A CENTROPE-régiót, amely az egyik legfontosabb, határokon átívelő gazdasági térség az Európai Unió korábbi külső határa mentén, komoly belső különbségek jellemzik, ugyanakkor a fokozott integráció és határokon átívelő együttműködés is a térség jellemző sajátosságának tekinthető. Ha a határokon átívelő kooperáció (csere) útjában álló, jelenleg is meglévő intézményes akadályok megszűnnek, a régió várhatóan egy erősen integrált gazdasági térséggé fog alakulni. Az integráció elősegítése érdekében transznacionális elemzést kell végezni illetve stratégiai együttműködést kell megvalósítani.

A CENTROPE-térséget elemző Regionális Fejlődési Beszámoló (Regional Development Report) koncepciója a CENTROPE Üzleti és Munkaerőpiaci Beszámoló tapasztalatain alapszik, amelynek kidolgozására (egyfajta prototípusként) első ízben 2007-ben került sor. A 2010. évi Regionális Fejlődési Beszámoló - mely elkészítésében bécsi Osztrák Gazdaságkutató Intézet, a brnói Mendel Egyetem Közgazdaságtudományi Kara, a Szlovák Tudományos Akadémia Gazdaságkutató Intézete és a Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Bécsi Intézete mellett részt vett az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete is - hasznos áttekintést nyújt a régiót jellemző legfontosabb gazdasági tendenciákról, különös tekintettel a jelenlegi gazdasági válság következményeire. Íme néhány a legfontosabb eredmények közül: Erős gazdasági keretrendszer: igazi előny a válság utáni fellendülés szempontjából; Közeledés a régión belül: előny a régió számára; Gyors kilábalás a válságból: a jövő kihívásai.

Jelen kötet a "A kapcsolathálózatok innovációra gyakorolt hatása, a gazdasági együttműködések területi és ágazati különbségei a hazai KKV szektorban" röviden csak NETINNOV kutatási projekt legfontosabb eredményeit fogalja össze. A kutatás célja egy olyan kérdőíves, reprezentatív, országos felmérés elkészítése volt a hazai vállalkozások körében, amely alapján bemutathatók a cégek innovációs aktivitásának jellemzői, a gazdasági és innovációs együttműködések kapcsolathálózati paraméterei valamint az ágazati és területi különbségek mintázata.

A szerzők részletesen próbálják meg feltárni az innovációs tevékenység vállalati jellemzőit (előfordulás, összetettség, motivációs és akadályozó tényezők), az együttműködési kapcsolatrendszerek sajátosságait (méret, összetettség, struktúra, tartalmi irányok) valamint a két vizsgált kérdéskör egymásra gyakorolt hatását (modellek, vállalati csoportok). A reprezentatív minta lehetővé tette, hogy a válaszok alapján megpróbáljanak különböző összefüggéseket keresni a vállalati méretnagyság, az ágazati hovatartozás, vagy a területi elhelyezkedés (regionális szinten) dimenziójában. A kutatás a következő alapkérdésekre próbált meg választ találni: Milyen a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitása? Milyen a vállalkozások innovációs tevékenységét körülvevő külső és belső környezet? Milyen a hazai vállalkozások együttműködési, illetve hálózati aktivitása? Milyen összefüggések figyelhetőek meg a gazdasági szervezeteknél az innovációs és az együttműködési aktivitás sajátosságai között? Milyen alapvető szervezeti, ágazati és területi különbségek figyelhetőek meg az inno-vációs aktivitás és az együttműködés területén?

Pozsony városának különleges adottságai vannak. Talán egyetlen főváros a világon, amely egyszerre két szomszédos állammal is határos: Ausztriával és Magyarországgal. Történelmi meghatározottságai mellett a város területi bővülése is hozzájárult, hogy ez a sajátos földrajzi elhelyezkedés kialakuljon. A hetvenes-nyolcvanas évek gyors urbanizációja, lakosságszám növekedése után a kilencvenes évek végén megindult a szuburbanizáció, a lakosság kiköltözése a város környéki településekre. A kétezres évek gyors gazdasági fejlődése még intenzívebben növelte-növeli a város és a városkörnyék lakóinak számát, Pozsony és környéke egész Szlovákiából vonzza az új megtelepülőket.

Mindezt a történetet bármely fejlődő nagyvárosról elmondhatnánk: Pozsony különlegessége földrajzi elhelyezkedéséből és etnikai környezetéből adódik. A kiköltöző városi lakosok és az újonnan érkezők gyakran olyan területeken találnak lakhelyet családjuk számára, amelynek lakossága többségében magyar származású (Csallóköz). Az uniós csatlakozás után megnyílt az út a szomszédos határtérségek, Magyarország és Ausztria felé is. A vállalkozó szellemű családok a szomszédos országok határ menti településein vásároltak ingatlant maguknak, felismerve, hogy ezekben a falvakban az ingatlanárak meg sem közelítik a fővárosi, illetve főváros környéki árakat.

Jelen kötetünk ezt a problémakört vizsgálja: a Pozsonyból kiköltözők helyzetét, a szuburbanizáció hatásait a magyar többségű Csallóközben és Magyarország határ menti falvaiban. Vizsgálódásunk egy jelenséget követett nyomon, amelyre még nem volt példa térségünkben, s ez adta a munka nehézségét, de szépségét is a kutató számára. Munkánk célja, hogy megismerjük ezt a folyamatot, s az önkormányzatok, a közszolgáltatók megismert, a szuburbanizációból eredő problémáira és lehetőségeire segítsünk választ adni. Jelen kötetünk ennek a munkának az eredményeit tárja a nyilvánosság elé.

Az Európai Unió belso határai mentén egyre fontosabb kérdés, hogy az államok integrációja mellett megvalósul-e a határ menti térségek összekapcsolódása? A lehetoség adott: a határok ma már átjárhatók, a lakosság és a gazdasági szereplok mozgása szabaddá, akadálymentessé vált. Az integráció kérdése különös dimenziót kap a határtérségekben. Itt a szomszédos államok polgárai napi kapcsolatba kerülhetnek egymással, létrehozható a földrajzi logikán és történeti hagyományokon alapuló egységes tér a mindennapokban is. Kérdés azonban, hogy mindez hogyan hat a határ mentén élok életére? Használják-e vajon a határ másik oldalát? Mindennapi életük részévé válhat-e a szomszédos ország határtérsége? A munkahelyek, gazdasági, kulturális, közlekedési, egészségügyi és oktatási lehetoségek kihasználásában mi lesz erősebb: a nemzetállami beidegzodés vagy a földrajzi közelség?

Együttműködés és újítóképesség, két nehezen körülhatárolható, azonban egyre népszerűbbé váló, egyre többet alkalmazott társadalomelméleti és fejlesztési alapkategória. Ráadásul napjaink társadalmi-gazdasági folyamataiban a kooperáció és az innováció viszonya, kölcsönhatása, dialektikája még kérdésesebb jelenség. Ez a könyv ennek a problémarendszernek a szervezetek szintjén értelmezett vonatkozásait járja körül úgy, hogy elsődlegesen a gazdasági szereplőkre és az innovációs folyamatokat befolyásoló, azt formáló, kiszolgáló intézményrendszerre összpontosít. Ennek a problémakörnek a hazai kutatási gyakorlatban az elmúlt néhány évet leszámítva kimondottan kevés figyelmet szenteltek.

A könyv egyik újdonsága, hogy az innovációban érintett szereplők körében a kapcsolathálózat-elemzés segítségével hazánkban új térszervező kategória, a régió szintjén méri és ábrázolja az együttműködési hajlamot, annak csatornáit és az ezekre épülő rendszerszerű struktúra mintázatát. A feltárt új empirikus eredmények alapján összekapcsolható és továbbgondolható a regionalizálódás és az innovációs rendszer vonatkozásában a mezőelmélet és a hálózatelmélet számos tétele. A munka annak a kérdésnek a megválaszolásához is új elméleti támpontokat nyújt, hogy miért megy nehézkesen a régiók kialakítása és a regionális innovációs rendszerek megformálása Magyarországon.

A Regionális Innovációs Évkönyv a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. kiadványa, amely a regionális innovációs célcsoport számára készült. A kiadvány célja, hogy felkeltse a hazai gazdasági szereplők, innovátorok és befektetők figyelmét a régió aktív innovációs tevékenységére, szereplőire, megismertetve az eddigi eredményeket és bátorítva őket az innovációs tevékenységekre.

A Pannon Novum Nonprofi t Kft. a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének az innovációs tevékenység fokozásával történő növelése révén szeretné elősegíti a Nyugat-dunántúli régió innovációs felzárkóztatását, a regionális innovációt ösztönző és segítő, innovációbarát környezet kialakítását, a hálózati együttműködés és az újabb innovációs szolgáltatások kialakítását és bővítését.

A kiadvány így részletesen bemutatja a Pannon Novum Nonprofit Kft. küldetését, alapítóit, legfontosabb tevékenysége területeit. Kitér a régió helyzetére, annak gazdasági és innovációs téren eddig elért eredményeire és legfontosabb kihívásaira, valamint a közeljövő fejlesztési elképzeléseire és eszközeire. Ehhez kapcoslódóan részletesen bemutatja a régióban az innovációhoz kapcsolódó pályázati és finanszírozási lehetőségeket, az országos és regionális innovációs szereplőket, valamint a korábbi évek legsikeresebb innovációs díjasait és projekt eredményeit.

Egy tájegység, egy országrész nemcsak földrajzi fogalom, hanem az ott élő emberek gondolkodásmódjának, ismereteinek, kapcsolatainak összessége is. Ezek a tudati tényezők felfogásbeli azonosságokban vagy különbségekben jelennek meg. Időben alakulnak, formálódnak, s bizonyos nagyságrend elérése után a közösségi tudat formáját öltik vagy ölthetik fel. E kis könyv részben arra hivatott, hogy kezdeményezést tegyen Magyarország nyugati részének, azaz Nyugat-Dunántúlnak múltja, jelene, felmérhető jövője felvázolásával azért, hogy túlmutasson a nálunk egy évezrede meghatározóan jelen lévő közigazgatási egységeken, a megyéken, s az Európai Unióban jobban elismert régiós megközelítést fogadtasson el.

A kötet vázlatosan bemutatja, hogy a regionális gondolkodás és szerveződés itt nem új keletű, hanem több mint egy évezrede jelen van, hol erőteljesen, hol pedig halványan, csupán néhány területre visszaszorulva. Igyekszünk érzékeltetni és gyarapítani azokat a látható, vagy éppen láthatatlan szálakat, melyek megerősít-hetik, hogy napjainkra a megyéknél nagyobb szerveződéseknek már jelentősebb lehet a létjogosultsága. Másrészt a könyv összegzést kíván adni mindarról a tevékenységről, melyet a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács az elmúlt egy évtizedben végzett és koordinált, döntően európai uniós, valamint hazai források felhasználásával. Összefoglaló vázlatát kapja az olvasó a jövőre vonatkozó elképzeléseknek is, azzal a szándékkal, hogy elősegítse a nagyobb térségekben való gondolkodást, sőt azon túl is, akár nemzeti, akár nemzetközi összefüggésekben.

Egyre többször halljuk, hogy államhatáraink „légiessé” válnak, egyre kisebb akadályt jelentenek annak, aki át szeretné lépni őket. A Kárpát-medencében ennek a folyamatnak különleges jelentőséget ad, hogy a 20. században keletkezett, s többször módosult határaink egy korábban egységes politikai alakulat, a történelmi Magyarország térbeli rendszereit darabolták fel. Kérdés, hogy a határok elválasztó szerepének csökkenésével hogyan alakulnak újra és át ezek a hosszú időn át elválasztott térbeli struktúrák?

Könyvünk a városállomány átalakulását vizsgálja a Kárpát-medencében a 20. században keletkezett államhatárok és állami terek szempontjából. Elméletben tisztázza a határnak, mint térbeli jelenségnek a szerepét a földrajzi tér alakításában, valamint a határ, a határváltozások hatását a városokra és a városhálózatra. Bemutatjuk a városállomány, a vonzáskörzetek átalakulását a Kárpát-medencében, az egyes szomszédos államokban és térségekben, különös tekintettel a határok mellé került városok eseteire. Elemezzük, hogyan hatott a határok meghúzása, az új államok közigazgatási és területfejlesztő politikája a városállomány fejlődésére, s milyen új lehetőségeket és nehézségeket teremt városaink és a bennük élők számára egyes határszakaszaink „kinyílása”, ill. mások elválasztó szerepének erősödése.

A globalizáció korában a nagyváros, a nagyváros-térség jövője, versenyképességének növelése vagy fenntartása stratégiai fontosságú kérdés. A nagyvárosok és környezetük kulcsszerepet játszanak a gazdaság dinamizmusában, a versenyelőnyök biztosításában, a várostérség lakói jólétében. A modern nagyvárosi tér azonban ellentmondásos. A nagyvárosok tereiben nemcsak a gazdasági, társadalmi fejlődés feltételei, a történetileg felhalmozott tudás számos eredménye, a jólétet és a kényelmet biztosító szolgáltatások, a legmodernebb infrastruktúrák, a kulturális örökség, hanem különböző társadalmi problémák is megjelennek. A lakóhelyi társadalmi egyenlőtlenségek hagyományos és új struktúrái, a történeti és a mai szegénység, a szegregáció, a tradicionális és a modern bűnözés, a természeti környezeti ártalmak és azok kedvezőtlen egészségügyi hatásai, a térbeli társadalmi konfliktusok legkülönbözőbb formái és legújabban a terrorcselekmények, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai is.

„A várostérségi versenyképesség társadalmi tényezői – Hogyan lehetnek a magyar nagyvárostérségek versenyképesebbek?” című kötetből, a 9 magyar nagyvárostérségben feltárt tudományos eredmények alapján kiderül, hogy milyen összefüggés van a nagyvárosi terek stratégiai jelentősége, és a nagyvárosi térben tapasztalt társadalmi problémák között, illetve, hogy miként lehetnek a nagyvárostérségek hosszú távon versenyképesebbek.

A hazai regionális tudomány az elmúlt két évtizedben nagy utat járt be, s napjainkra a társadalomtudomány egyik elfogadott, új szakterületének számít. Ebben a folyamatban a Regionális Tudományos Bizottság kiemelkedő szerepet töltött be két évtizedes munkálkodása során, mint az MTA IX. Osztálya egyik hatékonyan dolgozó bizottsága. Jelen kötet színvonalas tanulmányai áttekintést nyújtanak a regionális tudomány magyarországi eredményeiről, amelyek megismerését ajánlom a társadalmi-gazdasági átalakulás elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó társadalomtudósoknak és az érdeklődő közönségnek egyaránt.
Török Ádám, az MTA rendes tagja, az MTA IX. osztályának elnöke

A magyar regionális tudomány tükrét tartja kezében az olvasó. A regionális kutatók jelen kötetben közölt színvonalas tanulmányai is jelzik, hogy a kilencvenes években aktívan bekapcsolódtak a térfolyamatok elemzésébe, jelentős szakmai támogatást adtak a területfejlesztési törvény kidolgozásához, a területi tervezés megújításához, az Európai Unió regionális politikájának hazai alkalmazásához. A magyar regionális tudomány nagykorú lett, tevékeny társa a hazai területi politikának, annak megalapozásához, működtetéséhez a múltban, és reméljük a jövőben is jelentősen hozzájárul.
Szaló Péter, területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár

The regional process and the homogenous systemic architecture of innovation are embedded into the context of social contacts and their relevant networks which fundamentally determines their operation and efficiency. The problem here is that on the different levels of the domestic environment of innovation we do not have exact information on the mechanisms of their functional relationship. By moving off from the theoretical level we have not analysed and have not modelled the real patterns and configurations of this embedment. Putting in the simplest form of the major question of research sounds like that: 'What kind of role do institutional contacts and their relevant networks play in a region's skills for innovation?'

In my research I set up two objectives. One is that I would like to explore all the possible details and interrelations of this embedment (problem exploration component) within the region by carrying out a series of investigations. On the other hand on the basis of accumulated experiences I would like to think over all the necessary steps of future actions (problem solving component). My hypothesis is that the innovation processes of West-Transdanubia region - the very field of my research - (and of most parts of Hungary) are based on different type and purpose innovation cooperation systems grounded on social-institutional relations but functioning at a moderate intensity only. This statement is valid for the entrepreneurs' sector, for its satellite, background and intermediary organisation system and also for the contact points between the two fields of force. In an economic and innovation environment lacking natural resources the utilization of these endowments is a must. This is the point where I am asking my question: What are the reasons of this moderate intensity or absence of cooperation or expressing it in a more sophisticated way - of the random occurrence of cooperation?

Our study features the findings of a research conducted in the Slovak-Hungarian border region, implemented in the framework of the Hungary-Slovakia-Ukraine Neighbourhood Programme, co-financed by the European Union and the Republic of Hungary. Two institutions participated in the research: the West Hungarian Research Institute of the Centre for Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences (Györ) and the Forum Institute in Slovakia (Somorja). The aim of the research was to study the everyday movements of the population living in the border region. We assumed that the access ion to the Union and the Schengen Zone would promote the integration of the border region, the development and expansion of the cross-border interactions, and in the end the birth of cross-border regions in the areas in good positions.

Along the internal borders of the European Union it is an ever more important issue whether the integration of the states will bring about the integration of the cross-border regions as weil. The possibility is given, the borders can be crossed without any problem, the movements of the citizens and the businesses are free from any obstacles. The issue of integration is of special importance in the border regions: the other state and its citizens are "physically close"; a single space built on geographical logics can be created in the everyday life. It is a question, however, how the border affects the lives of the citizens in the border region. Do they actually use the other side of the border? Can the border region of the neighbour state become part of their everyday lives? In the use of workplaces and economic opportunities which factor will be stronger: the nati on state traditions or the logics of the geographical proximity?

Our paper is aimed at revealing and presenting the innovation processes in Hungary's West Transdanubian region. Our research was based on the detailed surveys carried out within the project 'The Foundation and Operation of Pannon Novum West Pannon Regional Innovation Agency' and its results have been published in the earlier papers of WPRIA in Hungarian language. Besides the results of these surveys we used several professional papers and publications having been prepared during the last few years on the development of the region's economy, innovation and development policy. Our research is aimed at presenting an overview on ali the major dimensions of regional innovation policy. Its major segments are covering in totality the region's innovation environment and processes ranging from regionallevel campaigns affecting them, through the activity of entrepreneurs until innovation services and the systems of regional innovation.

Our paper is going to analyse the major issues of regional innovation as follows: a) the region's location, information on general socio-economic trends with special regard to the prominent role of innovation policy and its network instruments; b) analysing the region's innovation and research-development potential (based mostlyon secondary data); c) mapping the innovation activities of the region's business organisations (by a representative survey investigating the types, the key areas and the driving forces of innovation with the major cooperation partners); d) the innovation service demands of business enterprises (the palette of innovation services used in the past few years and the expected demands in future); e) mapping the supply side of innovation services (the actors' objectives, their target groups, services, parallel services, missing services); and f) a complex evaluation on the region's innovation system and outlining an ideal system of regional innovation (actors' roles, relations and institutional system).

CORINNA - Cooperation of Regions for Innovation Cross-border cooperation between Italy, Slovenia, Austria and Hungary in the field of technology and innovation. We admit that there is still a lot to do for the policy makers in our regions to support their companies in living up to the full potential of their location. In many cases, policy makers themselves are not aware of the opportunities that offer themselves as soon as we look for partners across the borders of our regions. This book should assist in overcoming that lack of knowledge.

It tackles the issue of interregional innovation policy from various standpoints and in different styles. It contains articles by economists, policy makers, and people from public administration that will inform you on the broader economic picture and options for cooperation in our regions, the strategies and projects of their governments, and on the major companies and institutions that have a role in R&D and the promotion of technological innovation in these regions. In part the book presents the results of various analytical steps that were taken in the course of the project; it thus represents the condensed results of the analytical work of CORINNA. The book also offers an additional perspective in that it presents several contributions of public bodies and agencies involved in innovation policy design and implementation.

This book addresses people interested in R&D and innovation in our regions, in public administration but also in companies and research organisations.

A CORINNA (Cooperation of Regions for Innovation) projekt az Európai Unió INTERREG IIIC programjának keretében, hat regionális és három országos érdekeltségű partner részvételével indult el 2005. januárjában. A partnerek öt szomszédos ország (Ausztria, Németország, Magyarország, Olaszország, Szlovénia) regionális fejlesztésben és innovációban jártas szervezetei közül kerültek ki, hogy elősegítsék az Alpok-Adria régió vállalkozásainak és kutatóhelyeinek együttműködését, a technológiafejlesztés erősítését, és ezáltal a régió versenyképességének javulását. Ennek érdekében a projekt partnerei egy sor gyakorlati alkalmat teremtettek a regionális együttműködési formák szélesítésére. Ugyanakkor a projekt a regionális fejlesztés, innováció és együttműködés jó gyakorlatait, követhető példáit szélesebb körben is terjeszteni kívánja a partnerek régióiban, ezért a projekt zárásaként Interregional Innovation Policy in the Alps-Adria-Pannonia region – Challenges, Strategies and Governance címmel tanulmánykötetet adott ki. E kötet az egyik magyar projektpartner, a Tudományos és Technológiai Alapítvány kiadásában magyar nyelven is kiadásra került.

A könyv három részre tagolódik, amelyek más-más szempontból közelítik meg a regionális fejlesztési stratégiák, a versenyképesség, az innováció és a regionális kompetenciákra épülő széles körű együttműködések komplex kérdésköreit. Az első rész az érintett régiók összefogásának lehetséges prioritásait és stratégiáit tárgyalja. A második rész a regionális irányítás és politikák hasonlóságairól, illetve különbözőségéről ad sokszínű és több sempontú képet. A harmadik rész a projektben érintett régiókat tárgyalja, és esettanulmányok formájában elemzi, hogy hogyan jelennek meg egy-egy konkrét régióban a korábban tárgyalt kérdések.

A település az emberek és közösségeinek, valamint azok tevékenységeinek befogadója, megjelenítője, s egyben alkotó tere. A települések állandó változásban vannak, hiszen a folyamatos működés új és új funkciókat kíván meg, ami a tudatos fejlesztéssel együtt lehet sikeres. A siker pedig abban fogható meg, hogy a település lakossága, vagy az ott dolgozók, tevékenykedők életkörülményei kedvezően alakulnak, megelégedettek legyenek a lakó- és munkaterükkel szemben, s mindez hozzájáruljon az egyéni és közösségi céljaik megvalósításához. Ennyire egyszerű a település és fejlesztés kapcsolata!

A valóságban azonban egy roppant összetett, sokszereplős és funkciós tevékenység sorozat. A célunk az volt, hogy egy kutatási program eredményei alapján bemutassuk a településfejlesztés tartalmát, céljait, eszköz- és intézményrendszerét, a szereplőinek körét, azok egymáshoz való viszonyát. A kötet tanulmányai 14 szerzőtől származnak. A szerzők egy része aktívan részt vesz a településfejlesztés különböző szintjeinek (állami igazgatás, önkormányzati fejlesztés, településtervezés, tudományos kutatás) művelésében, a másik csoportja pedig fiatal kutatókból állt, akik viszont friss szemmel, erős problémalátással és új megoldásokkal járultak hozzá ennek az izgalmas fejlesztés vetületnek a jobbításához.

Ajánljuk a kötetet mindazoknak, akiket érdekel a település ügye, eligazodni kíván a fejlesztések rendszerében, eszközeiben, és érdeklik az új megoldások.

This paper has been prepared for the presentation of the research results of the project titled ‘Urban Areas, Socio-spatial Inequalities and Conflicts – The Sociospatial Factors of European Competitiveness’. The project was performed between 2004 and 2007 and funded by the Hungarian National Research-Development Programmes1 in consortia cooperation (the participants were as follows: Institute of Sociology Hungarian Academy of Scienes, as consortium leader, and Centre for Regional Studies HAS, Pestterv Ltd., János Kodolányi University College, Fejér Enterprise Agency as consortia members).

The project’s basic research tasks were as follows: to analyse the socio-spatial inequalities mainfesting in social conflicts in the metropolitan regions of Hungary and to prepare a comparative analysis between the socio-spatial inequalities and conflicts in the metropolitan areas of Hungary and Central Europe. The investigation of the major social factors of the competitiveness of urban areas was another key target of basic research. On the basis of primary research results a research concept has been prepared on the practical implementation of research objectives i.e. reducing socio-spatial inequalities in urban areas, finding solutions for the management of local social conflicts improving the socio-economic competitiveness of urban areas. This paper ‘Social Inequalities in Urban Areas and Globalization’ is going to summarize the major research results of the problems of social inequalities in metropolitan areas as a basic theoretical study illustrating it with case studies from Hungary, Austria and the Czech Republic and provide a general summary on findings. The remaining results of the project will be published in another paper in Hungarian language.

A kiadvány a „Regional Intellectual Capital Reporting – Development and Application of a Methodology for European Regions” (RICARDA – Regionális szellemi tőke jelentés – Egy módszertani kifejlesztése és alkalmazása az európai régiók számára) című EU 6. Keretprogramjában megvalósult projekt keretében készült el. A kézikönyv a szellemi tőke jelentést, mint a regionális klaszter és hálózati kezdeményezések egyik eszközét mutatja be, melyet négy európai régió politikai döntéshozói, hálózati menedzserei és kutatói a RICARDA projekt keretében fejlesztettek ki. A RICARDA módszertan – a K+F és innovációs hálózatoktól a menedzselt klaszterekig – minden olyan regionális, intézményesített klaszter és hálózati kezdeményezés esetében alkalmazható, amely a tudás létrehozására és cseréjére fókuszál.

A kézikönyvnek legfontosabb célcsoportjai:
- Mindenekelőtt a klaszter és hálózati kezdeményezések vezetőihez szól. Cél, hogy képesek legyenek kezdeményezni és megvalósítani saját szellemi tőke jelentésük elkészítését, hiszen azzal saját napi munkájukhoz és a hálózat stratégiai fejlesztéshez jutnak értékes információhoz.
- Másodsorban ez a kézikönyv információt nyújt a klaszter és hálózati rendszerekért felelős politikusoknak és döntéshozóknak . Ezen csoport számára a szellemi tőke jelentések bepillantást nyújtanak, amelyet fel tudnak használni a programok monitoringjánál és újratervezésénél.
- Bár jelen kézikönyv gyakorlati eszköznek és nem tudományos jelentésnek készült, a hálózati menedzsment eszközökkel foglalkozó szakértők számára is betekintést nyújthat a RICARDA módszertanba.

Immár három éve, hogy a NKTH támogatásával megalakultak a regionális innovációs ügynökségek, köztük a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség. A RIÜ-k létrejöttének célja a hazai régiók gazdaságának és versenyképességének innováción alapuló fejlesztésének, a regionális innovációs hálózatok kialakításának és megerősítésének a támogatása, illetve a regionális innovációt ösztönző intézkedések decentralizációjának elősegítése volt.

A RIÜ elmúlt három éves tevékenysége során különös figyelmet fordítottunk a regionális innovációs rendszer folyamatainak tanulmányozására, az innováció legfontosabb nyugat-dunántúli összefüggéseinek feltárására, hogy azok alapján lehetőség nyíljék a konkrét feladatok pontosítására. Az elmúlt három évben számos felmérés, vizsgálat folyt elsősorban az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet közreműködésével a nyugat-dunántúli vállalkozások innovációs folyamatainak, vagy az innovációs rendszer keresleti és kínálati oldalának jobb megismerése érdekében. A legfontosabb eredmények 2006-ban és 2007-ben is egy-egy hasonló kiadványban kerültek összefoglalásra.

Jelen kiadvány követve a korábbi két évben már megjelent anyagok szerkezetét a 2007 tavaszán végzett vállalati innovációs felmérés legfontosabb eredményeire épít (vállalkozások innovativitása, innovációk típusa, tartalma, motivációs tényezői, akadályai, jövőbeli fejlesztési irányok), ugyanakkor megtalálható néhány további értékes kérdéskör is. Így az innovációs környezet sajátosságai, a régió innovációs potenciálja, a K+F és innovációs indikátorok alapján körvonalazódó cégcsoportok, az innováció és az IT-beruházások közötti kapcsolat, vagy a humánerőforrások (kreativitás, élethosszig tartó tanulás elvárása) és a szabadalmaztatás szerepe.

When taking a walk in Hungarian historic city centres today we don't feel any more that something is badly missing in them and we are neither envious comparing Hungarian historic city centres with the European ones seeing them on trips, travelogues or as a locale of art films. Today local citizens running their errands in the city centre or Hungarian and foreign tourists sightseeing there all can find the same typical European and global style of built and social environment in Hungarian city centres like in any other cities of West-Europe. The newly built or renovated public and private buildings, the regenerated facades, public spaces, walking and shopping streets, elegant shops, restaurants, coffee houses and terraces busy in summer, the artistic and other products are all representing a kind of European style in a special local taste depending on city size, climate, cultural traditions and lifestyle.

The objective of the basic and applied research carried out between 2004 and 2007 in Hungarian big cities and their urban areas is investigating the socio-spatial differences and social conflicts between the Hungarian urban areas and analysing the impacts of socio-economic problems on the social competitiveness of cities. Several methods have been used in the research. Beyond a representative survey of the local citizens, a document and a press analysis have been prepared and 100 interviews were made covering different profession groups. The project is operating in a corporate form of consortium. The leader of consortium is the Sociological Research Institute of HAS.

In den letzten Jahrzehnten ist die Tendenz zu erfahren, dass die Hochschulen und Universitäten eine immer größere Rolle in der Regionalentwicklung spielen. Ihr Einfluss auf die Entwicklung der Region ergibt sich nicht nur aus der Zahl der Studierenden, sondern auch aus der Konzentration geistiger Kapazitäten. Dies bedeutet, dass sich neben neuen Wirtschafts- und Verbraucherzentren auch Wissenszentren bilden, die die zukünftige Lage der Siedlungen sowie der ganzen Großregion bestimmen können.

Die Entwicklungsprozesse der Grenzräume bedeuten einen speziellen Fall der Regionalentwicklung. Die Nachfrage nach Hochschulbildung verändert sich mit Ungarns Beitritt zur Europäischen Union relativ schnell. Die ungarischen Studierenden erhalten die Möglichkeit, an unterschiedlichen Hochschulen oder Universitäten zu studieren. Das Interesse für die österreichischen Hochschuleinrichtungen in der Grenzregion wird sich erhöhen.

Das Ziel des Uniregio-Projektes ist die wissenschaftlich-empirische Erhebung und der Vergleich der Wissensträger in der Grenzregion (Wien, Niederösterreich, Burgenland, die Komitate Győr-Moson-Sopron, Vas und Zala) sowie aufgrund dieser Ergebnisse die Bestimmung der möglichen fachlichen Kontakte, die Festlegung seines organisatorischen und funktionalen Rahmens. Die Auswertung der Projektergebnisse ermöglicht die Ausbreitung der Kontakte und deren inhaltlichen Elemente. Mit einer sinnvollen Verknüpfung der Wissensbasissen in der Grenzregion sowie mit der Schaffung und Verstärkung ihrer Kohäsion sind neue Entwicklungsressourcen zu erhalten, die die Grundlage einer mitteleuropäischen Wissensregion bilden können.

Az egyetemek és főiskolák egyre növekvő mértékben – nemcsak az ott tanuló hallgatói tömegek, hanem a szellemi kapacitások koncentrációja révén is – hatnak a regionális fejlődésre. Egy-egy felsőoktatási központban – az új gazdasági és fogyasztási bázisok mellett – jelentős tudásbázisok koncentrálódnak, amelyek a települések, de az egész nagyrégió jövőbeli helyzetét is meghatározhatják.

A regionális fejlődés speciális esetét jelentik a határtérségek fejlődési folyamatai. Magyarország európai uniós tagságával megváltozik a felsőoktatási képzések iránti kereslet, a magyar hallgatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy más európai felsőoktatási intézményekben folytassák tanulmányaikat. Ennek következtében megnő az érdeklődés az osztrák, mindenekelőtt a határrégióban lévő intézmények iránt. Megfelelő stratégia hiányában különösen a határ közelében fekvő magyar egyetemek, főiskolák vannak kitéve a határon túli osztrák intézmények elszívó hatásának.

Az Unirégió projekt keretében végzett empirikus vizsgálatok elsőként elemzik az osztrák-magyar határrégió (Bécs, Alsó-Ausztria, Burgenland, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) felsőoktatási és tudományos kapacitását, azok együttműködési lehetőségeit. A projekt eredményeinek értékelése új lehetőségeket nyújt a kapcsolatok szélesítésére, azok tartalmának bővítésére. A határrégióban a tudásbázisok átgondolt összekapcsolásával, azok kohéziójának megteremtésével és szervezésével új fejlesztési erőforrásokat nyerhetünk, amelyek egy közép-európai tudásrégió kialakulásának alapját jelenthetik.

Jelen kiadvány a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség létrehozása és működtetése címet viselő NKTH által támogatott projekt keretében végzett kutatások legfonosabb eredményeit szándékozik összefoglalni. A kiadvány részben tartalmazza a tavaly megjelent korábbi vállalati felmérések megismétlését és az új eredmények értékelését, mely az idén számos új, speciális kérdéssel egészül ki.

A kiadvány fókuszában hasonlóan a korábbi évhez ismét a régióban működő vállalkozások innovációs tevékenységének különböző dimenzió állnak. Bemutatja a régió vállalkozásainak innovációs tevékenységét, az innováció létét, típusait, az együttműködési irányokat, az akadályozó tényezőket, a jövőre vonatkozó fejlesztési terveket és az innováció megvalósulásának feltételeit. A vállalatok innováiós tevékenyésge mellett részletesen feltárja a régió innovációs szolgáltatások iránti keresletének és kínálatának szerkezetét, mely során a szolgáltatási szükségletek megismerését segítő vállalati felmérés mellett egy közel 40 szervezetre kiterjedő mélyinterjúsorozat tapasztalataira támaszkodtak a szerzők, mely lehetőséget adott a kínálati oldalon tapasztalható párhuzamosságok és meglévő rések feltárására.

Végül a kiadvány röviden felvázolja a Nyugat-dunántúli régió regionális innovációs rendszerének a jelenlegi kínálati oldalon megtalálható szervezetek általi értékelését, annak pozitív és negatív folyamatait, illetve egy elképzelt idealisztikus regionális innovációs rendszer legfontosabb sajátosságait és elemeit, amelyek akár segítséget nyújthatnak a jövőbeli fejlesztési feladatok és stratégiai célok meghatározásához is.

This paper is introducing a method for analysing the differences and dynamics of the social utilisation of space. The essence of this method lies in the registration of changes in the spatial structure of settlements through analysing the spatial shifts of settlements within settlement network hierarchy with the identification of coherent spatial units. The analysis of spatial relations, i.e. microregional planning is a very useful method as it helps in mapping the interrelationship of settlements, and their major linking points, as well as in identifying their positions in the settlement hierarchy and - through the analysis of the directions of gravitational force - may localise their gravitational zones as well. Hereinafter, this method will be named as spatial relationship analysis. The startup phase for the workout of this method was funded by the Hungarian Scientific Research Fund's Programme titled `The Integration Ability of Rural Spaces in Hungary's Socio-economic Process' (registration no. T 7236).

A Pannon Autóipari Klasztert (PANAC) a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség és a nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács kezdeményezésére 2000. decemberében került megalapításra a legnagyobb magyarországi (multinacionális és magyar) autóipari vállalatok támogatásával, hogy iparág specifikus szolgáltatásai révén elősegítse a hazai autóipar nemzetközi versenyképességének javítását. Tevékenységének közvetlen haszonélvezői elsősorban az autóipar területén működő magyar kis- és közepes vállalkozások. A klaszter tagsága 2006-ban már meghaladta 70-et, tevékenysége azonban nem korlátozódik csak a tagokra, szolgáltatásai minden autóiparhoz kapcsolódó vállalkozás számára elérhetőek.

Jelen szellemi tőke jelentés elkészítésére a RICARDA projekt keretében került elkészítésre, azzal a célkitűzéssel, hogy a PANAC-ot mint egy tudás-orientált hálózatot próbáljon meg bemutatni elsősorban azon szellemi tőke javak segítségével, amelyek kézzel nem megfoghatóak, csak nehezen, közvetetten mérhetőek. Ennek érdekében elsősorban azokra a sikertényezőkre sajátosságokra helyezi a hangsúlyt, amelyek képesek hozzájárulni a hálózat sikerességéhez: a klaszter tagok által képviselt know-how, az információ- és tudásáramlást elősegíteni képes megfelelő struktúrák, valamint a releváns regionális, hazai és nemzetközi partnerekkel meglévő kapcsolatrendszerek. A három dimenzióban (humán tőke, strukturális tőke, kapcsolati tőke) vizsgált szellemi tőke legfontosabb megállapításai nagymértékben hozzájárulhatnak a klaszter menedzsment középtávú tevékenységének és stratégiájának kialakításához, rendszerezéséhez.

A MTA Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi. A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejlődésében az 1990-es évtizedben lezajlott politikai változások és gazdasági átalakulások ellentmondásos folyamatokat váltottak ki.

Az európai uniós tagság távlatos eredménye a Kárpát-medence évszázadok során formálódott integrációs kapcsolatainak modern formában történő újraszerveződése lehet. A térség földrajzi fekvése, az integrációra való érettség változatos formái miatt természetesen a kívánatos állapot elérése hosszú évtizedekre ad feladatokat politikusoknak, kutatóknak, gazdasági szakembereknek egyaránt. A sorozat ehhez a szoros szellemi együttműködéshez kíván segítséget nyújtani.

A sorozat ötödik kötete a magyarországi Nyugat-dunántúli régió társadalmi-gazdasági állapotát elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel. A Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék alkotta fejlesztési régió több szempontból sajátos vonást mutat. A térség a Kárpát-medence harmadik legfejlettebb régiója, geopolitikai helyzete következtében a rendszerváltozás nyertese, dinamikus növekedési pálya és látványos policentrikus területi fejlődés jellemzi az innovációra épülő fejlesztések, a kulcságazatokban (autó-, gép- és elektronikai ipar) kiépült modern hálózati együttműködési formák (klaszterek) eredményeként.

During the past few years the interest for regional clusters and for their role in economic development has grown to an extremely high level both in science and in the community of economic development expertise and business operation managers. This continuously growing attention is originating from the tough competition both on regional and international levei in the globalising world economy, from the disfunctioning of traditional regional development models and regional policies and also from the emergence of successful clusters in different enterprises and industries worldwide. As a result of getting into the focus of attention the rise and penetration of cluster-based economic policies is seen almost everywhere in the world and on the other hand a real explosion is going on in the literature of regional clusters and regional clusterisation.

The author of this paper is going to investigate and follow clusterisation processes in the field of Hungarian automotive (car and car part manufacturing industry having traditional fundaments in Northwest-Hungary but the emergence of foreign direct investments and the specialisation of automotive services accelerated its development process during the part ten years. The investigation of the clusterisation of Hungarian automotive industry raises the following questions: What are the major features of the spatial concentration of auto industry in Hungary? At which phase is the clusterisation of automotive industry now? What factors are fostering the clusterisation of this sector within the region? What factors and processes are hindering the transition of clusteri process into a new phase? How can the clusterisation of the Hungarian automotive sector bt grated into international but most of all into the East Central European clusterisation processes?

Jelen kiadvány a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség létrehozása és működtetése címet viselő NKTH által támogatott projekt keretében végzett kutatások legfonosabb eredményeit szándékozik összefoglalni. Célja, hogy a Nyugat-dunántúli régióban zajló innovációs folyamatok keretének felvázolása mellett (regionális innovációs stratégia, klaszterek fejlesztése, innovációs környezet és teljesítmény) elsősorban az üzleti szféra oldaláról megközelítve megpróbálja feltárni és bemutatni az innováció helyzetét a régióban.

A kiadvány fókuszában a régióban működő vállalkozások innovációs tevékenységének különböző dimenzió állnak. Olyan kérdésekre keresi a választ, mint: A vállalkozások mekkora hányada tekinthető egyáltalán innovatívnak? Milyen típusú innovatív tevékenységet folytatnak a cégek? Miben jelenik meg az újítás, vagy az újdonság? Milyen hatása van az innovációnak a vállalkozások működésére, versenyképességére? Milyen forrásokból hajtják végre az innovációkat? Kik, milyen szervezetek, partnerek segítenek a fejlesztések és az innováció során? Milyen tényezők hátráltatják a vállalkozások ilyen irányú aktivitását? Kik a tipikus újítók? Milyen szolgáltatásokat igényelnének ehhez a vállalkozások? Jelen munka az innováció helyzetének egyfajta status quo felmérése a régióban, melyet a későbbiekben megismételve lehetőség nyílik a folyamatokra, tendenciákra vonatkozó következtetések levonására is.

The objective of regional development policies in the modern economies is the decrease of the disparities in the living conditions of the population. The interventions of the regional policies aim at the transformation of the economic sectors, the increase of the employment possibilities and the improvement of the different infrastructural and institutional conditions having an impact on the living conditions. The focus of the efforts is to guarantee possibilities by the renewal of the spatial factors promoting development and by the safeguarding of the conditions for a catching up. This latter factor serves spatial equalisation and the moderation of the regional disparities, the effects of which of course can only be felt in the long run.

Work culture and the and culture of activities show definite regional characteristics, the accumulated experiences show different levels of activity, thus the adaptation to the new skills is very much differentiated in space, just because of these social and cultural correlations (Hahne, 1985). The former paradigm of regional development – import of the factors of production, top-down controlled transformation with a predominantly economic view – was questioned and replaced by a new way of thinking and action. This new, shaping paradigm has two central elements: the first is bottom-up approach; the second – basically connected to and deriving from the first – is the activation of the human resources, the promotion of its basic elements.

The first part of our study focuses on the new factors of regional development, including the elements generated by the human resources. The subsequent chapters deal with the regional structure of a few dimensions of human resources, demonstrating the regional characteristics that have stabilised or emerged in the 1990s and nowadays. Finally we summarise the characteristic features, implying the trends of regional development and thus the presumed methods of the activation of human resources.

Jelen kötet a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 2001-2004 közötti időszakra támogatást nyert „A magyar régiók és települések versenyképessége az európai gazdasági térben” c. átfogó kutatás összesen nyolc kutatási iránya egyikének, „A regionális innovációs potenciál, mint a térségfejlesztés új eszköze” alprogramnak a legfontosabb eredményeit foglalja össze. Célunk, hogy minél szélesebb körben ismertté váljanak a regionális innovációs potenciál magyarországi sajátosságai, illetve annak alakulására ható tényezők.

Az alprogram megvalósítása során feltárásra került az innováció és a regionális fejlődés közötti kapcsolatrendszer, az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet munkatársai széleskörűen értékelték a regionális innovációs potenciál legfontosabb elemeit (felsőoktatási intézmények, kutatás-fejlesztés, transzfer és hídképző intézmények, vállalati innovációs tevékenység és együttműködések), valamint az innovációs elemeket és az innovációs potenciált kistérségi, illetve városi szinten. Az alapos empirikus kutatásokat követően a regionális innovációs stratégiák és kidolgozásuk szakaszai kerülnek bemutatásra, míg végül a szerzők felvázolják az innovációk regionális szintű alakításainak európai uniós és hazai irányait, valamint egy lehetséges regionális innovációt ösztönző modellt.

A kötet különösen ajánlott a regionális fejlődés új tényezői és azok gyakorlati tapasztalatai iránt érdeklődő szakemberek számára, ugyanakkor hasznos lehet a szélesebb publikum körében is.

(C) A kötet szerzői: Csizmadia Zoltán, Dőry Tibor, Grosz András, H. Barsi Boglárka, Lados Mihály, Nárai Márta, Rechnitzer János, Smahó Melinda, Szörényiné Kukorelli Irén

A könyv elektronikus változata letölthető innen.

A kötet az Oktatási Minisztérium Főiskolai Pályázata által 2002-2003-ban támogatott, "A Széchenyi István Egyetem hatása a régió fejlődésére" című kutatási program keretében zajlott vizsgálat zárótanulmányát tartalmazza.

Az Egyetem korábbi és jelenlegi oktatási-képzési szerkezete, szakmai köre szükségszerűen magában hordozza azon tudás és információs bázisok magas szintű kínálatát, amelyek az infrastrukturális rendszerekhez kapcsolódnak. Az infrastrukturális rendszerek hagyományos és újszerű elemeinek tervezése, irányítása, szervezése, azokkal való gazdálkodás a felsőoktatási képzésben az ismeretek egyre szélesebb körét kívánja meg. A képzés középpontjába állított, a gazdaság és a társadalom folyamatait közvetítő rendszerek egészének és egyes elemeinek oktatása nem a specializáció erősítését jelzi, hanem éppen ellenkezőleg, a tudás bázis minél szélesebb kiterjesztését, a lehetséges tudományági kommunikációk tereinek bővítését. Az egyetem az elmúlt tíz esztendőben tudatosan alakította ezt az elvárást. Hiszen egyrészt megújította a korábbi diszciplínák oktatását, másrészt számos új tudományterület meghonosításával a tudás kínálatát tágította. Mindezek a szervezeti és működési rendszer fokozatos fejlesztésével jártak együtt.
 

(C) A kötet szerzői: Csizmadia Zoltán, Dőry Tibor, Dusek Tamás, Ferenczi Zoltán, Hardi Tamás, Nárai Márta, Rechnitzer János

A kiadvány elektronikus változata letölthető innen.

During the East Central European changes starting from 1989 there was a sharp competition among Hungarian settlements as well for winning grants to ease the outcomes of their economic crisis and to get venture capital support, for the attraction of external foreign investors, for the chances of integration into international, local and regional networks and for the chances of their quick economic development.

This paper is a shortened version of the book 'Competition and/or Co-operation? Relations between the City and Its Environment' having been published by the Sociological Research Institute of HAS and Centre for Regional Studies HAS in 2002. The research was carried out within the framework of PICS (Programme Internationale de Coopération Scientifique) with the sponsorship of the Mayor's Office of Tatabánya, Által Brook Water Catchment Reconstruction and Development Association, and the Department of Rural Development Programmes of the Ministry of Agriculture and Rural Development.

(C) A kötet szerzői: Szirmai Viktóri, Gergely A. András, Baráth Gabriella, Molnár Balázs, Szépvölgyi Ákos

A kiadvány elektronikus változata letölthető innen.

The transition process of the Hungarian economy and society began exactly ten years ago, and every part of these systems underwent fundamental change. The country’s regional structure and the spatial economic societal movements followed the transition too, and precisely reflected the step by step altering of the socialist political-economic system and the fast development of the new system. The effects were very spectacular, on both regional and local levels. Workplaces disappeared in large numbers in crisis regions, due to the collapse of some sectors. Regions and settlements found themselves in a crisis. The former normal contacts (e.g.: commuting directions, attraction regions) got rearranged from one day to the next. The people, the households, the participants of the economy and the political-societal actors had to deal with the difficulties of the modernisation in their residential areas, local commuoities and regions. Therefore knowledge and experience can always be attached to a well-defined regional unit, which represents both the individuality and the legitimacy of the transition. The same applies to the reaction of the rearrangement. Since not only individuals, but even the areas acted differently, to strengthen the positive impacts or weaken the negative impacts of the transition.

In this study we outline the regional characteristics of the economic and societal transition in Hungary, and the restructuring of the spatial system. We will try to sum up the characteristics of this radical and profound economic and societal transition, their impact on the factors of the spatial structure, on the participants of the regional development, on the regional resources, and on regional politics represented on government level. Our target is to acquaint the foreign readers with Hungary’s characteristics and with the profound changes, which began ten years ago and still, continues successfully today.

(C) A kötet szerzője: Rechnitzer János

A kiadvány elektronikus változata letölthető innen.

The aim of the study is to review those systems of resources which, on the one hand, promote the increase of the financial independence of local governments in Hungary, on the other hand, allow equalisation among the local governments with different income capacities. The first objective belongs to the issue of the regulation of the tasks and resources of local governments, while equalisation is only partially dealt with by the regulation of local governments. These tools are mainly designed to moderate the present differences in the income generating capacity, partly by the redistribution of the resources (e.g. personal income tax, supplementary subsidy), partly by a more efficient cost control of the supply of tasks (e.g. the stimulation of associations). Another set of tools are to increase the income generating capacities, these belong, however, to the issue of regional policy, in which local (county, municipal) governments are also important actors.

(C) A kötet szerzője: Lados Mihály

A kiadvány elektronikus változata letölthető innen.