Az elmúlt fél évtizedben az ország különböző tudományos műhelyeiben végzett kutatások rávilágítottak arra, hogy a rendszerváltás során bekövetkezett társadalmi változások sajátos folyamatokat indítanak el a falusi térségekben. Ezekre a kihívásokra a különböző falusi térségek eltérően reagálnak, ami az egyes kistérségek közötti különbségek további növekedéséhez vezet.
A Kelet-Közép-Európában bekövetkezett gyors politikai és gazdasági átalakulás a magyar falvak többségét, illetve a falusi lakosság jelentős rétegeit, társadalmi csoportjait sokkszerűen érintette és válságos állapotot idézett elő.
A falusi térségekben a felgyorsult társadalmi változásoknak tudományos kutatása - az anyagi és szellemi kapacitás hiányában - csak részben valósul meg. Pedig egyaránt égetően szükség van a dinamikusan fejlődő és aleszakadó, valamint a példamutató összefogáson alapuló helyi társadalmaknak és az értelmetlen gyanakvás, irigység következtében az utolsó kis lehetőséget is elszalasztó falusi közösségeknek a tudományos elemzésére.
A tudomány a valóság alapos feltárása révén juthat el a lehetséges megoldásokés azok következményeinek feltárásához, ilyen úton járulhat hozzá a politikai döntések előkészítéséhez.
A Pécsett kétévenként sorra kerülő, immáron hagyományos falukonferenciákat azért szervezzük, hogy egybegyűjtsük és megszólaltassuk a magyar falu és vidék iránt elkötelezett különböző nézetű tudományterületek képviselőit.
Az eddig megtartott három falukonferencia között folyamatosság van. Az első és második falukonferenciának a címei is hasonlóak voltak: "Válság és kiút", illetve "Kiút a válságból".
E két falukonferencián kerestük a válságból kivezető utakat és időközben kikristályosodott, hogy a kivezető utak a vidékfejlesztés irányába kereshetőek. Ennekszellemében született meg a harmadik falukonferenciánk címe: "A mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig".A vidékfejlesztés nemcsak a falusiak érdeke, hanem a városiaké és az társadalomé is. Nyugat-európai példák mutatják, hogy a legjobb és legolcsóbb környezetvédelem maga a mezőgazdálkodás. A városiak a turizmus, a kikapcsolódás céljából csak akkor mennek vidékre, ha ott kulturált környezetet, szép tájat találnak. Továbbá, az egész országnak jobb az a megoldás, ha a meglévő falusiak a falun tudnak boldogulni, mintha tömegesen vándorolnak a városba, tovább növelve a munkanélküliek, a lakásra és egyéb támogatásra szoruló városiak táborait.
Talán e jó és időszerű témaválasztásnak köszönhető, hogy a harmadik falukonferenciánkat minden eddiginél nagyobb érdeklődés kísérte. A plenáris ülésen és az azt követő öt szekcióban mintegy 100 előadás hangzott el. Az előadók jelentős része elkészítette előadásának írásos változatát is. Az olvasó most ezeket tartja a kezében. Az örömünkbe üröm is vegyült. "A falusi gazdaság fejlesztési alternatívái" című szekció iránt volt a legkisebb az érdeklődés, ami mutatja, hogy ez az a terület, ahol sajnos, a legnehezebben indul el a fellendülést jelentő változás. Pedig ezen az úton most nem szabad megállnunk. Az elkövetkező falukonferenciák ezt az ügyet súlyának megfelelően kiemelten fogják kezelni.
Szerkesztő