Magyar Tudományos Akadémia
 

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

KÖZGAZDASÁG- ÉS REGIONÁLIS TUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE

English | Oldaltérkép | Bejelentkezés

ÚSZT PÁLYÁZATOK

Az Európai Unió külső határán. Együttműködések Magyarország keleti államhatárai mentén

 

 


 

 
AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLSŐ HATÁRÁN: EGYÜTTMŰKÖDÉSEK MAGYARORSZÁG KELETI ÁLLAMHATÁRAI MENTÉN
 
Szekesztette:
Baranyi Béla
 
Debrecen
 
 MTA Regionális Kutatások Központja
 
2005
 
171 oldal
 
ISBN 963 9052 47 7

 


A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja által gondozott legújabb kötet fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozik. A határokkal, határmenti régiókkal és a határon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos ismereteket alapvetően befolyásolják ugyanis azok a geopolitikai történések, amelyek az új Európa külső és belső határainak létrejöttét kísérték és kísérik. Közismert, hogy 2004. május 1 je jelentős mérföldkő volt az európai bővítési folyamatban: nyolc közép- és kelet-európai állam valamint Málta és Ciprus csatlakoztak az Európai Unióhoz. Rajtuk kívül előreláthatólag már 2007-ben egy újabb bővítésre is sor kerül, hiszen Románia és Bulgária is az Unió előszobájában várakozik a bebocsátásra. Az együttműködés - különösen annak regionális és lokális határon átnyúló formáinak - szemszögéből vizsgálva az Unió bővítése, a vízumokra és a határon átnyúló mobilitásra vonatkozó schengeni kritériumok bevezetése, csakúgy, mint az új „partnerség" kialakítása Ukrajnával és más szomszédos országokkal mind-mind egy gyorsan változó tágabb geopolitikai kontextusban értelmezhetők. Ahogy az Európai Unió új tagállamokkal bővül, és ezáltal külső határai fokozatosan átalakulnak, olyan társadalmi-gazdasági és politikai átalakulás zajlik a határok mentén, amely nemcsak új területfejlesztési lehetőségeket vet fel, de lehetséges új problémákra és feszültségekre is rávilágít. E párhuzamos folyamatok kapcsán a témával behatóan foglalkozó szakemberekben számos kérdés merül fel, amelyek közül az egyik legfontosabb az, hogy miként zajlik a határok sokféleképpen értelmezhető átstrukturálódása.

A „Tágabb Európa" kezdeményezés, amit 2004-ban indított útjára az Európai Bizottság, kifejezi az Unió részéről meglévő akaratot, hogy a jövőben elkerülhető legyen a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek, a politikai széthúzás és az érdekütközések következtében kialakuló megosztottság. Ezt a célt a kezdeményezés szerint átfogó együttműködési elképzelések segítségével érhetik el, amelyek képesek felül emelkedni a politikai, gazdasági és kulturális határokon. Úgy tűnik, az EU nyíltan elkötelezte magát egy „alternatív" geopolitika mellett, ami a partnerségen és az egymás érdekeit is szem előtt tartó kölcsönös függésen, illetve összetartozáson alapul. Mindez azonban olyan regionális partnerséget kíván, amely rugalmasan képes kezelni heterogén gazdasági, társadalmi és politikai helyzetben lévő területeket. Ugyanakkor a gazdasági partikularizmusnak és az elválasztó szerepet hangsúlyozó határrendszereknek súlyos negatív hatásai lehetnek az új EU 25-ök keleti határmenti térségeire, különösen Magyarország és néhány más új tagállam esetében. Mélyebbé válhat a szakadék az EU 25-ök, a majdani EU 27-ek és a EUhoz nem tartozó államok között, s miközben a szabad kereskedelmet és a nyitott határokat mindenki a gazdasági partnerség nélkülözhetetlen elemének tartja, a biztonság növelése és a szigorúbb ellenőrzés az EU külső határai mentén azt a veszélyt is magukban hordozzák, hogy szűkülhet a határokon átívelő civil kezdeményezések és a kulturális együttműködés létéhez nélkülözhetetlen mozgástér.

A gazdasági és társadalmi fejlődéshez is elengedhetetlen civil együtt ellehetetlenülése csak tovább erősítheti az „Európa Erőddel" kapcsolatos félelmeket. Épp ezért az EU átalakuló határai mentén meg kell találni azokat a mechanizmusokat, amelyek képesek egyensúlyt kialakítani a kívülről érkező nyomás, a helyi félelmek, valamint a társadalmi-gazdasági, politikai és szerkezeti aszimetriák között. Ennek szellemében vizsgálja a jelenlegi kötet Magyarország keleti ukrán és magyar-román határtérségeinek „régió-fejlesztési" kapacitásait, tekintettel az Európai Unió következő bővítési körére és az Új Szomszédsági Politika életbe lépésére. Az elemzések többek között kiterjednek az együttűködési struktúrákra, a kormányzati gyakorlatra, a konfliktuskezelő technikákra, valamint a gazdasági fejlődést elősegítő stratégiákra és párbeszédre. A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja már évek óta aktív résztvevője a különböző határon átnyúló együttműködési formák gyakorlati megvalósítását vizsgáló kutatásoknak. Éppen ezért különösen fontos, hogy Baranyi Béla és szerzőtársai úttörő munkája eljusson a szélesebb hazai és nemzetközi tudományos és körökhöz Európa geopolitikai átrendeződésének jelenlegi kiemelten fontos, történelemformáló időszakában.
 

Kapcsolódó fileok