Ezt a honlapot 2022. szeptember 1. óta nem frissítjük. Az Intézet új honlapja az alábbi linken érhető el: https://rki.krtk.hun-ren.hu/

A Dialóg Campus Kiadónál megjelent monográfia a magyar történeti és politikai földrajz hiánypótló műve. Földrajzi megközelítésben dolgozza fel Magyarország államtörténeti fordulópontjait, sajátos korszakait. Ajánljuk a kötetet mindazoknak, akik érdeklődnek Magyarország korszakonként változó államterülete, határtörténete és határpolitikája iránt.

A 2020. június 8-án záródó elektronikus szavazással a 2020–2023. közötti akadémiai ciklusra az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) X. Föld- és Környezettudományi Szakbizottságának elnökévé a KRTK RKI DTO tudományos munkatársát, Rácz Szilárdot választották. Az MTA osztályszerkezetétől eltérően a PAB-on a regionális tudomány a X. szakbizottsághoz tartozik, így lehetőség adódik a társadalomföldrajzzal, a földtudományokkal és a környezetkutatásokkal való szerves együttműködésére.

Az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága (PAB) testületeiben végzett fél évszázados közösségi, szakmai munkássága elismeréseként Fodor Istvánt, a KRTK RKI DTO kutatóprofesszor emeritusát a PAB elnökségének tiszteletbeli tagjává választották. A X. Föld- és Környezettudományi Szakbizottság 40 év után leköszönő elnökét, Fodor István professzort tiszteletbeli szakbizottsági elnöki címmel tüntették ki a bizottsági tagok egyhangú felterjesztésére.

Az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága (PAB) 2020. július 8-i tisztújító választói ülésén a PAB szavazati jogú tagjai (akadémikusok, szakbizottsági elnökök stb.) megválasztották az új vezetőket és tagokat a 2020–2023-as akadémiai ciklusra. A KRTK RKI kollégái közül a PAB X. Föld- és Környezettudományi Szakbizottság tagjai lettek Erdősi Ferenc, Fodor István és Faragó László (kutató professor emeritusok), továbbá Hajdú Zoltán (tudományos tanácsadó), valamint Gál Zoltán, Lux Gábor és Varjú Viktor (tud. főmunkatársak). Varjú Viktor a következő akadémiai ciklusra a Körforgásos Gazdaság Munkabizottság vezetője lett.

Kiemelkedő megtiszteltetésben részesült Pálné Kovács Ilona, Intézetünk kutatóprofesszora, ugyanis több évtizedes kutatói munkásságának köszönhetően az Academia Europaea tagjává választották. Az Academia Europaea-t 1988-ban alapították az egyesült királyságbeli Royal Society és más európai nemzeti akadémiák kezdeményezésére. Ez az egyetlen európai szintű akadémiai szervezet. Mintegy 4000 tagja van, akik különböző európai országok és tudományos területek legkiválóbb kutatói közül kerülnek ki. Pálné Kovács Ilona, aki 2019 májusa óta az MTA rendes tagja, nemzetközi ismertségét jól tükrözi, hogy részt vesz több külföldi folyóirat szerkesztőbizottságának munkájában, tagja a Nemzetközi Földrajzi Unió (IGU) Kormányzásföldrajzi Bizottsága elnökségének, illetve póttagja az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját ellenőrző független szakértői bizottságának. Kollégánknak gratulálunk és további szakmai sikereket kívánunk!

A Dialóg Campus kiadó gondozásában, a Studia Regionum könyvsorozat részeként megjelent kötet a hazai helyi önkormányzatok fejlesztési eszközrendszerét, lehetőségeit, valamint a tényleges fejlesztési gyakorlatot tárja fel az európai uniós feltételrendszer és a visegrádi országok sajátosságai tükrében. A kötet reflektál a helyi önkormányzatok fejlesztési kényszerhelyzetét determináló tényezőkre, az ezek által kialakuló eltérő fejlődési utakra, valamint a települések között így létrejövő térbeli mintázatokra. A kötet a helyi gazdaságfejlesztési elmélet bázisán, de az egyedi jó gyakorlatok bemutatására épülő megszokott módszertantól eltérően, néhány ilyen mintázatnak járt utána. A kötet a kiadónál vásárolható meg.

Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Dunántúli Tudományos Osztálya a Nemzetközi Földrajzi Unióval (International Geographical Union - IGU) együttműködésben kétnapos tudományos workshopot szervezett 2019. május 9-10-én Pécsen a helyi önkormányzatokat és a decentralizációt érintő kihívásokról.

Az Országgyűlés FIDESZ és KDNP frakciója megszavazta Palkovics László miniszter által beadott „A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” című törvénymódosítást, amelynek része többek között, hogy az akadémiai kutatóhálózatot 2019. augusztus 1-i hatállyal kiszervezik az MTA felügyelete alól és azt egy újonnan létrehozandó testület irányítása alá helyezik.

A Magyar Tudományos Akadémia 191. Közgyűlésén tartott akadémikusválasztás során kollégánkat, Pálné Kovácsi Ilona kutatóprofesszort az Akadémia rendes tagjává választották. Pálné Kovács Ilona a területi kormányzás itthon és külföldön is elismert kutatója. Tagja több hazai és nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának, a Nemzetközi Földrajzi Unió (IGU) Kormányzásföldrajzi Bizottsága elnökségének, póttagja az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját ellenőrző független szakértői bizottságának. 2013 óta az MTA levelező tagja, 2014–2018 között elnöke volt az MTA 9. sz. Bolyai Kollégiumának, az MTA IX. Gazdaság- Jogtudományok Osztályának elnökhelyettese. Gratulálunk, és további szakmai sikereket kívánunk!

A térelméletben posztista társadalmi fordulat zajlik. A Faragó László által kidolgozott, ennek megfelelő társadalomkonstruktivista térkoncepció az emberi és a nem-humán tényezők relacionális kapcsolatira, viszonyaira, hálózatos együttműködésére épít. A tér semmi és minden. Nincs abszolút, önmagában létező tér, amit a vizsgálataink tárgyává tehetnénk. A tér „parazita”, mindenhez hozzátartozik a téri létezési módja (megjelenési, megnyilvánulási formája), amit térszemléletünknek és megközelítési módunknak megfelelően ismerhetünk meg. Ismeretelméleti, tudásszociológiai megközelítésben minden tér, területi skála ideája, reprezentációja társadalmi konstrukció, a fizikai terek, a meglévő elrendeződések leírásai is jelentéseket hordozó értelemadások. A tér nyitott lehetőségfeltétel, de az autopoietikusan működő konkrét téregységek zártak, amelyek határai és külső kapcsolódásai a belső lényegükből erednek. Az életvilágtereink, a számunkra létező összerendeződések a tudatunkon keresztül hatnak a cselekvéseinkre. A kötet a kiadónál vásárolható meg.

Megjelent a „Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban” című OTKA kutatás záró kötete. A kutatási projekt vezetője és egyben a könyv szerkesztője is Faragó László volt. A kiadványban, amely a Dialóg Campus Kiadó gondozásában jelent meg, intézetünk több munkatársa is jegyez tanulmányt.

Az MTA KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztálya, az MTA Pécsi Területi Bizottsága, valamint a Pécsi Tudományegyetem 2018. november 29-én a „Környezetünk a Kárpát-medence – Gondolatok egy életút körül” című tudományos konferenciával köszöntötte Fodor István Professzor Urat, a DTO kutató professzor emeritusát 80. születésnapja alkalmából.

Prof. Dr. Pálné Kovács Ilona akadémikus, az MTA KRTK RKI Dunántúli Tudományos Intézet kutató professzora az MTA PAB ezüst plakettje kitüntetésben részesült, amelyet 2018. november 7-én, a Magyar Tudomány Ünnepe pécsi ünnepi ülésén adtak át. Az MTA PAB ezüst plakett a Pécsi Területi Albizottság legrangosabb tudományos díja.

Az MTA KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztálya (Pécs) a 75. évfordulóját ünneplő nemzetközi konferenciát szervezett, és egy multidiszciplináris perspektívából tárgyalta a potenciális körkörös gazdaság kérdését. A körkörös gazdaság koncepciója nem csak a közgazdasági vagy környezeti tudományokat veszi figyelembe, más társadalmi, természeti és technikai tudományos és regionális szempontokat is célul kell kitűzni. Ezért széles témakörben tartottunk vitákat, megbeszéléseket.

Megjelent Lux Gábor, a Dunántúli Tudományos Osztály kutatójának Újraiparosodás Közép-Európában c. monográfiája, a Dialóg Campus Kiadó Studia Regionum sorozatának legújabb kötete. „Milyen szerepet játszik az ipar a modern posztindusztriális gazdaságokban? Miért süllyednek hosszan tartó válságba egyes ipari térségek, és miért válnak mások kimagaslóan sikeressé? Hogyan hatnak az ipar fejlődésére a különböző közpolitikák, és mit jelentenek az elmúlt évtizedben egyre szélesebb körben ismert újraiparosítási törekvések? Mely tényezők biztosítják ma egy-egy ipari térség tartós versenyképességét? Ez a munka összehasonlító szemléletben, a nyugat- és közép-európai regionális fejlődési folyamatok komplex elemzésével keresi a válaszokat a fenti kérdésekre. Tárgyalja az ipari átalakulás és alkalmazkodás fontosabb elméleteit, ismerteti a ma új reneszánszát élő iparpolitika eszközrendszerét, és kiterjedt empirikus kutatásokra támaszkodva, számos rövidebb vagy bővebb esettanulmánnyal illusztrálva mutatja be a közép-európai ipar átalakulási pályáit, hozzásegítve az olvasót egy ma is jelentős gazdasági szektor szerepének, fejlődési folyamatainak sokrétű értékeléséhez.”

A Dunántúli Tudományos Osztály Varjú Viktort (tudományos főmunkatárs, PhD földrajztudomány) választotta meg új vezetőjének. Megbízása 2017. janurjától két éves időtartamra szól.

Megjelent a Dialóg Campus Kiadó Studia Regionum sorozatának legújabb kötete Pálné Kovács Ilona szerkesztésében. A könyv A kormányzati decentralizáció biztosítékai Magyarországon c. hároméves OTKA-kutatás empirikus eredményeire támaszkodik. A kutatás a hazai önkormányzati reformok folyamatát elemezte, keresve a választ, vajon a rendszerváltás óta eltelt időszak alatt miért veszítettek folyamatosan pozíciót a helyi önkormányzatok, miért vallottak kudarcot a reformkezdeményezések, s miért lehetett 2010 után olyan centralizált kormányzási modellt szinte ellenállás nélkül bevezetni, amelyikben az önkormányzatok óriási veszteséget szenvedtek el. A könyv nemcsak az empirikus kutatások (kérdőíves felmérés, interjúk, dokumentumelemzés, parlamenti vita tartalomelemzése) eredményeit mutatja be, hanem a hazai területi kormányzásban bekövetkezett változásokat beágyazza az európai reformfolyamatokba, illetve elméleti hozzájárulásra törekszik a reformdöntéseket meghatározó államtudományi, politikatudományi szakirodalomhoz. A kötet legfontosabb üzenete, hogy a magyar területi kormányzás elmúlt 25 éve nem volt elég a korábbi, a magyar államot szinte folyamatosan jellemző centralizáló kultúra mélyen gyökerező okait felszámolni.

Megjelent Varjú Viktor monográfiája a Dialóg Campus Kiadnál. A könyv napjaink legfontosabb környezetvédelmi kihívásait veszi számba és rávilágít arra, hogy bár a környezetvédelem fejlődése s a technológiai innovációk ma már számos megoldási lehetőséget kínálnak, azok integrálása a területfejlesztésbe nem tökéletes. A könyvben elemzett, a környezetpolitikai integráció fejlődését és gyakorlati megvalósulását bemutató nemzetközi és hazai példák tanulsággal szolgálhatnak a területfejlesztéssel foglalkozóknak, s azoknak, akik erre a pályára készülnek.

Az MTA KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztályán "DTO Pécsi Szeminárium" néven tudományos programsorozatot indítottunk, amely rendszeres időközönként kerül megrendezésre. Az esemény célja, hogy a DTO-n folyó kutatásokat, készülőben lévő tanulmányokat, vagy a már meglévő kutatási eredményeket bemutassuk, s szakmai eszmecserére nyújtsunk lehetőséget az adott téma iránt érdeklődő kollégákkal, PhD-hallgatókkal és szakemberekkel.

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának 15 évig volt főigazgatója, az MTA KRTK tudományos tanácsadója, a PTE egyetemi tanára, az MTA doktora tragikus hirtelenséggel elhunyt. Október 4-én lett volna 64 éves. Temetése 2015. október 15-én 12 órakor volt a pécsi központi temetőben.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke egyetértésével az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatója Pálné Kovács Ilonát, a Dunántúli Tudományos Osztály kutatóprofesszorát nevezte ki a Regionális Kutatások Intézetének igazgatójává 2015. április 1-jétől 2018. március 31-ig.

Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete 2013 áprilisa és 2014 júliusa között valósította meg az Államreform Operatív Program keretében a Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása c. kiemelt projektet. Ennek keretében áttekintésre került a közszolgáltatás-szervezés elméleti szakirodalma, a hazai szabályozási, szakpolitikai sajátosságok. Jelentős empíria gyűlt össze a hazai önkormányzatok közszolgáltatási sajátosságairól. A kutatás földrajzi értelemben kiterjedt az egész országra.

Ma a fotovillamos energiatermelés robbanásszerű fejlődésének lehetünk szemtanúi. Az elmúlt egy-két évben a beépített napelemes energiatermelő egységek száma exponenciális növekedésnek indult mind a fejlett, mind a fejletlen világban és a kapacitás-építési tervek e dinamikus növekedés továbbvitelét jelzik. A napelemek gyártásának költségei évről évre csökkennek, az inverterek megbízhatósága és hatékonysága is folyamatosan javul. Mára nem csak a hatékonyság számít, hanem fontos a felhasznált anyagok életciklusának figyelembevétele, az újrafeldolgozási áramba való minél nagyobb arányú visszakapcsolódás is.

Pálné Kovács Ilona 2013. október 15-én Decentralizáció és jó kormányzás címmel tartotta meg akadémiai székfoglaló előadását az MTA Székház Felolvasótermében. Pálné Kovács Ilona a helyi és regionális kormányzás, a közigazgatási reformok, a regionális politika nemzetközileg elismert szakértője, az Akadémia 2013. májusi közgyűlésén választották az MTA levelező tagjává. Székfoglaló előadását – kutatásaihoz hasonlóan – az interdiszciplinaritás jellemezte.

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének egyetértésével a KRTK főigazgatója 2013. július 1-jével kutató professor emeritus címet adományozott Illés Ivánnak, a Dunántúli Tudományos Osztály tudományos tanácsadójának. Illés Iván a regionális gazdaságtan és tervezés, az EU-politikák és a kelet-közép-európai fejlődés nemzetközileg elismert szaktekintélye. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar regionális tudomány meghonosításában és intézményépítésében, az alap- és alkalmazott jellegű kutatások közötti kapcsolatok kidolgozásában.

A Dunántúli Tudományos Intézet 70. évfordulója tiszteletére külön jubileumi honlap készült el. A honlapon az Intézet történetéről, volt igazgatóiról, főbb kutatási programjairól, kiadványairól olvashat a látogató.

Tisztelt Látogató! Honlapunk felújítás alatt áll. A megjelenítésen és a feltöltésen folyamatosan dolgozunk. Észrevételeket, javaslatokat az szracz@rkk.hu e-mail címre várunk.

Pálné Kovács Ilona, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos tanácsadója az MTA közgyűlésén 2013. május 6-án megtartott szavazás eredményeként az MTA levelező tagja lett. Pálné Kovács Ilona Pécsett született 1954-ben, 1988-ban szerezte meg a politikatudomány kandidátusa címet, 2000 óta az MTA doktora (regionális tudomány). 2002 óta a PTE Politikai Tanulmányok Tanszékének professzora, doktoriskola alapító és programvezető. 1978 óta a Dunántúli Tudományos Intézet kutatója, 15 éven át a DTI igazgatója.

Tisztelt Látogató! Honlapunk felújítás alatt áll. A megjelenítésen és a feltöltésen folyamatosan dolgozunk. Észrevételeket, javaslatokat az szracz@rkk.hu e-mail címre várunk.

A Dunántúli Tudományos Osztály idén ünnepli fennállásának 70. évfordulóját, mely alkalomból 2013. június 27–28-án, Pécsett Territorial Cohesion in Europe címmel nemzetközi konferenciát rendez. Az előzetes program, valamint a felhívás és a regisztrációs űrlapok az alábbi linkre kattintva érhetők el. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

A Regionális Kutatások Intézete és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködési megállapodást írt alá 2012. november 29-én. A város és az intézet kooperációja már több évtizedes múltra tekint vissza. A szerződés aláírására az eddigi együttműködés elismeréseként és a jövőbeni kölcsönös előnyök hatékony kihasználása érdekében került sor. Pécs elsősorban az intézet pécsi kutatóhelyére, a Dunántúli Tudományos Osztály munkájára, s a rendelkezésre álló tudás és kapcsolatrendszer hatékonyabb felhasználására számít. Minkét fél érdeke, hogy kölcsönösen kamatoztassák e tudást és kapcsolatrendszert a város kulturális és tudományos életének, oktató és kutató munkájának további fellendítése érdekében.

A Regionális Kutatások Intézete mély megrendüléssel tudatja, hogy Enyedi György akadémikus, a magyar regionális tudományi iskola alapítója hosszan tartó betegség után 2012. szeptember 10-én elhunyt. Enyedi György a társadalomtudomány fejlődését hosszabb távra meghatározó tudósok egyik vezető egyénisége volt. Szerteágazó kutatói és tudományszervezői munkája során szinte minden társadalmi térrel foglalkozó szakember tanítványává, munkatársává, tisztelőjévé vált.

Az akadémiai kutatóhálózat megújításának új elemeként nemzetközileg kiemelkedő külföldi vendégkutatók magyarországi meghívására nyílik lehetőség. A hat vendégkutató egyike, James Wesley Scott tíz hónapra kapcsolódik be a Regionális Kutatások Intézetében folyó tudományos munkába. Pálné Kovács Ilona szakmai vendéglátójával és a kutatócsoport tagjaival arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként hat az europaizáció, illetve annak velejárói a magyar politikai kultúrára és geopolitikai gondolkodásra, milyen formákban és hogyan jelenik meg a politikai közbeszédben, a tudományos kutatások területén és a határokon átnyúló együttműködések gyakorlataiban megmutatkozó háttérelemzésekben.

Az 1943-ban alapított intézet, amelyik az MTA Regionális Kutatások Központjának jogelődje, s jelenleg egyik tagintézete, interdiszciplináris alap és alkalmazott kutatásaival a regionális tudományok nemzetközi színvonalú művelését tekinti alapvető rendeltetésének. Hűen alapításkori missziójához, elméleti kutatásai mellett, a helyi és területi tervezést megalapozó a gazdaságra, társadalomra, épített és természeti környezetre és az irányításra kiterjedő empirikus elemzéseivel, valamint egyéb kezdeményezéseivel és, tudományos közéleti szerepével szolgálni kívánja a Dél-dunántúli régió fejlődését kívánja szolgálni, azét a régióét, amelyiket szokás a magyar regionalizmus bölcsőjének szoktak nevezni.

Új könyv jelent meg angol nyelven. Pálné Kovács Ilona és Dagmar Kutschar szerkesztésében. A kötetet a Routledge Kiadó adta ki.