A DTI második igazgatója Komlósdon (Somogy megye) született 1906. január 20-án. A kispesti Deák Ferenc Reálgimnáziumban 1927-ben érettségizett. A pécsi Erzsébet Tudományegyetem bölcsész karán magyar és egyetemes történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1931), majd doktorált.

1934 tavaszán gyakornok a pécsi Erzsébet Tudományegyetem történeti tanszékén, 1938-ig fizetetlen tanársegédként 1941 januárjában kinevezték a Kolozsvárra áthelyezett pécsi bölcsészkaron a történeti tanszék intézeti tanárává.

Szabó Pál Zoltán földrajztudós meghívta a Dunántúli Tudományos Intézethez első történész munkatársként, ezért a kolozsvári egyetemről áthelyezését kérte Pécsre, ahová 1944 nyarán költöztek vissza. Az intézetben dolgozott nyugdíjba vonulásáig (1972), Szabó Pál Zoltán halála után (1965) annak igazgatójaként.

1930-tól folyamatosan készültek Pécs város történetével foglalkozó művei a kamarai igazgatás, a szabad királyi rang elnyerése, az első német telepesek a török uralom után stb. témákban.

A második világháború utáni években hamarosan irányt váltott, a személy-, esemény- és intézménytörténeti kutatások helyett az egyre aktuálisabb gazdaságtörténettel kezdett foglalkozni. Elsősorban szűkebb hazája, a Mecsek-vidék gazdasági életének múltját igyekezett feltárni, tapasztalatainak hasznosítása érdekében. Pécsi kutatómunkája elsősorban az addig teljesen elhanyagolt bányászattörténet felé irányult.

A pécsvidéki kőszénbányászat története c. 1952-ben megjelent könyve alapján megkapta a Magyar Tudományos Akadémiától a történettudomány kandidátusa címet.

1979-ben átadta a személyes tulajdonát képező bányászati kutatási anyagot a Pécsi Bányászati Gyűjteménynek. Gyűjteményét jelenleg letétként a Baranya Megyei Levéltár őrzi. Éveken át szerkesztette a Dunántúli Tudományos Intézet Értekezések sorozatát.

Tudományszervezőként számos konferencia szervezője volt. Nyugdíjba vonulásakor létrehozta a Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék tanácsainak támogatásával azt a konferencia sorozatot, amely kétévenként egy-egy megye területén nem csak a történészek, hanem a régióval foglalkozó más diszciplínák képviselőinek eredményeit mutatta be. Alapító tagja volt a Baranya megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat történeti szakosztályának.

1982-ben a Magyar Történelmi Társulat Molnár Erik-emlékérmét kapta meg.


Művei