Németh, Krisztina (2018) Életvilág-értelmezések: Utak felbomlott világokhoz.

Argumentum Kiadó, Budapest.

ISBN 978-963-446-802-8

Az életvilág eredetileg egy empirikus kutatásoktól távol álló absztrakt fogalom.A gyakorlati alkalmazás nehézségei ellenére is vonzó, mert azt jelöli, ami magától értetődő, és eligazítást nyújt a mindennapi valóságban. A könyv gondolati vázát az életvilág-fogalom empirikus alkalmazhatóságát firtató kérdések alkotják, amelyek két felbomlott világ, egy holokausztban megsemmisített zsidó közösség és egy uradalmi cselédség által lakott puszta múltjának feltárását kísérték. A könyv a letűnt világokhoz vezető utakra hívja az olvasót: a társadalomtudományi elmélet és módszertan, valamint az empirikus eredmények kölcsönhatásainak értelmezésére, miközben reflektál a kutató megismerői pozíciójára és az emlékezet sajátos torzításaira.

Könyvbemutató – Budapest, 2018. szeptember 10. MEGHÍVÓ (pdf)

2018. szeptember 10-én, Budapesten, a Három Holló/Drei Raaben Kávéházban került sor Németh Krisztina: Életvilág-értelmezések Utak felbomlott világokhoz című, az Argumentum Kiadónál megjelent könyvének bemutatójára. Havrancsik Dániel szociológus, Erős Ferenc szociálpszichológus és Wessely Anna szociológus felkért hozzászólóként vettek részt a beszélgetésben. Wessely Anna témavezetőként követte Krisztina doktori disszertációjának elkészültét, a könyv a dolgozat elméleti fejezeteit fogja össze. Abban mindhárman egyetértettek, hogy Németh Krisztina nagyon fontos, szakmai revelációnak tekinthető könyvet adott ki a kezéből, ami a doktori disszertációhoz vezető tízéves kutatás foglalata. Mi jellemzi Krisztina munkáját? Interdiszciplináris szemlélet, különböző szociológiai, antropológiai, filozófiai, szociálpszichológiai elméletekben való jártasság, ezen elméletek kritikai szintézisére való képesség, a letűnt életvilágok érzékeny és izgalmas ábrázolása, és egy kutató őszinte önreflexiója a kutatás gyakorlatáról, a nehézségekről és kudarcokról, a kutatói pozícióról, a kutató és interjúalanyai közötti viszonyok hatásáról a megismerés és rekonstrukció folyamatára. A könyv többféle szemszögből olvasható, s noha kvalitatív kutatási tapasztalatokra támaszkodik, leginkább egy módszertani fókuszú elméleti munkának tekinthető. S nem utolsó sorban egy fiatal kutató elméleti, módszertani fejlődésének történeteként is értelmezhető, s e történet kulcsa a nyitottság, a töretlen kíváncsiság, a kutatási kérdések folyamatos újrafogalmazása.