2012- 2015: Szociális és etnikai törésvonalak helyi társadalmakban OTKA-kutatás, MTA KRTK 
Kutatásvezető: Virág Tünde
résztvevő kutatók: Fehér Katalin, Németh Krisztina, Váradi Monika, Vida Anikó, Vidra Zsuzsa, Vígvári András
 
Az „Etnikai és szociális törésvonalak helyi társadalmakban” című OTKA kutatásunkban arra keressük a választ, hogy a lokális közösség által szegénynek tekintett csoporton belül egyfelől a többségi/nem szegény társadalom tagjai, másfelől maguk a szegénységben élők kit milyen szituációban és miért tartanak cigánynak vagy nem cigánynak, érdemes vagy érdemtelen szegénynek, a különböző kategorizációk mentén létrejövő csoportok mennyiben fedik egymást, illetve különböző helyzetekben mennyire mutatkoznak stabilnak. A kutatás fókuszában egyrészt a helyi társadalom által működtetett kategorizációs rendszerek állnak, illetve az a kérdés, hogy azok milyen módon és mértékben befolyásolják a munkaerőpiacról kiszorult, vagy oda csak részlegesen és/vagy informálisan kapcsolódó csoportok megélhetési lehetőségeit, a többségi/nem szegény társadalomhoz fűződő viszonyait, közösségben elfoglalt pozícióját, a különböző forrásokhoz való hozzáférés esélyeit. Ehhez kapcsolódóan a kutatás részét képezi annak elemzése, hogy a lokális, illetve térségi intézményrendszer (oktatás, szociális ellátás, közigazgatás, egészségügy, gazdaság, egyházi és civil intézmények) különböző szereplői milyen etnikai és egyéb kategorizációt működtetnek, és hogy ez miként befolyásolja az intézmények által nyújtott szolgáltatások minőségét. Kutatásunk fókuszában tehát az a kérdés áll, hogy a szegénységben élők külső és belső kategorizációja miként teremtődik meg az érintettek egymás közötti interakcióiban, illetve milyen módon befolyásolja a szegénység megélését, illetve újratermelődését.
 
 
Földből élők: agrárszereplők, vidéki fejlődési pályák és vidékpolitikák Magyarországon (2012 – 2015)
OTKA NK 100675
Kutatásvezető: Kovács Katalin
Résztvevőkutatók: Váradi Mónika, Hamar Anna, Koós Bálint, Keller Judit, Németh Krisztina, Király Gábor
 
Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) által támogatott és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete által bonyolított, Földből élők: agrárszereplők, vidéki fejlődési pályák és vidékpolitikák Magyarországon címet viselő összehasonlító kutatás 2011-ben indult, az MTA Szociológiai Intézettel létrehozott konzorciumban. A kutatásban résztvevő kutatók munkáját segítik hozzáértésükkel Juhász Pál és Dr. Kuczi Tibor, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói, illetve Nigel Swain, a University of Liverpool szenior munkatársa is.
A kutatás céljai, hogy a kvalitatív szociológia eszközeivel vizsgálja, hogyan alakultak a földtulajdoni és földhasználati viszonyok az elmúlt évtizedben, miben változott a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés helyzete a vidéki megélhetésben, illetve milyen pályán mozognak a helyi vidékfejlesztési elképzelések.
A kutatás 10 vidéki térséget (Gyöngyös, Bóly, Gyermely, Hajdúnánás, Zalaszentgrót, Izsák, Böhönye, Nagykőrös, Tiszahát és Sásd) jelölt ki, ahol a kutatócsoportok 2012-ben kezdték el a terepmunkáikat, melyek a mai napig folyamatosan zajlanak.
 
2013–2014: A munka fogalma a magyar gazdaságföldrajzban és területi politikában
Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj
Kutatásvezető: Czirfusz Márton
 
Az alapkutatás célja, hogy feltárja a hazai gazdaságföldrajz és területi politika viszonyát a munka fogalmához 1945-től napjainkig. A szocialista és a kapitalista Magyarországon a munka fogalma olyan koncepció, amelynek segítségével a gazdaságföldrajzosok, a területi tervezők és a területi folyamatokat alakító szakpolitikák leírják és irányítják a gazdasági folyamatokat. A kutatás így vezető folyóiratok írásai, archív források és politikai dokumentumok segítségével, a dokumentumelemzés módszerével tárja fel azokat a hatalmi viszonyokat, amelyek a munka fogalmának felfogásaira hatottak a területi kutatásokban és a területi politikákban. A posztdoktori pályázat megvalósítása jelentősen hozzájárul a természettudományok (azon belül a földtudományok) területén a magyar földrajztudomány múltjának és jelenének megértéséhez, a területi politikák alakulásának és alakításának feltárásához, mindezt a nemzetközi gazdaságföldrajz főáramának elméleti megközelítésében és annak bevett módszertanával.
 
Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés
Dr. Szirmai Viktória Professor Emerita vezetésével megvalósuló kutatás három oktatási–kutatási intézmény (Kodolányi János Főiskola, MTA KRTK és a Széchenyi István Egyetem) közreműködésén alapul. A kutatási célja, hogy hozzájáruljon a társadalmi konfliktusok és a társadalmi jól-lét, valamint a biztonság összefüggéseinek feltárásához, s ezzel elősegítse a társadalmi konfliktusok kezelésének kidolgozását, a nemzeti versenyképesség növelését. A projekt részeként kidolgozásra kerül egy magyarországi sajátosságokra reflektáló, adaptált (statisztikai megközelítésű) társadalmi jól-lét modell, amely alapul szolgál a jól-lét területi differenciáinak feltárásához. A modellszámítás eredményei alapján négy kedvezőtlen helyzetűnek ítélhető térségben (sarkadi, sásdi, sárbogárdi, fehérgyarmati) 1600 fős mintán kérdőíves adatfelvételre kerül sor, hogy a társadalmi jól-lét dimenzióinak, a jól-létet vagy annak hiányát eredményező struktúráknak, folyamatoknak, gyakorlatoknak a jobb megértéséhez járuljon hozzá. A kutatás finanszírozását a Társadalmi Megújulás Operatív Program biztosítja (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)
 
ESPON-TiPSE
Kutatásvezető: Kovács Katalin
résztvevő kutatók
Az ESPON program által finanszírozott TiPSE kutatási projekt a szegénység és társadalmi kirekesztettség európai jellemzőit vizsgálja. A 2012 és 2014 között zajló kutatás célja, hogy megfelelő ismeretalapot nyújtson a szakpolitikák számára a szociális kohézió elősegítése érdekében, EU2020 stratégia keretén belül.
Az európai regionális politikák egyik legnagyobb kihívása, hogy a szegénység és társadalmi kirekesztettség jelenségeit helyi és regionális szinten azonosítsák. Maga a feladat nemzeti hatáskörben marad, az EU stratégiai iránymutatása mellett. A helyi szintek fontossága abból adódik, mert a gyakorlatban a helyi és regionális igazgatási testületek felelősek a szegénységgel és társadalmi kirekesztettséggel kapcsolatos szakpolitikai beavatkozások megvalósításáért. Uniós szinten elsősorban csak „jó gyakorlatok” (és ezek kölcsönös eltanulásának támogatása) fogalmazódnak meg.
Az ESPON TiPSE projekt célja elsősorban a fenti szakpolitikai törekvések támogatása, aktuális elemzések készítésével – a tárgykör információs bázisának szélesítéséhez –, és létező jó gyakorlatok azonosításával. Mind a szegénység, mind a társadalmi kirekesztettség alapvetően relatív fogalmak, melyek jelentése egy-egy adott földrajzi környezetben érvényesül. Mindez rámutat arra, hogy a beavatkozások megfelelő előkészítése csak körültekintő megfigyelések és elemzések elvégzésével teljesíthető.
A projekt fő törekvése így egy regionális adatbázis összeállítása, indikátorok képzése valamint térképezése a szegénység és társadalmi kirekesztettség illusztrálása céljából. Ezeken keresztül a projekt megalapozottan mutathatja be a szegénység és társadalmi kirekesztettség makro- és mikro-regionális területi mintázatait az ESPON térben. Ezzel pedig az érintett szakpolitikák számára is megfelelő információs alapot nyújthat.
Ezen túlmenően, hogy a feltárt térbeli mintázatok, összefüggések változatos társadalmi és intézményi háttere is értelmezhető legyen, tíz tematikus esettanulmány is készül a projekt keretein belül. Ezek elsősorban kvalitatív szemléletben rajzolják fel egy-egy (Európa különböző területeiről kiválasztott) régió szegénységi és társadalmi kirekesztettségi jellemzőinek profilját. A projekt fontos célja, hogy mindezen ismeretekkel felvértezve azonosítson olyan szakpolitikai megközelítéseket, eszközöket, amelyek hatásosak lehetnek a társadalmi kirekesztettség veszélyeinek csökkentésében és így a területi kohézió erősítésében. A projekt esettanulmányai ehhez helyi szakpolitikai folyamatok és eszközök, valamint jó gyakorlatok bemutatásával járulhatnak hozzá.
A projekt weboldala és a kapcsolódó dokumentumok elérhetősége:
http://www.espon.eu/main/Menu_Projects/Menu_AppliedResearch/tipse.html


2012: Patterns of spatial and ethnic inequalities in Slovakia, Czech Republic and Hungary International Visegrad Fund
 Kutatásvezető: Virág Tünde
 A “Patterns of spatial and ethnic inequalities in Slovakia, Czech Republic and Hungary” című, a Visegrad Fund által támogatott pályázatban résztvevő mindhárom országban, jelentősnek mondható a cigány népesség száma, ugyanakkor térbeli (városi-falusi) és társadalmi pozícióik (szegénység mértéke, iskolázottság, iskolai szegregáció) alapján jelentős különbségeket fedezhetünk fel. A projekt keretén belül, 2012-ben megszervezett két workshop előadásian keresztül, a különböző országok kutatói, szakpolitikusai, és gyakorlati szakemberei megismerték egymás munkáját, eredményeit, megpróbálták tisztázni a cigányokról való gondolkodás kereteit, bemutatták a társadalmi kirekesztés elleni jó gyakorlatokat, esetleges fejlesztési lehetőségeket, mindezzel megteremtve egy, az országok közötti releváns összehasonlításra is alkalmas későbbi kutatási koncepció kereteit.
http://www.rkk.hu/en/keti/leading_news/visegrad_fund.html
 
2007-2010: Etnikailag homogén (cigány) településeken élő közösségek belső differenciáltságának és tagoltságának vizsgálata OTKA kutatás, MTA RKK
kutatásvezető: Virág Tünde
 A kutatásomban arra keresem a választ, hogy az etnikailag homogén (cigány) települések társadalmában milyen változások következtek be az elmúlt két évtizedben, azaz, hogy az eltérő gazdasági – társadalmi környezet mennyiben befolyásolja, határozza meg a helyi társadalmak differenciáltságát, tagoltsását. Kutatásomban két, azonos településszerkezetű, de különböző gazdasági adottságokkal rendelkező térségben elhelyezkedő, évtizedek óta etnikailag homogén településen készített közösségtanulmányon keresztül bemutatom, hogy e települések társadalmi szerkezetében, működésében milyen különbségek alakultak ki.
 
Europe in the World (ESPON 3.4.1. program)

Magyarország – az EU új határán Az ESPON 3.4.1. ’Europe in the World’ című kutatás keretében alakult kutatócsoport (az RKK munkatársai, valamint külső munkatársak) a magyar-szerb és a magyar-román kapcsolatok alakulását vizsgálta. Megállapítható, hogy a három ország közötti gazdasági különbségek nem csökkentek az elmúlt években. Eltérően alakulnak a román-magyar kapcsolatok, a szerb-magyar kapcsolatokhoz képest. A román-magyar kapcsolatokat egyoldalúság jellemzi, bár ezek minden téren bővülnek, változnak. Magyarország EU csatlakozása alig okozott változást, nehézségeket a román-magyar kapcsolatok alakulásában, mivel az EU már szinte tagállamként kezeli Romániát a közeli várható csatlakozás következtében. A szerb-magyar kapcsolatok azonban stagnálnak. Az interakciók kialakulását jelentősen megnehezíti többek közt az újonnan bevezetett vízum-rendszer. Mindemellett Romániára és Szerbiára is jellemző, hogy a Magyarországgal való kapcsolatok különösen élénkek a magyar lakta határvidéken.

A külföldi működőtőke-beruházás új területi vonatkozásai

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízása alapján a Budapesti Osztályon készült kutatás során a külföldi működő tőke hazai jelenlétének egyértelműen új periódusa rajzolódott ki. Ma már korántsem az új (és bármilyen összetételű) külföldi működőtőke vonzásán van a hangsúly, hanem a Magyarországra telepedett külföldi vállalatok integrálódásán. Ez kevésbé látványos folyamat, mint a külföldi működőtőke megjelenése volt, de valójában meghatározó jelentőségű a hosszú távú fejlődésben. Vannak jó példák: az Audi, vagy a Bosch együttműködése a helyi egyetemekkel példaszerű (és felhívják a figyelmet az ún. „zászlóshajó” megoldás lehetőségeire más nagyvárosainkban is); határozottan elmozdult a nagyvárosok helyi gazdaságvezetésének korábbi elutasító vagy közömbös álláspontja is (Miskolc, Szeged), felismerve, hogy a fejlődéshez nélkülözhetetlen a külföldi tőkebevonás. Emellett arra is rávilágított a vizsgálatunk, hogy a külföldi tőke beágyazódásának egyik hatótényezőjeként az autópálya-építés önmagában csak korlátozott szereppel bír, nem elégséges egy térség dinamizálásához.