Határkutató csoport (vezeti: Hajdú Zoltán és James W. Scott)

 

A csoport korábbi munkája során már számos tanulmányban vizsgálta, hogy mi az állam és az államhatár viszonya. Az ezekben leírt gondolatokat a jelenlegi helyzet tovább erősíti. Ezért a csoport ezen a vonalon tervezi folytatni munkáját. Az utóbbi hetekben mindenki számára egyértelművé válhatott az, hogy az államhatáron, a határátkelőkön az állam a korlátlan úr. A kapcsolatok megszakítása rövid távon tömeges kényelmetlenség, közép- és hosszabb távon megalapozott bizalmatlanság.
 
A csoport kutatási kérdéseivel az alábbi témákat tervezi érinteni, elsődlegesen sajtó- és tartalomelemzés révén:

• Határhelyzet: az államok határokkal kapcsolatos reakciói, lépései és ezek kommunikációja?
• Hogyan fogja ez érinteni a külföldi munkavállalást, (határ menti/államhatáron történő) ingázást, és járulékos jelleggel az utasbiztosításokat?
• Hol lesz a bizalom a "papírokban"?
• Ki hogyan vonja le saját magára az átélteket, hány ezer magyart, s hány tízezer átutazót érint ez az egész folyamat?

 

Hajdú Zoltán és Rácz Szilárd határokkal kapcsolatos írása a Gyorselemzések között olvasható. 

 

 

Önkormányzatok a járvány idején (vezeti: Pálné Kovács Ilona)

 

A Kormányzás horizontális kutatócsoport kutatásainak elméleti keretei között eddig is jelen volt a helyi közszolgáltatások place-based megszervezése, az adaptációs képesség és a reziliencia. Ezek a kiindulópontok stabil elméleti hátteret nyújtanak a COVID-19 járvány generálta helyzet elemzéséhez is. A korábbi ÁROP és KÖFOP kutatásaink során kialakított adatbázis és helyi kapcsolatrendszer alkalmas arra, hogy empirikus kutatásokat folytassunk le az akkori minta-települések körén. A kérdőíves lekérdezés kiegészül a honlapok, egyéb közösségi oldalak, illetve a helyi intézkedések dokumentumainak elemzésével, valamint a minta-települések további monitorozásával.

A vizsgálat témakörei:

• A központi-helyi viszonyrendszer alakulása, amelyen belül vizsgáljuk a kormányzatot és az önkormányzatokat összekötő mechanizmusokat. Milyen az információcsere a szintek között, mely módszereke a leghatékonyabbak, van-e visszacsatolás, vannak-e technikai, kognitív akadályok stb.
• Az önkormányzatok aktivitása témán belül elemezzük az egyik legfontosabb önkormányzati feladatot válsághelyzetekben, a kommunikációt. Továbbá különösen fontos, hogy az önkormányzatok a kötelező és önként vállalt feladataikat milyen körben, hogyan, milyen feltételek mellett látják el. Ezért elemezzük, hogy milyen intézkedéseket hoztak, milyen, innovatív jó gyakorlatokat vezettek be, milyen területeken vonultak vissza, alkalmaztak korlátozásokat, illetve milyen módon reagáltak az új igényekre.
• Az önkormányzati működési módszerek, mechanizmusok átalakulásának körében pedig egyrészt a testület, polgármesterek közötti kapcsolat, hatáskörmegosztás gyakorlatát, másrészt a helyi társadalommal való kapcsolatokat elemezzük.
• Nemzetközi kitekintés révén szemlézzük és összegezzük más országok által hozott intézkedéseket és gyakorlatokat.

 

 

Társadalmi sokk és az információs technológia – egy új online ökoszisztéma születése? (vezeti: Bálint Dóra)

 

A digitalizáció, globalizációs folyamatok fontos szerepet töltöttek be abban, ahogy a körüttünk lévő világot eddig ismertük. Az online térben létrejövő kezdeményezések, azon belül is a megosztáson alapuló gazdaság, mai formájában sok tényező együttállásának köszönhetően alakult ki, melyek közül nem csak technológiai driver-ek emelhetők ki, de olyan társadalmi sokk is, mint a 2008-as gazdasági világválság (Schor 2016, Dudás-Boros 2019). A jelenlegi online ökoszisztéma, amelyből olyan globlális platformok, mint az Uber vagy Airbnb kitermelődtek számos helyi kezdeményezés mellett most a szemünk előtt megy keresztül egy olyan alapvető átalakuláson, mely meghatározhatja azt, hogyan fogyasztunk, dolgozunk és szórakozunk a jövőben. Ahogy a megosztáson alapuló gazdaságban is megfigyelhető, az online térben a fluiditás, a változásokra való gyors reagálás egyik fontos faktor, mely a mostani társadalmi sokk, a globális járványhelyzet esetén is fontos szerepet játszik. Ugyanakkor különbségek is mutatkoznak, melyek arra utalnak, hogy a krízis hatására egy új, online ökoszisztéma van születőben.

A mikrokutatás célja jellemvonásainak feltárása, társadalomföldrajzos szemszögből. A globalizáció helyett a lokális terek és kezdeményezések, fragmentáció, újrastrukturálódás lehetséges online térben jelenlévő példáit gyűjtöm össze a peer-to-peer platformok tipizálásán és elemzésén keresztül.