Pálné Kovács Ilona, Baranyai Nóra, Barsi Boglárka, Finta István, Kovács Katalin, Kovács Sándor Zsolt, Nárai Márta: Önkormányzati szerepek a koronavírus járvány kezelésében
A műhelytanulmány alapját a 2020. április–május hónapokban lezajlott önkormányzati kérdőíves felmérés adta, melyben az intézet munkatársai azt vizsgálták, hogy a COVID-19 pandémia és az azzal kapcsolatos megelőző, védekező intézkedések, kormányzati döntések milyen hatással voltak a helyi önkormányzatokra, milyen változások álltak be a közszolgáltatás ellátásban és szervezésben, miképp módosult az önkormányzati működés?
(Kézirat lezárva: 2020. augusztus 31.)
Baranyai Nóra, Barsi Boglárka, Nárai Márta: Önkormányzati kommunikáció járványhelyzetben: hol, mit és hogyan?
A tanulmányban a szerzők azt vizsgálják, hogy a COVID-19 vírus okozta krízishelyzetben az önkormányzatok milyen módon kommunikáltak különböző online felületeken (települési honlapok, települési és polgármesteri Facebook-oldalak) a lakossággal. Milyen információkat szolgáltattak, biztosítottak-e megjelenést más helyi szereplőknek, használták-e adományok és önkéntesek toborzására a felületeket, milyen visszacsatolást, oda-vissza kommunikációt tettek lehetővé a lakossággal, illetve mennyire jelentek meg a járványhelyzettel kapcsolatos, önkormányzatot érintő problémák, konfliktusok (akár helyi, akár központi kormányzattal szemben fennállók).
(Kézirat lezárva: 2020. július 9.)
Jóna László: A COVID-19 járvány hatása a közösségi terek használatára és jövőjére
A tanulmányban bemutatott kutatás célja egyrészt annak feltárása, hogyan változott meg a COVID-19 járvány kitörése óta a közösségi terek használata hazánkban. Másrészt pedig hogy a járvány elmúlását követően hogyan lehet majd újra vonzóvá tenni a köztereket és parkokat azok számára, akik a koronavírus miatt egyáltalán nem látogatták azokat.
(Kézirat lezárva: 2020. június 9.)
Grünhut Zoltán, Bodor Ákos: A fizikai (társadalmi) távolságtartástól a társadalmi szolidaritásig – Járványidőszaki fokozott veszélyeztetettség Magyarországon és Európa más országaiban a fizikai és lelki egészség, továbbá a társas kapcsolatok és a szubjektív jólét szempontjából
A tanulmány célja, hogy különböző szempontok szerint feltérképezze a COVID-19 vírus okozta világjárvány miatt fokozott veszélyeztetettségű társadalmi csoportokat. A szerzők a veszélyeknek való kitettség beazonosításához egy kompozit mutatószámot használnak, amely többféle változót foglal magában. Ezek alapvetően négy dimenzióra referálnak, azaz a veszélyeztetettség négy kiemelt területét különböztetik meg: testi egészség, lelki egészség (mentálhigiénia), társas kapcsolatok, valamint szubjektív jólét (a háztartás jövedelméből való boldogulás megítélése).
(Kézirat lezárva: 2020. május 4.)
Lennert József: A SARS-CoV-2 vírus magyarországi területi terjedésének forgatókönyvei – egy ágens alapú modellezési kísérlet
A tanulmány egy modellezési kísérleten keresztül több forgatókönyvben mutatja be a SARS-CoV-2 vírus (továbbiakban: koronavírus) okozta fertőzések térbeli és időbeli terjedését. Az eredmények forrása a szerző által készített program, aminek kialakításához a magyarországi lakónépesség jövőbeli vándormozgalmi folyamatainak modellezésére használt korábbi fejlesztésű program jelentette a kiindulópontot.
(Kézirat lezárva: 2020. április 22.)
Kovács Sándor Zsolt és Uzzoli Annamária: Egészségkockázatok területi különbségei a koronavírus-járvánnyal összefüggésben Magyarországon
A tanulmány a hazai egészségi állapot és az egészségügyi ellátórendszer területi különbségein keresztül értelmezi a koronavírus-járvány potenciális veszélyeit és egészségkockázatait.
(Kézirat lezárva: 2020. április 15.)
Hajdú Zoltán és Rácz Szilárd: Államhatár-politikák az Európai Unióban és Magyarországon a globális COVID-19 vírusválság kezdeti időszakában
A koronavírus terjedésének korlátozási szándéka az államhatárok ellenőrzése, védelme oldaláról is megjelent. Hajdú Zoltán és Rácz Szilárd tanulmánya arra vállalkozik, hogy bemutassa, miként hatott a járvány az államhatár- és határellenőrzési politikákra, hogyan reagált a helyzet változásaira az EU, mit és hogyan szabályoztak a szomszédos országok, milyen lépéseket tett Magyarország.
(Kézirat lezárva: 2020. április 14.)