A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Tudományok Központja szervezésében 1991 április 18-19-én "Válság és kiút" címmel falu konferenciát tartottunk. Az olvasó most ennek a tanácskozásnak az írásos változatáról olvashat a képernyőn.
A konferencia első napján plenáris ülésen, a másodikon pedig három szekcióban folyt a munka: demográfia és gazdaság; szociológia; valamint önkormányzat- és falumenedzselés.
A konferencia megnyitása után az előadók rátértek azoknak a településhálózatot formáló társadalmi folyamatoknak az elemzésére, amelyek napjainkban változtatják a magyar falvak és a falusi társadalom pályáját. Szó esett az agrártelepülések kialakulásának és fennmaradásának történelmi hátteréről és a különféle falusi, s benne egyes rétegek polgárosodási lehetőségeiről, a településtípusok válsághelyzetéről.
Az előadások alaptémája a mezőgazdaság volt. Ezzel messze nem akartuk a falusi térségek válságát a mezőgazdasággal azonosítani, csupán ki szerettük volna venni a magunk részét abból a vitából, ami immár bő két éve folyik a föld körül. Az előadók (köztük mezőgazdászok, közgazdászok és szociológusok) sajátos szemszögből közelítették meg a mezőgazdaságnak egy-egy válságterületét és keresték helyenként az abból kivezető utakat.
A publicisztika és a politikai közélet az agrárválság híreitől visszhangzik. Ezzel szemben a témával foglalkozó kutatók az elmúlt időszakban mintha elhallgattak volna, vagy legalábbis kevesebbet szóltak, mint az el várható lenne. Ennek egyik oka talán az, hogy a téma egyes neves szakértői politikusok lettek. Másokkal szemben meg az a gyanú, (esetleg "vád") merült fel, hogy politizálni akarnak. Úgy tűnik az ilyen kutatók maguk is válságba kerültek, ami a hallgatásukban nyilvánult meg. A "hallgatók" táborát azok a kutatók is növelték, akik nem tudták társadalompszichológiailag követni a politikai rendszerváltás ütemét. Konferenciánkkal többek között ezeket a hallgatásokat is meg akartuk törni és az elmúlt két év hiányosságait ebből a szempontból pótolni.
Végezetül szólni kell néhány szót a konferencia helyéről. Pécsre azért esett a választás, mert itt van az egyetlen vidéki központú akadémiai társadalomtudományi intézet - a Regionális Kutatások Központja. Ugyanilyen fontos továbbá az is, hogy egy országos falukonferenciát, ha nem is egy faluban, de legalább a vidéki Magyarországon tartsunk meg.
Reményeink szerint a jövőben Pécsett állandósulnának a kétévenként megrendezésre kerülő falukonferenciák.