Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete 2012 májusában a kutatóközpont alapító okiratával összhangban megfogalmazta 2012 és 2015 közötti középtávú kutatási programtervét. Ez az osztályokra lebontva tartalmazza a következő évek alapvető kutatási feladatait. A Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztály középtávon a következő kutatási témákat műveli:

AGRÁRSTRUKTÚRA-VÁLTÁS ÉS A VIDÉKI TÉR TAGOLÓDÁSA
Célkitűzés: Az utóbbi két évtized nemzetközi vidékszociológiai irodalma a vidéki térségeket, azok gazdaságát és társadalmát egyaránt átformáló fordulatról beszél (elmozdulás a termeléstől a fogyasztás, az agráriumtól a szolgáltatás és a tájhasználat felé). Az átalakulást ugyanakkor mindenütt, de a rendszerváltó országokban különösképpen, az egyenlőtlen területi fejlődés jelei kísérik, amelyek a különböző adottságú vidéki térségek adaptációs lehetőségeinek különbségeit mutatják. Az agrártermelés visszaszorulása, a földtulajdoni és használati viszonyok átmeneti vonásainak tartós fennmaradása (osztatlan közös tulajdonú parcellák, duális szerkezet, a földtulajdon városokban való koncentrálódása), a termelést és a piacokat összekötő láncok megszakadása a mezőgazdaság foglalkoztatási kapacitásainak, a „földből (is) élők” számának radikális csökkenését vonta maga után. Ez vonatkozik az üzemformák többségére, a saját fogyasztásra termelő és felesleget értékesítő gazdaságokra is, ami egyben a vidéki életformák, a generációk óta felhalmozott tudás, a gazdálkodásra építő családi stratégiák mély válságát, sőt, megszűnését vonja maga után, ill. ezek ellehetetlenülését, a korábbi folytonosságnak a generáció- és életformaváltásból következő megszakadását tükrözi.
a) A földtulajdoni és használati viszonyokban bekövetkező szerkezeti változások és ezek hatása az osztályosodási folyamatokra eltérő adottságú vidéki térségekben
b) A vidéki gazdaság- és társadalomszerkezet átalakulásának területi mintázatai (a szolgáltatások dominanciája, a városokból kiköltözők hol jelennek meg, miként alakítják át a vidéket, a helyi hatalmi struktúrákat és mi történik a perifériákon)
c) Az uniós mezőgazdasági és strukturális politikáknak a vidéki társadalom és gazdaság strukturálódási folyamataira gyakorolt hatása
d) Az új vidékpolitikák pályára tudnak-e állítani olyan, a vidéki térségekben is releváns "területi termelési módokat", amelyek a különböző tőkeformák (természeti, kulturális, gazdasági, közösségi stb.) szinergiáin építkeznek
Várható eredmények: 1 db könyv, 3 db külföldi folyóiratban és 6 db magyar folyóiratban közölt tanulmány, 2 db hazai workshop, 1 hazai konferencia
Témavezető: Kovács Katalin
Időtartam: 2012–2015
Finanszírozás: Akadémiai költségvetés, OTKA, egyéb pályázatok

A VÁLTOZÓ SZAKPOLITIKÁK ÉS HELYI SZINTŰ STRATÉGIÁK ÚJSZERŰ VISZONYRENDSZERE A HAZAI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEKBEN
Célktűzés: Az átfogó kutatási program célja, hogy feltárja az egyes, elsősorban terület- és városfejlesztési, gazdaságfejlesztési, a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó szakpolitikák és a helyi szinten integrált tervezési (stratégiai) irányelvek együttes megvalósulási lehetőségeit jelen változó kontextusban. Ez magában foglalja ez egyes említett szakpolitikák analitikáját, a helyi (térségi, települési) szintű stratégiaépítés és stratégiai menedzsment jellegzetességeinek vizsgálatát és végül ezek viszonyának elemzését (összehangoltság, fejlesztést akadályozó ellenmondások). A kutatás főbb vizsgálati feladatai:
1) A kutatás középpontjában a policy (a főbb ágazati irányelvek) szint áll. A helyi szintű stratégiaalkotás céljai és irányai és konkrét lépése ezzel együtt és ennek ellentmondva alakulnak a változó kontextusban. Városfejlesztési politika jelenlegi bizonytalanságai és jövőbeni perspektívái. A vizsgálat középpontjában a hazai városok és várostérségek állnak: milyen külső tényezők és milyen módon befolyásolják a települések mozgásterét a jövőbeni fejlődésüket illetően;
2) A több ágazati kérdést és vizsgálati témát érintő komplex kutatás további feladatai között szerepel értelmezni a jelenlegi gazdasági válság és az utóbbi évek azt kiküszöbölni igyekvő konkrét lépéseinek közvetlen és közvetett hatásait a hazai gazdasági (munkaerőpiac, telephelyválasztás, külföldi működőtőke-befektetések) és társadalmi (pl. közszolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség, szociális és egészségügyi ellátórendszer, oktatás) folyamatokban, ill. azok területi egyenlőtlenségeiben.
Várható eredmények: A kutatások eredményei a különféle tervezési és forráselosztási (költségvetési és EU) szinteken fellelhető ellentmondások és a megvalósulás prognosztizálható és már kimutatható társadalmi hatásainak feltárásban jelentkezik. A kutatás eredményei és tapasztalatai hozzájárulnak az egyes szakpolitikai (terület- és településfejlesztés, gazdasági, közszolgáltatásokat érintő) és ezzel forráselosztási irányelvek alakításához.
Tervezett közlemények: magyar és idegen nyelvű publikációk (impakt faktoros), könyv vagy tanulmánykötet, hazai és külföldi konferencia részvétel, tudományos előadások.
Témavezető: Földi Zsuzsa
Időtartam: 2013–2015
Finanszírozás: OTKA (alapkutatási), uniós források, intézményközi együttműködések, esetleg kormányzati, önkormányzati megbízások.

A TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS A SZEGÉNYSÉG TERÜLETI, ETNIKAI DIMENZIÓI
Célkitűzés: A hazai szegénységkutatásokban az elmúlt években mind nagyobb teret nyert a társadalmi kirekesztés/kirekesztettség (social exclusion) fogalma, részben az uniós politikai és szakmai diskurzusok magyarországi adaptációjának jeleként, részben, mert e fogalom a szegénység hagyományos felfogásával szemben nem csak az anyagi javaktól való megfosztottságra, hanem egyéb forrásokból, intézményekből, jogokból, cselekvési lehetőségekből való kirekesztettségre is utal. A szegénység és kirekesztettség kutatása két okból is kitüntetett jelentőségű:
1) Noha hazai és elsősorban uniós forrásokból számos intézkedés történt a különböző társadalmi csoportokat sújtó szegénység mérséklésére, hazai vizsgálatok sora mutatott rá arra, hogy a szegénység és kirekesztettség az elmúlt években mélyülőben van Magyarországon;
2) A kormányzat számos olyan intézkedést hozott, amely alapvetően befolyásolja a szegénységben, kirekesztettségben élők hozzáférését munkalehetőségekhez, jövedelmekhez, közszolgáltatásokhoz (lásd például a közfoglalkoztatás, segélyezési rendszer átalakítását vagy a tankötelezettségi korhatár leszállítása), amelyek közvetlenül és közvetetten egyaránt hozzájárulhatnak a szegénység, kirekesztettség mértékének növekedéséhez vagy éppen csökkenéséhez.
A kutatás a következő kérdésekre keresi a választ:
– A szegénység, kirekesztettség települési-térbeli megjelenése a hazai és európai térben, az egyenlőtlenségek szinkron és diakron elemzése;
– Ehhez kapcsolódóan a lehatárolás (területi célzás) problematikája a hazai és uniós fejlesz-tési, felzárkóztatási politikákban;
– A fejlesztési, felzárkóztatási politikák, valamint a hazai (közoktatási, szociális stb.) közpolitikák hatása a kirekesztettség, szegénység valamint a területi egyenlőtlenségek mértékére;
– A szegénység etnikai meghatározottságának feltárása a szegénység, társadalmi kirekesztés mechanizmusainak működtetésében és fenntartásában a közpolitikák, köztük a foglalkoztatáspolitika finomhangolását teszi lehetővé.
Várható eredmények: 2 db könyv, 4 db külföldi folyóiratban és 6 db magyar folyóiratban közölt tanulmány, 2 db nemzetközi és 4 db hazai workshop, 1 hazai konferencia
Témavezető: Virág Tünde
Időtartam: 2012–2015 F
Finanszírozás: Akadémiai költségvetés, OTKA, ESPON, Visegrádi Alap, egyéb pályázatok.