A Smart City rendezvénysorozat tizennegyedik előadója Gyertyás János a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály Városfejlesztési Osztályának osztályvezetője volt, aki előadásában bemutatta milyen smart projektek, és megoldások valósultak meg az elmúlt években Győrben.
Gyertyás János az előadásának elején bemutatta a városfejlesztés szintjeit, és dimenzióit majd azt, hogy mindehhez hogyan kapcsolódik a Smart City gondolatkör. Ezt követően ismertette az elmúlt évek jelentősebb önkormányzati „okos” fejlesztéseit, és azok eredményét. Ezek között szerepelt az Aqua Sportközpont, a GyőrBike, valamint olyan kísérleti projektek mint okosított közvilágítási lámpák és két középületben okos energia rendszer kialakítása. Ezt követően bemutatásra került a tavaly év végén átadott győri napelem park is, mely teljes egészében önkormányzati projekt volt. A kiserőmű 1886 db napelemből áll (ami nagyjából 3772 m², a teljes földterület pedig kb. 2 hektár), 444,5 kVA összteljesítménnyel épült meg. A város számára fontos a személet váltás népszerűsítése, így ezzel kapcsolatban jelenleg is több TOP-os projekt fut. A KEOP program keretében helyi klímastratégia kidolgozására pályázik a város. A közlekedési hálózat tekintetében a közút hálózat fejlesztés mellett a kerékpáros közlekedés feltételeinek erősítése is hangsúlyos.
Egy három évvel ezelőtt a város számára készült felmérés szerint a helyiek komfortérzetét elsősorban a közlekedés fejlesztése, az utak javítása növelné. Ezt az előadást követő beszélgetés is erősítette, mivel a legtöbb érintett téma a közlekedési kérdésekhez kapcsolódott. A kérdezők és hozzászólók a közösségi közlekedés feszültségeire és fejlesztési lehetőségeire mutattak rá. Ezek közül kiemelhető a helyi közösségi buszközlekedés (szolgáltatási színvonal, szolgáltató szervezet) és a 30 éve periodikusan napirendre kerülő elővárosi vasút kérdésköre. Utóbbi esetben a megvalósítást a mai viszonyokhoz igazítva szükséges újra gondolni, valamint – a ráfordítás nagyságrendjéből adódóan – több szakaszban megvalósítani. Elhangzott az is, hogy a tervezett klímastartégiához kapcsolódóan érdemes lenne a város Fenntartható Városi Közlekedési Tervét (Sustainable Urban Mobility Plan – SUMP) is elkészíteni. Egyrészt, mert a készülő rendezési terv nem a közlekedési rendszer egészével foglalkozik, csak annak infrastrukturális vetületeivel, másrészt kihasználhatók azok a szinergiák, hogy a klímastratégiának kell tartalmaznia a mobilitással foglalkozó fejezetet.
Szintén elsősorban a közlekedéshez kapcsolható a város zajterhelése. Ennek kapcsán szóba került a keleti és a nyugati elkerülő út kérdése is, valamint Bácsán a zajvédő fal. Bácsa esetében megállapításra került, a legnagyobb problémát az jelenti, hogy annak idején nem készült egységes koncepció a városrészre. Mindebből az Önkormányzat is tanult, és igyekszik figyelni a jövőben, hogy más városrészben ne legyen hasonló probléma.
A jövőbeli fejlesztések terén az egyik nagy probléma, hogy bizonyos elképzelések jogszabályba ütköznek, melyre jó példa a házi víztisztító eszköz. Ugyanakkor ezeknek az eszközöknek a megfelelő használatához „smart” polgárok kellenek, így nagyon komoly szemléletformálásra is szükség van.
A Smart City esetében ismét előkerült az a kérdés, hogy mitől lesz „smart” egy város? Attól, ha minden lakosa az, vagy csak a fele, esetleg negyede? Így kérdéses, hogyan is lehet mérni a város okosságát. A szemlélet váltás szempontjából pedig a gyerekek kulcsszereplők, hiszen ők viszik haza az új nézeteket és számukra egyre természetesebb az okos eszközök és applikációk használata. Ugyanakkor technológiai oldalról is lesz egy generációváltás, így sok függ attól, ők hogyan fogják majd használni a „smart” megoldásokat a jövőben.
Facebook