – fejlődésének kontextusában összegzést adott az európai regionális tudomány helyzetéről, kutatási irányzatairól, bemutatta a magyar regionális tudomány eredményeit és pozícióját a nemzetközi tudományos térben, kitérve a regionális tudomány felsőoktatási pozícióira és határon túli műhelyeinek eredményeire is.

II. A 2014-ben elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

a) Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

Az európai térszerkezet hosszú távú alakulása, Kelet-Közép-Európa térfolyamatai

Európai területi forgatókönyvek: A Territorial Scenarios and Visions for Europe (ET2050) c. ESPON-kutatás az európai területi fejlődés szcenárióit és forgatókönyveit készítette el a 2014-ben beadott záró projektjelentésében a 2050-es időhorizonton. A jelentés nemcsak a kiinduló (baseline), illetve a feltáró (exploratory) szcenáriókat készítette el, de a kelet-európai szcenáriók hatáselemzésének eredményeit is bemutatta. Ennek alapján Kelet-Közép-Európa felzárkózásának elakadása, fejlettségi szintjének relatív hanyatlása prognosztizálható. A MULTIPOLE és a MASST modellek előrejelzése szerint a vizsgált 132 kelet-közép-európai régióból 84 relatív fejlettsége alacsonyabb lesz a 2010-es szintnél 2030-ban, s csak 48 növekedése várható. Az országok közötti különbségek alig csökkennek, lényegében stagnálást prognosztizálnak a modellek, ugyanakkor az országokon belüli területi különbségek erősen megnövekszenek. Ha az e folyamatokat befolyásolni képes szakpolitikák nem változnak, akkor Európán belül a mainál is erősebb törésvonalakkal, illetve a déli és a kelet-európai régiók végleges leszakadásával számolhatunk. Európában a jelentős nagyvárosokkal és policentrikus városhálózattal jellemezhető versenyképességi régiók lesznek az EU strukturális politikájának és a gyorsabb növekedés haszonélvezői. A kelet-európai régiókban a fővárosok és a másodrendű központok közötti szakadék erős marad, a policentrikusság drámaian hanyatlik, ami erősíti a centralizációs törekvéseket.

Államhatárok és szomszédságpolitikák: A Bordering, Political Landscapes and Social Arenas: Potentials and Challenges of Evolving Border Concepts in a post-Cold War World (EUBORDERSCAPES) FP7-es projekt a határváltozások következményeit kutatja az európai határtérségekben. A 2014. évi tudományos eredmények a kétpólusú világ összeomlása utáni határváltozásokhoz, illetve Magyarország esetében a szomszédsági környezet radikális megváltozásához kapcsolódnak. Az 1989 utáni nagy átrendeződés, majd az 1999. és a 2004. évi integrációs folyamatok alapvető feltételrendszer változásokat hoztak Európa keleti részén, így Magyarországon is. Az átrendeződés és az új feltételek közé való beilleszkedés zökkenőkkel járt és jár. Ez determinálja az ország jelenlegi zaklatott geopolitikai helyzetét, s illeszkedésünk zavarai is ebben nyilvánulnak meg.

Régiók fejlődése Kelet- és Közép-Európában: Az új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején c. OTKA-kutatás keretében a kelet- és közép-európai országok 65 NUTS2 régiójának fontosabb társadalmi, gazdasági, térszerkezeti és versenyképességi jellemzőit összegző munka számos izgalmas eredményt tárt fel. A megtermelt jövedelem egy főre jutó értékeiben a régiók között jelentős eltérések tapasztalhatók. A fővárosok mutatói nem csak két-háromszorosát teszik ki a legelmaradottabb régiókénak, de ez a különbség folyamatosan növekszik. Illúzió volt a területi különbségek mérséklődését várni a piacgazdaságra való áttérés első évtizedében. A második évtizedben is növekvő egyenlőtlenségek azonban már állam-, gazdaság- és társadalomszervezési hiányosságokra utalnak. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás folyamata – Lengyelország kivételével – központosító hatású volt a kelet-közép-európai országokban. A nemzeti fejlesztési tervek felülről lefelé építkeztek, és döntően ágazati fejlesztési feladatokat jelöltek meg. A regionális operatív programokat sem a régiók fejlesztési elképzelései alapján alakították ki, hanem az ágazati operatív programokból kimaradt feladatokat minősítették regionális jelentőségűeknek. A centralizált döntési mechanizmus azonban nem segítette elő a kelet-közép-európai térségben a területi különbségek mérséklését, sőt azok növekedését idézte elő.

Város- és iparikörzet-kutatás

A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze c. nagy költségvetésű kutatás az RKI, a Széchenyi István Egyetem és az Edutus Főiskola konzorciális együttműködése keretében valósult meg. A projekt átfogó célja a hazai nagyvárosok fejlődésében a „győri modell” működésének feltárása volt. A kutatás két, egymásra épülő szinten folyt. Az elméleti kutatási blokk (5 résztéma) célja az ipari körzetre épülő növekedési pólusok meghatározása, ezen új fejlesztési szinthez kapcsolódó hatásrendszerek tudományos elemzése volt. Az empirikus vizsgálatok (8 résztéma) során Győrre és térségére adatfelvételek történtek a lakosság, az önkormányzatok és a vállalkozások körében. Az intézet 2-2 elméleti és empirikus résztéma gazdája volt.

Az elméleti témák fő megállapítása, hogy a 21. század városfejlődésében alapvető magyarázó tényezővé vált a város földrajzi elhelyezkedése. Míg Európa nyugati felén, kiváltképp a Pentagon területén belül egy policentrikus fejlődést, lakosságszám-bővülést, gazdasági növekedést láthatunk, az urbanizáció egy új szakaszával találkozhatunk, addig Európa keleti felén egy megrekedtebb városi fejlődést tapasztalhatunk, lényegesen ritkább szövetet, amelyből csak néhány növekedési sziget emelkedik ki, s ezek közé tartoznak a fővárosok (kikötővárosok) mellett az autóipari központok is.

Az empirikus kutatás során hangsúlyos volt a győri agglomeráció történeti fejlődésének feldolgozása, amely segítette annak megértését, miképpen alakult Győr hatástere az elmúlt húsz év során. Fontos volt a Győrhöz legközelebb elhelyezkedő pozsonyi agglomeráció fejlődésének végigkövetése is, valamint annak Magyarországra kiterjedő hatásának vizsgálata. A pozsonyi agglomeráció gyors fejlődése, annak mozgási iránya rámutattak arra, hogy a győri agglomerációnak a pozsonyira nincs kimutatható hatása, hiányoznak az infrastrukturális és társadalmi kapcsolatok. Az eredmények azt mutatják, hogy Pozsonynak nem partner Győr. A komplex gravitációs terek meghatározása igazolta Győr hatásterének Észak-Dunántúl nagy részére való kiterjedtségét. Győr és térsége a budapesti agglomeráció mellett jelentős belföldi migrációs cél, az egész országból nyer népességet, akik elsősorban a győri munkahelyek, másodsorban az ausztriai munkavállalás lehetősége miatt költöznek a városba vagy térségébe. A gravitációs modell továbbgondolásával és módosításával a hatástér jövőbeli kiterjedése modellezhető, segítséget adva a közlekedésszervezőknek, -tervezőknek. Szükséges továbbá a Győr–Pozsony kapcsolatrendszer hiányának feltárása és együttműködési irányainak – akár egy közös, határon átnyúló program segítségével – stratégiai tervezése.

Az empirikus kutatás során megtörtént a Győri Járműipari Körzet gazdasági szerkezetének és munkaerő-piaci változási irányainak feltárása a rendszerváltozástól napjainkig, kialakításra került a gazdasági sajtófigyelés rendszere a térségre, amely kulcstényezővé vált a megyei gazdaság és munkaerő-piaci jelentés pilot projektekben. A kutatás eredményei közvetlen inputokkal szolgáltak az Európai Unió 2014–2020 közötti programidőszaka fejlesztéseit megalapozó megyei, illetve városi fejlesztési dokumentumainak gazdasági fejezeteihez. A kutatás kísérletet tett a dinamikus iparágisúly-számítás módszerének kidolgozására és alkalmazására, valamint Győrre vonatkozóan megalapozta a kreatív gazdaság és smart city kutatásokat, amely kiemelt kutatási terület a H2020 programban.

A közigazgatási és közszolgáltatási rendszer társadalmi, gazdasági és területi hatásai

Területi kormányzás: A Territorial Approaches for New Governance (TANGO) c. ESPON-kutatás az európai területi kormányzás megújításához kíván hozzájárulni. A területi kormányzás lényegében a térségek fejlesztésének többszintű és többszektorú intézményi irányítási és működési modellje, amellyel szemben olyan követelmények fogalmazódtak meg, mint integráltság, részvétel, területi koherencia, flexibilitás. Az intézet hozzájárulása elsősorban a kelet-közép-európai sajátosságok bemutatására irányult, rámutatva a centralizált és alacsony adminisztratív kapacitású kormányzati rendszerek korlátaira a kohéziós politikai források felhasználásában.

A területi decentralizáció biztosítékai Magyarországon: A kutatás célja a hazai területi reformfolyamatok empirikus elemzésével választ keresni arra, hogy a rendszerváltás óta eltelt mintegy 25 év alatt miért változhatott meg gyökeresen a vertikális hatalmi szerkezet és modell. A még folyó kutatás eddigi eredményei birtokában az a feltételezés, hogy a hazai politikai osztály jellemzően nem elkötelezett a helyi autonómiák iránt, az önkormányzati törvénykezésben a külsődleges decentralizációs elvárás csak átmenetileg tud érvényesülni.

Az állam strukturális átalakulásaira adott válaszok különböző földrajzi kontextusokban: Az állam változó szerepével kapcsolatos, folyamatban lévő OTKA-kutatás a – tértermelésben aktív szereplőknek tekintett – különböző ágensek szintjén megjelenő eltérő térbeli válaszok számbavételét kutatta. A megfelelő koncepcionális keretek kialakítása érdekében összehasonlító igénnyel áttekintésre került a releváns nemzetközi és hazai szakirodalom, a különböző megközelítésmódok, adaptációk. Ez alapján úgy tűnik, hogy a 2008-ban kirobbant globális válság kapcsán az Európai Unió déli és keleti perifériája számos vonásában hasonló fejlődési pályát fut be.

Önkormányzati közszolgáltatások átfogó vizsgálata: A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása c., rendkívül nagy mennyiségű empíriát feldolgozó, alapvetően alkalmazott jellegű kutatási projekt elméleti kiindulópontja szerint a helyi közszolgáltatások önkormányzati keretek közötti ellátása nagyobb lehetőséget ad az integrált, átfogó megközelítésre, a helyi sajátosságok rugalmas érvényesítésére, valamint a közszolgáltatások megszervezésének hatékonysága nem csak szervezeti újítások, technikák, hanem a területi optimalizálás eszközével is javítható. A helyi közszolgáltatások szerepe vitathatatlan a helyi, és végső soron a nemzeti versenyképesség szempontjából, hiszen a kormányzatok teljesítményének mérésére használt olyan indikátorok, mint a bizalom, a szociális biztonság, az életminőség, a boldogság, a környezet minősége hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a fenntarthatósághoz. Az Államreform Operatív Program kiemelt projektjének időzítése lehetővé tette, hogy látlelet készüljön a helyi közszolgáltatások terén lezajlott változásokról, s egyben értékelhetővé váljanak a változási irányok várható hatásai. A felhalmozódott tapasztalatok megerősítették, hogy az önkormányzatok mérlegelési szabadságát erősítő, decentralizált közszolgáltatási modell számtalan előnnyel rendelkezik, míg a túlcentralizált, túlzott állami expanziót képviselő, az önkormányzati mozgásteret korlátozó új közszolgáltatási rendszernek jelentős hátrányai vannak. A két véglet között kell a helyes arányokat megtalálni. A mérethatékonyságot, a szakmai standardok érvényesítését és a fegyelmezettebb gazdálkodást megcélzó változásokat ötvözni lehet a helyi mérlegelést, rugalmasságot, költségérzékenységet biztosító keretfeltételek megőrzésével, megerősítésével. A projekt konkrét finanszírozási modelljeivel és egy integrált közszolgáltatási információs rendszer szakmai megalapozásával gyakorlatilag is hozzájárult a közszolgáltatási rendszerek kormányzati és helyi irányításának modernizálásához.

Társadalmi problémák térbelisége

A szegénység és társadalmi kirekesztés területi indikátorai: A Territorial Indicators of Poverty and Social Exclusion (TiPSE) ESPON-kutatás a szegénység és társadalmi kirekesztettség térbeli jellemzőinek európai szintű összehasonlítására épült. A svéd, brit, német és görög partnerekkel szoros együttműködésben zajlott kutatómunka egyik legfontosabb eredménye, hogy NUTS3-as területi szinten modellezte a szegénység relatív mérőszámát, a szegénységi küszöb alatt élő népesség arányát (at-risk-of-poverty rate), ami az Európa 2020 stratégia egyik kulcsmutatója. A szegénység országokon belüli térbeli jellemzőinek feltárása és országok közötti összehasonlítása a lehetséges szakpolitikai beavatkozások pontosabb területi célzását alapozza meg. Hasonló szándékkal valósult meg a társadalmi kirekesztettség területi vizsgálata a különböző társadalmi szempontokból értelmezett kockázatok (foglalkoztatási problémák, lakhatási hiányosságok, képzetlenség, elöregedés, háztartási szerkezetből adódó hátrányok, állampolgári jogok hiánya stb.) értékelésével és területi megjelenítésével. A kutatás számos olyan térségtípust azonosított – elsősorban a mediterrán országokban, illetve Kelet-Közép-Európában és a Balkánon –, amelyek több szempont alapján is rendkívül kedvezőtlen helyzetben vannak, elsősorban Európa nyugati és északi részeihez képest. A szegénység és kirekesztettség helyi léptékű jellemzőinek és mozgatórugóinak megértését tíz esettanulmány szolgálta, ebből kettő készült az intézeben. Az esettanulmányok által feltárt profilok szerint a szegénység mélysége és kirekesztési kockázata eltérő az egyes országokban. A válság hatására jóllehet mind Portugáliában, mind Finnországban nőtt a munkanélküliség, mint a szegénység egyik legfontosabb kiváltó oka, ennek mértéke és a leginkább érintett társadalmi csoportok mibenléte is eltérő volt, miközben ez egyik vizsgált városban sem generált társadalmi kirekesztést. Ez éles ellentétben áll a szegénység és társadalmi kirekesztés szoros összefonódásával, amelyet a szegregálódó vidéki övezetekben készített mélyfúrások igazoltak Magyarországon és Szlovákiában. Ugyancsak eltérő mechanizmusokat tártak fel a szegregáció hatását feltáró esettanulmányok: míg Athénban a térbeli szegregáció nem vonta magával az érintett bevándorlói csoportok társadalmi kirekesztését, német nagyvárosi közegben ez már érzékelhető volt, míg a magyar és szlovák tapasztalatok szerint – bár vidéki terepeken – a romák térbeli elkülönülése, illetve elkülönítése nagymértékben meghatározta kirekesztettségüket is.

Társadalmi kirekesztés: A Causes and Faces of Social Exclusion of the Roma in Local Communities című összehasonlító, a romániai Desire Foundation által koordinált, az Open Society Institute által finanszírozott kutatás három kelet-közép-európai országban tárta fel a roma–nem roma együttélés, illetve kirekesztés települési szintű megnyilvánulási formáit mélyfúrásszerűen, kvalitatív módszerekkel. A gyermekeket nevelő szegény (roma és nem roma) családok körében folytatott antropológiai terepmunka lehetőséget kínált arra, hogy fény derüljön a szegénységet fenntartó, újratermelő struktúrákra és folyamatokra, továbbá a szegénység mint élethelyzet különböző, a társadalmi integráció és befogadás, valamint a mélyszegénység, a kirekesztettség szélső pólusai között elhelyezkedő fokozatainak, arcainak a megismerésére. A kutatás a családok szegénységének alapvető okaként a vizsgált hazai településeken strukturális tényezőket azonosított, mint az elsődleges munkaerőpiactól való többé-kevésbé tartós távollét, alacsony jövedelem, alacsony és/vagy a munkaerőpiacon nem értékesíthető iskolai végzettség. A strukturális tényezők azonossága mellett azonban nem kevés különbség is feltárásra került a kutatási terepek között, amelyek csak a helyi viszonyokba ágyazottan értelmezhetők.

Marginalizációs folyamatok vidéki térségekben: A 2014-ben is folytatott vidékkutatás a szakmai diskurzusokban hátrányos helyzetűként megjelenített rurális térségekre, azok marginalizációs folyamataira helyezte a hangsúlyt. A kutatók kiindulópontja volt, hogy a marginalitás-koncepció releváns értelmezési keret a leszakadó vidéki térségek társadalmi problémáinak megértéséhez. Négy, a társadalmi és a térbeli marginalizáció számos összetevőjét hordozó, terepen végzett empirikus vizsgálatokra alapozva megállapítható, hogy a társadalmi marginalizálódás és a térbeli hátrányok halmozódása nem választhatók el egymástól; a vidéki terek marginalizálódása az ott élő-működő egyének, csoportok marginalizálódását is eredményezi, tovább rontva a térség helyzetét; a vidéki terekben élő, marginalizált helyzetű társadalmi csoportok maguk is arra kényszerülnek, hogy napi gyakorlataikkal fenntartsák/újratermeljék saját (marginalizált) helyzetüket a fennálló társadalmi-térbeli struktúrák keretei között.

A munka fogalma a magyar gazdaságföldrajzban és területi politikában: A kutatás egyrészt feltárta, hogy a munka fogalmát a hazai gazdaságföldrajz és részben a főáramú gazdaságtudományok is leegyszerűsített módon használják, ennek bővítésére van szükség ahhoz, hogy a jelenlegi magyarországi társadalmi valóságot jobban értelmezhessük. Másrészt rámutatott a szabadpiaci viszonyok kibontakozásával nem csökkenő területi egyenlőtlenségekre a munka világában. Harmadrészt pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a mindenkori közpolitikák a legritkább esetben vették figyelembe a munka világában jelentkező területi egyenlőtlenségeket, ezáltal maguk is újratermelték azokat. Az elvégzett kutatások alapvető fontosságúak a „munkaalapú társadalom” közpolitikáinak kritikai értékelésében és abban, hogy felmutassuk az egyenlőbb és szolidárisabb társadalom alternatíváját.

Egészségföldrajzi kutatások: A társkutatókkal elvégzett egészségföldrajzi kutatásokban elsősorban a hazai egészségegyenlőtlenségek területi vonatkozásai kerültek elemezésre. A kvalitatív (szakirodalmi anyagok tartalom- és diskurzuselemzése) és kvantitatív eszközökkel (cukorbetegség vérvételi paramétereinek statisztikai feldolgozása) kapott vizsgálat megerősítette, hogy Magyarországon a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek okozták az egészségi állapotban tapasztalható területi különbségek fokozódását a rendszerváltozás után, illetve a hazai epidemiológiai válság térbeli vetületeként az egészségegyenlőtlenségek területi mintázata szinte alig változott az elmúlt 25 évben. Az egyenlőtlenségeknek a válság hatására bekövetkező kiéleződése elsősorban az elmaradott területeken (pl. Északkelet- és Délnyugat-Magyarországon) az egészségi állapot – pl. az életkilátások – romlásával járt együtt, továbbá az ellátáshoz való hozzáférés akadályainak növekedése tapasztalható.

Jól-lét kutatások

Az intézetben két kutatás fókuszált a társadalmi jól-lét kérdéskörére. A 2014-ben zárult Jól-lét az információs társadalomban c. kutatás az információs társadalom fogalmához kapcsolható területi különbségek feltérképezésére vállalkozott. A hálózati társadalom működését befolyásoló társadalmi viszonyrendszerek európai szintű összehasonlítása során Magyarország esetében különösen kedvezőtlen tendenciák figyelhetők meg. A Dél-dunántúli régió helyi információs infrastruktúra településszintű felmérése a meglévő statisztikai adatbázisok alapján és a projekt során kialakított helyi információs társadalom index segítségével azt mutatta ki, hogy az információs infrastruktúra helyi különbségei jól tükrözik a települések közötti alapvető társadalmi-gazdasági különbségeket.

A Társadalmi konfliktusok – társadalmi jól-lét és biztonság, versenyképesség és társadalmi fejlődés c. konzorciumi TÁMOP-kutatás egyik legfontosabb eredménye a hazai körülményekre adaptált objektív jólléti mutató, amely a jól-lét területi struktúrájának feltárását is lehetővé tette. A kutatás során felvett nagymintás kérdőíves adatfelvétel összehasonlítható kérdéseit tartalmazó adatbázison elvégzett elemzések azt bizonyították, hogy a boldogság és elégedettség, továbbá az egyéni sikeresség mértékét (szubjektív megítélését) magyarázó lineáris regressziós modellekben szereplő objektív indikátorok közül az anyagi jól-lét szerepe meghatározó, ami egyben a jól-lét szubjektív és egyes objektív dimenzióinak szoros kapcsolódását mutatja. Két függő változó, a boldogságskála és a sikerindex esetében a regresszióanalízis szerint is beigazolódott, hogy a földrajzi perifériák hátrányos helyzetű falvaiban lévő lakóhely számottevő, negatív előjelű magyarázó erőt jelent, megelőzve például az iskolai végzettséget, vagy – a boldogságskálát magyarázó mutatók esetében – a munkaerő-piaci státust. A mért objektív jól-lét dimenziókban markáns deficit regisztrálható a hátrányos helyzetű kistérségekben. A nagyvárosokhoz és térségeikhez viszonyítva nemcsak rosszabb a vizsgált perifériákon élők képzettségi, munkaerő-piaci és anyagi helyzete, de az egyenlőtlenségek határozott települési és fejlettségi lejtőt is leírnak. A kutatás az elméleti modell hazai adaptációjával és a jól-lét funkciók hátrányos helyzetű térségekben történő megjelenésének empirikus vizsgálatával is foglalkozott. A kutatók megállapították, hogy bár 2005 óta szinte robbanásszerűen nő a jól-lét irodalma, egyetlen globálisan elfogadott index, illetve annak egységes tartalma (részindexek és alapindikátorok listája, súlyozása) mégsem hozható létre. Vannak egymással versengő mutatórendszerek, melyek kialakítását az egyes államok sajátos igényei formálják úgy, hogy közben fő vonalaiban igyekeznek megtartani az eredeti kulcsindexek meghatározó tartalmi elemeit, miközben próbálják érvényesíteni a nemzeti sajátosságokat is. Az empirikus kutatások egyértelműen bizonyították, hogy a periferikus területek élethelyzetei érzéketlenek a jól-lét kérdéskörét illetően. A hátrányos helyzetű térségek és társadalmi csoportok a jövedelemtermelésben és általában a javakhoz történő hozzájutásban olyan arányú függőséggel, kiszolgáltatottsággal és leszakadással terheltek, hogy a problémakör érzékelhetetlen, láthatatlan számukra, így a feltételezhető előnyök (természeti környezet, mentesség az urbanizáció negatív hatásai alól, közvetlenebb, személyesebb társadalmi kapcsolatok) sem jelennek meg mindennapi életük során.

Határtérségek kutatása

A hazánkban tradicionálisan művelt témának számító határkutatások világviszonylatban konjunkturális időszakukat élik. E gondolat kapcsán készült el az intézeti határkutatások bibliográfiája. A mintegy négyszáz tudományos publikációt tartalmazó lista alapján kijelenthető, hogy az RKI 1986 óta a magyar határkutatások egyik vezető intézménye.

Az intézet 2014-ben három határ menti együttműködési programot zárt eredményesen, amelyek hozzájárultak a horvát és a szerb partnerhálózata bővüléséhez, a kutatási egységek fokozottabb határtérségi beágyazódásához. A horvát–magyar IPA-projektek közül a fotovoltaikus rendszerek potenciáljára fókuszáló REGPHOSYS kutatás eredményei ezen energiatermelő rendszerek környezeti, gazdasági és társadalmi hozadékára koncentráltak. Az EU2020 stratégiában a megújulóenergia-használat növelésének kulcsszerepe van. A megújuló energetika preferálása azonban nem csak környezeti hatással bír, hanem a kutatáson és innováción keresztül a K+F+I szektort is erősíti, az eszközök gyártásán keresztül pedig a zöld gazdaság fejlődésére is kihat. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a hatások nem minden tekintetben pozitívak és egyformák a horvát–magyar határ két oldalán. A magyar szabályozás továbbra is több korlátot tartalmaz, mint a horvát, s ez az erőművi fotovillamos energiatermelés gátja. A hazai szabályozási környezet azonban a háztartási méretű kiserőművek tekintetében kedvezőbb. Itthon a környezettudatot formáló képesség adott, azonban a társadalmi egyenlőtlenségek további mélyülésének veszélyével kell számolni.

A Dráva-régió rugalmas tervezési módszerei c. projekt a kedvezőtlen társadalmi és gazdasági mutatókkal rendelkező, periferikus vidéki területek fejlesztésének két lehetséges módszerével, a helyi termékek előállításával és értékesítésével, valamint a helyi turizmus lehetőségeinek feltárásával foglalkozott. A mezőgazdaság a határ mindkét oldalán meghatározó szereppel bír, ám a magyar oldalon – a központi politikának megfelelően is – nagyobb támogatottsága van a kis léptékű fejlesztéseknek – a helyi termékek piaca azonban mindkét térségben kialakulatlan. A jelentős kiterjedésű természetvédelmi területek az alternatív turizmus számára tehetik érdekessé a kiemelkedő vonzerővel egyébként nem bíró határ menti térséget. A turizmus önmagában nem, csak a helyi termeléssel összekapcsolva nyújthat térségi gazdaságfejlődési alapot. A helyi termeléshez háromfajta stratégia kötődik és köthető a térségben. A legszegényebb településeken a helyi élelmiszer-ellátást oldják meg vele, itt nem a piacra jutás az elsődleges cél. A piachoz köthető két stratégia közül az egyik a helyi gazdaságfejlesztő stratégia (helyi értékláncok kialakítása), illetve a specializált, magas hozzáadott értékű termékek globális réspiacokra való előállítása. A DUPLO projekt az érdekelt szereplők számára létrehozott egy közös, tovább fejleszthető platformot, amely nemcsak a térség és a termelők promóciójához, hanem a területi tervezéshez is segítséget nyújt.

A helyi munkaerő-piaci politika lehetséges irányai a határon átnyúló régiók esetében című kutatás legfőbb célja volt, hogy hozzájáruljon egy olyan helyi munkaerő-piaci politikára alapozó fejlesztési megközelítés kialakításához, amellyel fenntartható fejlődés pályára lehet állítani a periférikus határ menti területeket. Ennek érdekében feltárta a szerb–magyar határ menti térségben a munkaerőpiacról kiszorult társadalmi rétegek helyzetét, jellemzőit és esetleges reintegrációs lehetőségeit, a határ menti kapcsolatok lehetséges szerepét és a két oldal különbségeit, valamint jó példákat, gyakorlatokat gyűjtött a reintegrációra és javaslatokat fogalmazott meg a munkaerőpiacról kiszorultak kapacitásainak felhasználására. A kutatás megerősítette azt a képet, hogy a határ két oldalán tapasztalható társadalmi, szociális és munkaerő-piaci gondok súlyosak, számos ponton válságosak. A térség legfőbb problémája a munkahelyek általános hiánya, bár a strukturális munkanélküliség jelei is tapasztalhatók. A problémák megoldását célzó munkaerő-piaci intézkedések eredményessége megkérdőjelezhető és a helyi kezdeményezések is csupán átmeneti sikereket hoztak, a fő problémát, a munkahelyek általános hiányát, nem képesek ellensúlyozni. A fejlesztési lehetőségeket azonban részben éppen a rendelkezésre álló munkaerő társadalmi jellemzői korlátozzák. A munkaerőpiacról kiszorultak egy része, elsősorban a szürke- és feketegazdaság különböző szegmenseiben ma is aktív, azonban manapság ezek a lehetőségek is visszaszorulnak. A kitörési lehetőséget egyre inkább csak a külföldi munkavállalás jelenti, ami a térség felzárkózási esélyeit tovább gyengíti. A LOLAMAR kutatás megállapította, hogy komolyabb országos reformok és célzott térségi gazdaságfejlesztési támogatások nélkül a helyi kezdeményezések (amelyekre a projekt konkrét javaslatokat tett) egyik oldalon sem lehetnek hosszú távon sikeresek.

b) Tudomány és társadalom

Az ÁROP-projekt végrehajtása során az intézet disszemináló tevékenysége az önkormányzati közszolgáltatásokkal foglalkozó gyakorlati szakembereket és a politikusokat egyaránt megcélozta. A kölcsönös eszmecsere, a tréningek és workshopok hozzájárultak a közszolgáltatás-szervezésre vonatkozó tudományos ismeretek és menedzsmentmódszerek széles körű megismertetéséhez.

A 2013-ban lezajlott komplex vidékkutatás eredményeit több szakmai és ismeretterjesztő fórumon ismertette az intézet. Ezek közül kiemelendő A Falu c. folyóirat különszáma, továbbá a NAKVI Vidékfejlesztési Füzetek sorozata. A megjelent tíz oktatófüzet közül ötnek a szerzői az RKI munkatársai voltak. A füzetek a gyakorlatban is hasznosítható ismereteket közérthető formában foglaltak össze a magyar vidéki térségek jellemzőiről és fejlesztési lehetőségeiről, a vidéki marginalizáció és szegénység sajátosságairól és a lehetséges beavatkozásokról, az innováció vidéki megjelenéseiről, és a többszektorú vidéktervezés szervezeti kereteiről. A vidékkutatás eredményei – pl. a Magyar Nemzet „Ablakon kidobott milliárdok” c. cikkének köszönhetően – országos visszhangot kaptak.

A periferializálódással, marginalizálódással és az állam változó szerepének kérdéseivel foglalkozó kutatások mindegyike a területi és társadalmi egyenlőtlenségek növekedése által sújtott halmozott hátrányokat elszenvedő térségek társadalmi, gazdasági leszakadását, és az erre adott helyi válaszokat, túlélési stratégiákat elemzi a helyi önkormányzatok, a helyi közösségek, az egyes háztartások és a gazdasági szereplők válaszain keresztül. Az empirikus kutatások így konkrétan a tudomány és a társadalom közötti párbeszédet jelentik.

Az INNOVAL projekt a nyitott innováció módszertanának alkalmazásával tárt fel az idősgondozás körében megvalósítható ITC alapú projektötleteket és pilot projektek keretében biztosított számukra olyan szolgáltatásokat, amelyek az ötlettől a piaci termék irányába segíti ezeket az innovatív termékeket és megoldásokat. A zárókonferencián bemutatásra kerültek a mentorált projektek, a résztvevők között ott voltak az idősgondozással foglalkozó különböző szervezetek, amelyek visszaigazolták a bemutatott innovatív ötletek életrevalóságát.

Az INVOLEN projekt célja egy helyhez kötődő ITC alapú interaktív játék kialakítása természetvédelmi területen iskolás fiatalok és idősek számára. A projekt a természet-, a környezet- és az éghajlatvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet szakemberek bevonásával, valamint az idősebb emberek tudásátadásával. A pilot fázisban öt győri általános, illetve középiskola egy-egy osztálya vett részt. A kialakított módszertan alapján az öt uniós tagországot képviselő projektpartner hirdetett versenyt csapatok számára, amelyre Magyarországról 11 csapat nevezett. A SEERISK projekt eredményeit összesítő kiadvány kézikönyvként használható a települések napi katasztrófavédelmi gyakorlatában.

Alapvető tudományos ismeretek jutottak el a társadalomhoz arról, hogy a munka világában jelentkező egyenlőtlenségek miért jelentkeznek térben is, ezek hogyan vezethetők le a kapitalizmus térben egyenlőtlen fejlődéséből, miért változatlanok ezek a struktúrák a rendszerváltozás utáni Magyarországon és hogyan termelik újra ezeket az egyenlőtlenségeket a hazai közpolitikák. Ezzel kapcsolatban kiemelhető a Budapest Science Meetup-on tartott előadás, amely széles társadalmi nyilvánosságot is kapott az elektronikus médiában.

A tudománynépszerűsítés szempontjából kiemelendő, hogy a Magyar Földrajzi Társaság Kisalföldi Osztálya (Győr) és Körösvidéki Osztálya (Békéscsaba) intézeti helyszínnel és társrendezéssel öt, illetve négy szakmai előadást szervezett aktuális társadalom- és természetföldrajzi témákban.

Az intézet győri kutatóhelyén működő MTA MADI Galéria egy elismert kiállítóhely, a geometrikus művészet iránt rajongó érdeklődök, gyűjtők és szakemberek nagy számban keresik fel. 2014-ban Szabadvári Attila grafikusművész Pars Vitae c. kiállítása került megrendezésre.

III. Az RKI hazai és nemzetközi kapcsolatai 2014-ben

Hazai együttműködések

A területfejlesztési szakigazgatás és az RKI közötti tudományos szakmai együttműködés több mint két évtizedes múlttal rendelkezik. Ez arra vezethető vissza, hogy az intézet alapító okiratában meghatározásra került feladatok művelése mindenkor aktuális tudományos munícióval láthatta el a területfejlesztésért felelős kormányzati szerveket. A regionális tudomány és az intézet társadalmi hasznosságát aláhúzza, hogy a kormányzati területfejlesztési döntések szakmai megalapozásához olyan témaköröket szükséges folyamatosan vizsgálni, amelyek nem csak a gyakorlatban hasznosítható eredmények között jelentkeznek, de közvetlenül szolgálják az intézet alapkutatásait is. Az intézet kiemelt szereplője a kutatás–fejlesztés–versenyképes területpolitikai alkalmazás innovációs láncnak. 2014. március 5-én ezért az MTA KRTK együttműködési keretmegállapodást kötött a Nemzetgazdasági Minisztériummal. A megállapodás célja, hogy a tervezési, stratégiai és szakmai kapcsolatok segítsék a kölcsönös tudás- és tapasztalatcserét, valamint hozzájáruljanak a területi tervezés szakmai megalapozásához. A KRTK részéről a Regionális Kutatások Intézetének igazgatója a hivatalos kapcsolattartó.

Az új európai uniós programozási periódus kezdete különösen tervezési szempontból volt érdekes, ami fokozott társadalmi aktivitást, programvéleményezési és konkrét fejlesztési-programkészítési részvételt eredményezett az intézet tevékenységében. Az intézet aktív szerepet vállalt a készülő koncepciók, tervek véleményezésében, és számos esetben azok elkészítésében is (Baranya, Győr-Moson-Sopron megyék, Győr és Kecskemét városok). Az intézet négy kutatóhelye társszervezője volt annak a műhelybeszélgetés-sorozatnak, amelynek keretében önkormányzatok, vállalkozások, felsőoktatási és fejlesztési szakemberek Budapest, Kecskemét, Pécs, Székesfehérvár lehetséges fejlődési irányairól folytattak eszmecserét.

A Tér és Társadalom c. folyóirat az intézet legfontosabb terméke, sokszínű, multidiszciplináris jellegű, a regionális tudomány és a területi kutatások eredményeinek terjesztője. A Tér és Társadalom a szakma első számú fóruma, a hazai regionális tudomány egyik legfontosabb szervezője. Éves szinten legalább százötven szakember vett részt közvetlenül a folyóirat munkájában (szerzők, szerkesztők, lektorok). Jelentősen emeli az előfizetők számát, hogy a Magyar Regionális Tudományi Társaság illetménylapként szolgáltatja tagjainak a TéT-et.

Pécsett regionális tudományi báziskönyvtár működik. A térrel foglalkozó társadalomtudományok legfontosabb szakfolyóiratai egyedül itt érhetők el teljességben Magyarországon, ezért a könyvtár szolgáltatásai keresettek. Győrben határ menti területfejlesztési szakkönyvtár, Békéscsabán magyar–szerb területfejlesztési információs és dokumentációs központ, Kecskeméten kisebb szakkönyvtár működik.

Az intézet felsőoktatási pozíciói meghatározóak a regionális tudományi képzésekben. Az RKI kutatói tíz doktori iskola munkájában vesznek részt oktatóként vagy témavezetőként, ezek közül kettőben törzstagok, kettőben doktori programvezetők, egyben pedig az iskolavezető intézeti kutató. A doktori iskolák akkreditációja, törzstag kutatók biztosítása stratégiai érdek.

Nemzetközi kapcsolatok

Tárgyévben az intézet kutatói kettő FP7-es keretprogramban, három ESPON-kutatásban és tíz további nemzetközi kutatási együttműködésben vettek részt, hat konzorciális vezető partnerrel zajlottak folyamatos tárgyalások H2020-pályázatokban való közreműködésre. A folyó nemzetközi projektek keretében az intézet több mint húsz alkalommal szervezett szemináriumokat, kerekasztal-beszélgetéseket, munkacsoporti üléseket külföldi résztvevők közreműködésével. A programok szervezése, végrehajtása jelentős feladatot adott az intézet közösségének.

Kiemelendő a partneri körből, hogy az év során szorosabb kapcsolat alakult ki az eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetemmel, a stockholmi székhelyű Nordregioval, a krakkói Jagelló Egyetem Földrajz Tanszékével, a Katowicei Közgazdaságtudományi Egyetemmel, a Kassai Egyetem Közgazdasági Karával és a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem Regionális Tudományi Tanszékével. A RegPol² Marie Curie-programhoz kapcsolódóan folyamatossá vált a konzorciumi partnerekkel az együttműködés.

A nemzetközi publikációs tevékenység a korábbi nagy konzorciális kutatási projektek eredményeit – és az így kialakult kapcsolatrendszert – is hordozza. A sikeres együttműködések során újabb együttműködések (kutatási tervek) is körvonalazódtak.

2014-ben több akadémiai bilaterális együttműködés is folyt az intézetben, román és francia partnerintézményekkel karöltve. A román–magyar program keretében nagy nemzetközi konferencia zajlott le Kolozsváron a regionális egyenlőtlenségekre koncentráltan, míg a francia kutatóintézettel közös kutatás a két ország vidéki térségeinek helyi gazdaságfejlesztési potenciálbeli különbségeit vizsgálta a területi tőke fókuszán.

A nemzetközi tudományos társaságokban való egyéni és intézményes részvétel töretlen intenzitású, a fontosabb regionális tudományi rendezvényeken, éves kongresszusokon (RSAI, ERSA, RSA, IGU) rendszeresen részt vesznek a kutatók.

Az EU–Oroszország Tudomány Éve 2014 program keretében Regionális fejlődés Közép-Európában és Oroszországban – Területi egyenlőtlenségek a tudományban és az innovációban címmel nemzetközi konferencia került megrendezésre Moszkvában a Magyar Kulturális Központban. Az esemény az RKI, az Oroszországi Tudományos Akadémia novoszibirszki Közgazdasági és Ipari Termelésszervezési Intézete, valamint a német Leibnitz Társaság hallei Közgazdaságtudományi Intézete közreműködésével került megszervezésre. A 85 fő részvételével lezajló konferencia alapos képet adott a kelet- és közép-európai átalakulás versenyképességet befolyásoló tényezőiről, a K+F- és innovációs politika regionális sajátosságairól, a kutatásirányítás és a regionális kormányzás kapcsolatairól és a regionális politika innovatív fejlődést elősegítő eszközeiről. A rendezvény egyik célja közös kutatások előkészítése volt a Horizont 2020 programban.

A 2012–2013 között akadémiai támogatással Pécsett dolgozó vendégprofesszor, James W. Scott külső munkatársként elvállalta az intézet horizontális jellegű határkutató csoportjának szakmai vezetését. A csoport 2014 folyamán megtartotta első konferenciáját, amelyen James Scott első alkalommal tartott magyar nyelven előadást. A KRTK minden kutatóhelyéről bevont résztvevőkkel a csoport sikerrel pályázott egy nemzetközi együttműködési kutatási programmal az OTKA-nál. A kutatási terv újszerűsége abban rejlik, hogy több, korábban egyenként kutatott területet egységes, integrált keretbe von össze.

IV. A 2014-ben elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása

Az RKI kutatói az előző évekhez hasonlóan intenzív pályázati tevékenységet folytattak. A hazai forrásszerzési lehetőségek mellett jelentősek a nemzetközi programokban, pályázatokban való részvételek, amelyek biztosítják az intézet külföldi kapcsolatainak erősítését, folyamatos nemzetközi láthatóságát, valamint a kutatók számára a globális tudományos közéletben való közvetlen részvételt.

A beszámolási évben a benyújtott és emiatt az elnyert intézményi pályázatok száma kevesebb volt a korábbiakhoz képest, ezt elsősorban a kevés profilba illő pályázati kiírással induló új európai uniós programozási időszak okozta. A tárgyidőszakban ezzel párhuzamosan lényegesen megnövekedett az egyéni ösztöndíj típusú, illetve könyvkiadási nyertes pályázatok száma. A nagyobb (pl. H2020) projektek előkészítése már 2014-ben jelentős kapacitásokat igényelt, kettő konzorciumi pályázat került beadásra.

A tárgyévben megpályázott, elnyert és szerződött projektek a következők voltak:

  • A Változás és folytonosság a magyar térképzetekben: nemzet, területiség, fejlesztés és határpolitika című OTKA-kutatás nemzetközi együttműködésben, a Kelet-finnországi Egyetemmel karöltve kerül megvalósításra. Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődésének nagyon sok kihívása kötődik a határokhoz és a geopolitikához. Az új európai helyzetben hazánk ismét szembenéz a regionális és gazdasági kapcsolatok újrarendezésével, a közép-európai együttműködés, a szomszédsági kapcsolatok, valamint a határon túli magyar kisebbségek jogainak és érdekeinek átalakulásával.
  • A Magyarországról külföldre irányuló migráció és hatásai vidéki társadalmakra című hároméves OTKA-kutatás keretében hátrányos helyzetű vidéki térségekben vizsgálják a kutatók a külföldi munkavállalási célú migráció típusait, a jellemző migrációs utakat, a migráció hatásait a családok és a lokalitás szintjén.
  • Az MTA bilaterális pályázatát elnyerve francia−magyar partnerség keretében indult útjára a Helyi gazdaságfejlesztés és területi tőke Franciaországban és Magyarországon – institucionalista megközelítésben c. kutatás.
  • A Nemzetgazdasági Minisztérium közbeszerzési pályázatán nyerte el az intézet a minisztérium megbízását a hazai területfejlesztési tervezési rendszer felülvizsgálatára vonatkozóan.
  • Az intézet győri kutatóhelye a megyei kereskedelmi és iparkamara pályázatán nyerte el időszaki gazdasági jelentések készítésének pilot projektjét Győr-Moson-Sopron megye gazdaságáról.
  • A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal meghívásos pályázata eredményeképpen az intézet a megújuló energiahasznosítás és az energiahatékonysági intézkedések lokális hasznainak felmérésére vonatkozó modellt fogja kidolgozni.
  • A Tér és Társadalom folyóirat működésének meghatározó részét pályázati (MTA IX. Osztály, Nemzeti Kulturális Alap) és egyedi támogatásokból (Magyar Regionális Tudományi Társaság, Vasi Volán Zrt., BHF Európa Kft.) finanszírozza az intézet.

V. A 2014-ben megjelent jelentősebb publikációk

KÖNYVEK

Lados M (szerk.): A gazdaságszerkezet és vonzáskörzet alakulása. Győr: Universitas Győr Nonprofit Kft., 279 (2014) (A Győri Járműipari Körzet, mint a térségfejlesztés új iránya és eszköze c. kutatás monográfiái, 5.) (ISBN:978-615-5298-44-8) Link: RKI-ELEKTRA

Nagy E, Nagy G (szerk.): Polarizáció – függőség – krízis: Eltérő térbeli válaszok. Békéscsaba: MTA KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztály, 251 (2014) (ISBN:978-963-9899-86-5) A kötet a 2013. november 7-én Békéscsabán megrendezett V. Alföld Kongresszuson elhangzott előadásokból válogatott és szerkesztett tanulmányokat tartalmazza. Link: RKI-ELEKTRA

Pálné Kovács I: Jó kormányzás és decentralizáció. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 60 (2014) (Székfoglaló előadások a Magyar Tudományos Akadémián) (ISBN:978-963-508-704-4) Link: RKI-ELEKTRA

Pelin D, Šljivac D, Topić D, Varjú V: Regional impacts of different photovoltaic systems = Utjecaj fotonaponskih sustava na regiju = Különböző fotovillamos rendszerek regionális hatásai. Pécs: IDResearch Kft. – Publikon, 302 (2014) (ISBN:978-615-5457-22-7) Link: RKI-ELEKTRA

KÖZLEMÉNYEK

Bodor Á, Grünhut Z: Dilemmák a területi tőke modelljének alkalmazhatóságáról: A társadalmi tőke problémája Camagni elméletében. TÉR ÉS TÁRSADALOM 28:(3) 3–17. (2014) Link: RKI-ELEKTRA

Csizmadia Z, Uszkai A: Az európai várostérségek és a járműipar régiók fejlettsége. TERÜLETI STATISZTIKA 54:(6) 574–587. (2014) Link: RKI-ELEKTRA

Egyed I: Területfejlesztési vagy iparpolitika? A francia versenyképességi pólus program tapasztalatai. TÉR ÉS TÁRSADALOM 28:(2) 159–175. (2014) Link: RKI-ELEKTRA

Faragó L, Lux G: Kurrens portéka vagy múzeumi tárgy? Növekedési pólusok és iparági körzetek a fejlesztéspolitikában. TÉR ÉS TÁRSADALOM 28:(2) 11–30. (2014) Link: RKI-ELEKTRA

Faragó L: A társadalom, a gazdaság és a természeti környezet „szentháromsága” VALÓSÁG TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 57:(6) 49–55. (2014) Link: RKI-ELEKTRA

Fehér K, Virág T: Élet egy kisváros peremén. TÉR ÉS TÁRSADALOM 28:(3) 50–65. (2014) Link: RKI-ELEKTRA

Gál Z: Az innovációs kormányzás szakpolitikai vetületei: Az innováció központi és regionális irányítása Magyarországon (I-II. rész). TÁRSADALOMKUTATÁS 32:(2,3) 176–192., 295–304. (2014) Link: Kiadónál, Kiadónál

Hajdú Z: Research Note: Political Geography and the Production of Hungarian „Pocket Atlases” 1913-1919. HUNGARIAN CULTURAL STUDIES 7: 275–292. (2014) Link: RKI-ELEKTRA

Hamar A: A kistermelés és a térbeli-társadalmi polarizáció. A FALU 29:(1) 5–15. (2014) Link: RKI-ELEKTRA

Hardi T, Baráth G, Csizmadia Z, Uszkai A: A városnövekedés területi eltérései Európában, különös tekintettel a járműipari városokra. TÉR ÉS TÁRSADALOM 28:(2) 45–66. (2014) Link: RKI-ELEKTRA

Horváth Gy: Aszpekti modernizacii politiki regionalnovo razvitija v Centralnoj i Vosztocsnoj Evrope v kontekszte izmenenij v Evropejszkom Szojuze. REGION: EKONOMIKA I SOCIOLOGIJA (1(81)) 289-309. (2014) Link: RKI-ELEKTRA

Lennert J, Kovács A D, Farkas J Zs, Bódi F: Lakóhelyi szegregáció a dél-alföldi mezővárosokban. ESÉLY: TÁRSADALOM ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI FOLYÓIRAT 25:(6) 3–19. (2014) Link: RKI-ELEKTRA

Lux G: Minor cities in a metropolitan world: Challenges for development and governance in three Hungarian urban agglomerations. INTERNATIONAL PLANNING STUDIES 19:(online) 1–18. (2014) Link: RKI-ELEKTRA

Nagy E: Bargaining, learning and control. Production of consumption spaces in post-socialist context. EUROPA REGIONAL 20 (2012):(1) 42–54. (2014) Link: RKI-ELEKTRA

Oppe O: Gesellschaftliche Konflikte nach dem Abschluss des Autonomiestatus: Das Autonomiestatus von 1972 und seine Folgen. In: Barlai M, Griessler K, Lein R (szerk.) Südtirol. Vergangenheit–Gegenwart–Zukunft. 217 Baden-Baden: Nomos, 49–63. (2014) (ISBN:978-3-8487-0780-5) Link: RKI-ELEKTRA

Pálné Kovács I: Failed rescaling of territorial governance in Hungary: What was the gist? In: Silva C N, Buček J (szerk.) Fiscal Austerity and Innovation in Local Governance in Europe. 189. Farnham: Ashgate, 95–111. (2014) (ISBN:978-1-4724-3243-8) Link: RKI-ELEKTRA

Perger É, Kovács A D, Lennert J: Fejlesztési tapasztalatok vidéki térségekben. A FALU 29:(2) 39–50. (2014) Link: RKI-ELEKTRA

Rácz Sz: Regional Development in Croatia from the Turn of Millennium to the EU Accession. REGIONAL STATISTICS 4:(2) 71–86. (2014) Link: RKI-ELEKTRA

Váradi M M, Virág T: Faces and Causes of Roma Marginalization: Experiences from Hungary. In: Szalai J, Zentai V (szerk.) Faces and Causes of Roma Marginalization in Local Contexts: Hungary, Romania, Serbia. 176. Budapest: Central European University, 35–66. (2014) (Center for Policy Studies) (ISBN:978-963-89822-8-5) Link: RKI-ELEKTRA

Varjú V, Suvák A, Dombi P: Geographic information systems in the service of alternative tourism – methods with landscape evaluation and target group preference weighting. INTERNATIONAL JOURNAL OF TOURISM RESEARCH 16:(5) 496–512. (2014) Link: RKI-ELEKTRA

Virág T: Közfoglalkoztatás és idősgondozás – szegénységre adott válaszok egy alföldi kisvárosban és tanyavilágában. ESÉLY: TÁRSADALOM ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI FOLYÓIRAT 25:(1)  45–63. (2014) Link: RKI-ELEKTRA