A tanulmánykötet a határmentiség, a határon átnyúló kapcsolatok, a határforgalom és a határőrizeti rend kérdéseivel foglalkozik, szoros összefüggésben az európai integrációs folyamatokkal és a schengeni külső határok új funkcióival. Az uniós csatlakozás után 2004. május l-jét követően ugyanis kiteIjedt területek kerültek az Európai Unió külső határára a 137 km hosszúságú magyar-ukrán határszakasz mindkét oldalán. Ilyen körülmények között tehát a területi tudományok módszereivel számba kell venni a határ menti periférikus peremterületek gazdasági-társadalmi felzárkóztatásának a lehetőségeit, regionális kutatási szinten is felkészülve az EU-integráció kihívásaira, a "schengeni határvonással" együtt járó helyzet kezelésére. A teIjeszkedő Európa új schengeni határai mentén öröklött vagy újratermelődő problémák és feszültségek enyhítése, a határforgalom feltételeinek javítása, a határszakasz átjárhatóságának biztosítása ugyanis Magyarország és Ukrajna számára kölcsönösen fontos tudományos, gazdasági-társadalmi-kulturális és külpolitikai érdek. A "periféria perifériájára" szorult magyar-ukrán határsáv megismerését és fejlesztését szorgalmazó elemzések, az empirikus vizsgálatokon nyugvó alapkutatások a jövőt tekintve elősegíthetik, hogy kedvező megoldások születhessenek a Schengen utáni helyzet hátrányos következményeinek a minimalizálására, sőt ellensúlyozására. Ezért lehet gyakorlati szempontból is fontos a határon átnyúló kapcsolatok új dimenzióinak és perspektíváinak a komplex bemutatása. 

Kapcsolódó fileok