Magyar Tudományos Akadémia
 

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

KÖZGAZDASÁG- ÉS REGIONÁLIS TUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE

English | Oldaltérkép | Bejelentkezés

ÚSZT PÁLYÁZATOK

Falukonferencia 5.

 

 

INTEGRÁLT VIDÉKFEJLESZTÉS: V. FALUKONFERENCIA
 
Szerkesztette:
Kovács Teréz
 
Pécs : Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja
 
2000
 
532 oldal
 
ISBN 963 9052 19 1

 

Az V. falukonferencia megtartása a XX. század utolsó évére és a rendszerváltás tizedik évfordulójára esett. Ennek a Pécsett 2000. június 26-27-én megrendezett jubileumi falukonferenciának a témája az integrált vidékfejlesztés volt. Az integrált vidékfejlesztést úgy fogalmazhatjuk meg, mint regionális vagy területi alapú stratégiát, amelyen keresztül az ágazati politikák és eszközök integrálhatók a végrehajtás szakaszában. Az integrált vidékpolitika a helyi fejlesztésre és az alulról építkezés elvére helyezi a hangsúlyt, mivel ez az a szint, ahol a különböző integráló tényezőket a legjobban lehet kezelni és irányítani. Ez egy olyan gondolkodási modell, amely az EU-ban is újnak számít, és viták tárgyát képezi.

Az elmúlt néhány évben a magyar vidékpolitika alapvetően az EU gyakorlatának megfelelő modellek felé kíván felzárkózni. Ennek kapcsán még az útkeresés szakaszában vagyunk. Ezek egy-egy vetületével foglalkoztak a falukonferencia plenáris ülésének előadói, majd ezt követően öt szekcióban folyt a munka. A szekciók témáit a korábbi falukonferepciáktól kissé eltérően határoztuk meg.

Először rendeztünk - a megváltozott körülményekre való tekintettel - egy vidékpolitikával, valamint egy, a társadalmi-közösségi és kulturális kérdésekkel foglalkozó szekciót. Az előadók mindkét esetben színvonalas előadások sorozatával próbálták felvázolni a vidéki térségekre jellemző problémákat és a jó megoldásoknak a gyakorlati életbe történő átültetését sürgetni. Az elhangzot takból, illetve a leírtakból egyértelműen látszik, hogy Magyarországon a piac gazdasági átalakulás az ország különböző térségei között korábban is meglévő feszültségeket, különösen a vidék problémáit igen élesen a felszínre hozta. A problémák kezelésére hasonló célok, módszerek és eszközök fogalmazódtak meg, mint az Európai Unióban. A különböző foglalkozást bővítő programok el lenére azonban erősödött a munkanélküliség térségi differenciáltsága, miközben a tartósan kritikus helyzetű térségek veszélyeztetettségi sorrendje nem változott. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a leghátrányosabb helyzetű területeken a po zitív irányú változások elindítását már nem annyira a gazdasági eredetű, sokkal inkább a szociális és morális hátrányok fékezik. E kötet írói a vidéki területeken folyó gazdasági tevékenység egyik nagy gátját a humán erőforrás jelenlegi álla potában - amelyhez az információs és kapcsolati tőke hiánya is társul - vélik felfedezni. Ugyanakkor nő a falusi társadalom belső differenciáltsága is olyképpen, hogy van egy kis létszámú módos és egy nagy létszámú vesztes réteg, és mint azt a kötetben szereplő felsőszentmiklósi példa is mutatja - hiányzik az erős, közepes méretű gazdasággalrendelkező gazdálkodó réteg. Ehhez még az is társul, hogy a falvak helyenként elveszítik falusias jellegüket. Miközben egy "se város, se falu" jellegű településekké váltak. Ilyen esetben az összefogás, a közös cél is hiányzik a telepütés lakóiból. Ugyanakkor a Hartán végzett kutatások arról győzik meg e kötet olvasóit, hogy akkor van előrelépési lehetőség, ha van szolidaritás a falu lakóiban, tehát ha a nagygazdaság és kisgazdaság, a szolgáltatások végzése és igénybevétele során egymásra találnak, kiegészítik, kisegítik egymást az emberek. Itt egy tulajdonos a pár hektáros termőföldet is vagyontárgyként, valós tőkeként kezeli, felhasználása pedig a haszonelvárásoknak megfelelően alakul. A bizalom, a jövőbe vetett hit a feltétele a tartós együttműködésnek, az állandósult piaci kapcsolatok kialakulásának is.

A vidék elmaradott, de az elmaradottság nem sorscsapás - vallja egy másik írás szerzője -, hanem elődeink és kortársaink, mondhatnánk, hogy a magunk bűne, de olyan bűn, amelyet a mai fejlett társadalmak is elkövettek, de ma már mindent megtesznek azért, hogy a vidéket "kiengeszteljék". A kiengesztelést nem a bűntudattól való szabadulás motiválja, hanem az a felismerés, hogy ez az egész társadalom érdeke.

Egy évtizeddel a rendszerváltás után Magyarországon több olyan kiugróan jól teljesítő önkormányzat, illetve helyi kezdeményezés indult útjára, amelyek rácáfolnak arra a tételre, hogy a gazdasági környezet döntően meghatározó tényezője lehet egy-egy település fejlődésénék. Az V, falukonferencián ilyen helyi sikerek bemutatása céljából szerveztünk meg egy külön szekciót, amelynek előadásaiból kiderült, hogy a középosztály és a szabad értelmiség nélküli egy kétezres falu boldogulását öt-hat ember egymáshoz fűződő kapcsolata (gyakorta személyes szimpátiája, illetve annak ellenkezője) mélységesen meghatározza. Ebben a szűk "játéktérben" a polgármesternek igen nagy a felelőssége és a szerepe.

A falukonferencián mintegy kilencven előadás hangzott el. Az előadók jelentős része elkészítette előadása írásos változatát is. Az olvasó most ezeket tartja a kezében. A kötetben színes írásokban jelennek meg a különböző térbeli - települési, kistérségi, megyei, régiós, országos és európai uniós - szintek egy máshoz kapcsolódó problémái. Ezek között több új, tudományos értékű megállapodást találhatunk. A megjelent írások a szerzők egyéni véleményét tükrözik, amely nem mindig egyezik a szerkesztő és/vagy a lektor nézeteivel.

A Szerkesztő.

Kapcsolódó fileok