Az 1990-es évektől az Európai Unió egyre nagyobb figyelmet fordít a határon átnyúló együttműködések támogatására, mind az uniós külső határon, mind az EUtagországok határ menti térségében. A belső európai határrégiók fejlesztését célzó INTERREG program mintájára 1995-ben - Ausztria csatlakozásakor - indult el a PHARE CBC-program Magyarországon. Kezdetben a magyar-osztrák határtérségben alakultak ki a közös fejlesztések, majd a határ menti programokba bekapcsolódtak a román, szlovák, szlovén határrégiók, végül a magyar-horvát, magyar-ukrán és a magyar-szerb határszakaszok.

A vajdasági településekkel, civil szervezetekkel az együttműködés intenzitásának a fokozásában a fordulatot - a délszláv politikai helyzet relatív normalizálódása után - a 2003. évi PHARE Magyarország-Szerbia és Montenegró Kísérleti Kisprojekt Alap jelentette. E program keretében közel 600 ezer eurós keretből 17 projektet támogatott az Unió. A projekteknél alapkövetelmény volt a határon átnyúló hatás és a határ menti együttműködés. A kísérIeti kisprojekt-alap fő eredményeit az üzleti kapcsolatok fejlesztése, az ivóvízminőség javításának elősegítése és a határtérségben élő népesség hagyományainak, kultúrájának a megőrzése terül etén lehetett érzékelni. A nyertes projektek megvalósítása 2006 őszén fejeződött be a résztvevők megelégedettségéveI.

Az együttműködés magasabb szintjét a Vajdaság számára Magyarország uniós csatlakozást követően az INTERREG I1IA-programok biztosítják. Ennek keretében hirdették meg a Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon ÁtnyÚló Együttműködés két pályázati fordulóját 2005 februárjában és 2006 augusztusában. E támogatási programban Vajdaság 7 körzete és Belgrád jogosult a részvételre. Ezen pályázatok elbírálásánál is a határon átnyÚló hatás mértéke volt a legdominánsabb kiválasztási szempont. A program célja az együttműködést támogató fizikai és infrastrukturális rendszerek létrehozása és fejlesztése, a fenntartható fejlődést segítő közös természeti erőforrások védelme, a gazdasági kapcsolatok megerősítése, a lakosság és a közösségek közötti társadalmi és kulturális összhang fejlesztése. A vajdasági pályázók részére mindkét felhívási fordulóban a rendelkezésre álló támogatást (összesen 2-2 millió eurót) CARDS-forrásból biztosították. A határ menti együttműködés támogatásának a létjogosultságát és szükségességét bizonyítja, hogy a rendelkezésre álló keretösszeget messze túlhaladó mértékben érkeztek be pályázatok a Szakmai Közreműködő Szervezethez.

Az elmúlt évek tapasztalataiból világosan látszik, hogy a déli határszakaszon is számtalan együttműködési lehetőség és projektötlet van, melyek támogatás esetén az együttműködés fokozását szolgálják. Abeindított INTERREG-programoknak köszönhetően a kapcsolatok építése jó úton halad.

Erre példa az INTERREG IlIA Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával a Magyar-Szerb Területfejlesztési Információs és Dokumentációs Központ kiépítésére szolgáló, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja AlföldiTudományos Intézet Békéscsabai Osztálya által megvalósított projekt. Ennek köszönheti az osztály a vajdasági, különös tekintettel az Újvidéki Egyetem Földrajzi Intézete és a Vajdaság Gazdaságstratégiai Kutatási Központ munkatársaival elmélyített kapcsolatait. Elindult egy megismerési/megismertetési folyamat, egyrészt azzal a céllal, hogy a határ két oldalán élő kutatók megismerjék egymás kutatásait, s közös vizsgálatokat kezdjenek; másrészt, hogy megismertessék eredményeikkel a területi politika formálóit, a döntéshozókat. Mindezt abban a reményben, hogy ezzel közvetve a térség lakóit is szolgálják.

E kötet publikálása ebben a folyamatban jelenti az első lépést. Közösen és külön-külön végzett, de egységesen a szerb-magyar határrégiót érintő társadalmi, gazdasági, környezeti vizsgálatok eddigi néhány eredményét mutatja be.

Szándékunk szerint nem csupán egy újabb mozaikkal kívántuk kiegészíteni azt a "térképet", amelyre a hasonló témájú, Magyarország más régióinak szakmai műheIyeiben készült könyvek eddig már rákerültek. Nem csak az egyes határszakaszok helyzetének összevethetőségét tartjuk ugyanis fontosnak. Szembesíteni próbáltunk a nemzetközi, nemzeti, regionális, kistérségi (községi) területfejlesztési szereplők; politikusok, vállalkozók, valamint a térségben lakók és bevándorlók; vajdaságiak és magyarországiak, továbbá a világ számos részéből menekültek határkonstrukcióit egymással. Ennek érdekében elszakadtunk a határ "materiális térbe szorított" értelmezésétől, s fontos szerepet szántunk a mentális térben, a szimbólumok világában kirajzolódó jelentéseknek is. Ha a tanulmányok mindegyikében önmagában nem is, de - reményeink szerint - legalább a kötet írásainak összevetéséveI megragadható azoknak a társadalmi, gazdasági, politikai kontextusoknak a bonyolult összefüggésrendszere, amiben a területfejlesztési szereplők formálják a határ menti térségeket, s aminek ismerete ezért a területi politika számára is fontos információkkal szolgálhat.
 

Kapcsolódó fileok