A) Beszámoló
I. Az RKK fő feladatai a beszámolás évében
II. Az év folyamán elért kiemelkedő tudományos eredmények, azok társadalmi (gazdasági) hasznossága
1. A fejlesztéspolitika decentralizálása
2. A magyar településállomány változó szerkezete
3. Magyarország szerepvállalási lehetőségei a kelet-, közép- és délkelet-európai területfejlesztési együttműködésekben
4. Egyes térségekbe sűrűsödő szociális, foglalkoztatási problémák kezelése
5. A felsőoktatási és kutatási együttműködések lehetséges irányai a közép-európai térségben
6. Külföldi vállalatok együttműködése a kutatóhelyekkel
III. Hazai kapcsolatok és pályázatok
1. A kapcsolati, pályázati tevékenység értékelése
2. Beszámoló az ún. Elnöki Keretből folytatott kutatásokról
IV. Nemzetközi kapcsolatok és pályázatok
V. Az év folyamán megjelent fontosabb publikációk
KÖNYVEK
TANULMÁNYOK
VI. A kutatóhely tudományos teljesítményének főbb mutatói
B) Kormánytájékoztatóba szánt szöveg a kiemelten sikeres kutatásokról, azok társadalmi, gazdasági hasznosságáról
C) Összefoglaló a kiemelten sikeres kutatásokról
D) Az RKK 2007. évi fő kutatási céljai
E) Az RKK teljes publikációs jegyzéke
F) Az RKK 2006. évi tevékenységének adatszolgáltatási, értékelési táblázatai
A) Beszámoló
I. Az RKK fő feladatai a beszámolás évében
Az RKK 2006-ban célul tűzte ki az alapkutatások erősítését, ezen belül olyan tématerületek művelését, amelyek megalapozhatják az ország és az egyes régiók fejlesztéspolitikáját, kihasználva az RKK hálózati működését, a multi- és interdiszciplináris lehetőségeiben rejlő előnyeiket és az alkalmazott kutatási eredmények integrálását az elméleti vizsgálataikba.
Az intézet közfeladatának továbbra is első számú kutatási programirányaként határozták meg az európai regionális politika elemzését, emellett fontos hangsúlyt adva a városhálózat, a decentrumok, az ún. fejlődési pólusok kiemelt fejlesztéséhez kapcsolódó kutatásoknak is.
Az RKK részt kívánt venni az MTA–OTH közötti együttműködés kutatási feladatainak a teljesítésében. Ennek keretében többek között az alábbi témák kutatását vállalták:
-
az „európai területi együttműködés”-t érintő feladatokhoz kapcsolódóan a tervezési–programozási együttműködés a szomszédos országokkal;
-
a lisszaboni program és a területi kohézió összefüggéseinek feltárása;
-
policentrikus városfejlesztés Magyarországon;
-
a barna- és zöldmezős fejlesztések nagyvárosaink fejlődésére gyakorolt hatásainak vizsgálata;
-
a vidékfejlesztés kohéziós politikai teendői, új város-vidék kapcsolat kialakítása;
-
a regionális operatív programok kidolgozása;
-
szomszédos, nem uniós országok regionális politikájának bemutatása (Horvátország, Szerbia, Románia, Ukrajna, Oroszország);
-
a területi folyamatok értékelése a strukturális beavatkozások hatékonyságának mérésével;
-
szakértői közreműködés.
Tovább kívánták építeni a nemzetközi kutatási együttműködéseiket a szomszédos országok tudományos műhelyeivel, melynek célja, hogy a térség regionális kutatási intézményei:
-
áttekintsék az együttműködés eddigi tapasztalatait, értékeljék azok regionális fejlődésre gyakorolt hatásait;
-
vázolják az európai regionális együttműködések várható irányait és eszközeit, az egységes európai térség részpolitikáinak kooperációs komponenseit;
-
bemutassák a regionális együttműködések lehetséges területeit;
-
kinyilvánítsák érdekeltségüket az új típusú regionális együttműködésekben.
Az RKK a hosszabb távú kutatási együttműködést megalapozó témakörökre az alábbiakat fogalmazta meg a résztvevő partnerintézmények számára:
-
kutatási-technológiai együttműködések, a közép- és délkelet-európai innovációs térség regionális komponensei;
-
a növekedési központok, a regionális centrumok fejlesztési stratégiái;
-
a közepes méretű városok szerepe a transz-regionális kapcsolatok szervezésében;
-
regionális repülőterek;
-
az üzleti szolgáltatások regionális centrumainak együttműködési lehetőségei;
-
termelési együttműködések, közös ipari klaszterek;
-
a Duna menti térségek fejlesztési koncepciói;
-
a határ menti együttműködések szervezeti rendszerei;
-
a térség egyetemei és főiskolái közötti képzési együttműködések, közös képzési centrumok kialakításának lehetőségei;
-
regionális fejlesztési képzés a térség felsőoktatási intézményeiben.
A hazai pályázati lehetőségek beszűkülésére is tekintettel az így kieső forrásokat a nemzetközi programokban való részvételük erősítésével kívánták pótolni, melyek biztosítják az intézet külföldi kapcsolatainak erősítését, valamint kutatóik számára a nemzetközi tudományos életben való közvetlen részvételt.
A 2005-ben végzett nemzetközi kutatások jelentős részét is folytatni kívánták a beszámolási évben. Ezek mellett EU 6 programokat is indítani szándékoztak, mint a Governance for Sustainability: G-force; Local Dimensions of Wider European Neighbourhood: a Developing Political Community through Practices and Discources of Cross-Border (EUDIMENSION), INTERREG III B CADSES, NEPONET-szomszédságpolitikai kutatóhálózat létrehozása.)
A fentiek mellett nagy jelentőségű tudományos feladatként jelölték meg a Kárpát-medence régiói című monográfiasorozat kiadását. 2006-ra tervezett kötetei: Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Közép-Magyarország, Vajdaság, Északnyugat-Erdély, Közép-Erdély, Kárpátalja.
2006-ban legalább 4 PhD-fokozat megszerzését, 5 munkatársuk házi védését, és 2 akadémiai doktori értekezésének benyújtását tervezték.
II. Az év folyamán elért kiemelkedő tudományos eredmények, azok társadalmi (gazdasági) hasznossága
1. A fejlesztéspolitika decentralizálása
A regionalizáció alap- és alkalmazott kutatásai során megállapították, hogy hazánkban a regionális kohézió viszonylag gyenge, melynek elsődleges okai a gazdasági szerkezeti átalakulás lassúsága, a dinamikus, innovatív gazdasági- fejlesztési tényezők hiánya, a közlekedési elzártság, az erős regionális központi funkciót betöltő székhelyek fejlesztésének elmaradása.
A viszonylag „objektív”, rövidtávon kevésbé befolyásolható tényezők mellett rámutattak arra, hogy a regionális decentralizáció messze elmaradt a szükséges és lehetséges mértéktől, a regionális fejlesztésben kompetens regionális intézmények (fejlesztési ügynökség, tanács, önkormányzatok) szerepe rendkívül korlátozott az EU strukturális alapjainak felhasználására vonatkozó döntések meghozatalában, a fejlesztési programok menedzselésében. Az erőteljes kormányzati centralizáció nem ellensúlyozható a helyi kezdeményezésekkel.
A II. fejlesztési terv előkészítéséhez kapcsolódó munkáik jelezték, hogy a következő programozási periódusban rendelkezésre álló uniós források felhasználási irányainak kijelölésében határozottan érezhető pozitív elmozdulás, amennyiben nagyobb figyelem irányul a városokra, városhálózatokra, a versenyképességet elősegítő innovációra. A strukturális alapokból érkező támogatások fogadásához szükséges intézményi struktúra szereplőinek, a monitoring bizottságoknak, és működésükért felelős Irányító Hatóságoknak vizsgálatai bemutatták, hogy az intézményi adaptáció jónak minősíthető, amit a unió-konform működés a sikeresen elköltött pályázati források és megfelelőnek minősített munkakapcsolatok jellemeztek.
Ugyanakkor továbbra sem erősödik a regionális dimenzió a fejlesztéspolitikában, ami előre vetíti a regionális egyenlőtlenségek további erősödését. Kifejezetten ellentétesnek minősíthető a kormányzat meghirdetett regionális törekvéseivel az erősen centralizált irányítási modell, amely a regionális operatív programok esetében is fennáll.
Vizsgálataik eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a centralizált menedzsment látszólagos előnyei (egységesség, szakmaiság, koordináció) jelentősen csökkennek a folyamatok lelassulásával, a túlzott bürokratizmussal, a helyismeret hiányával, rugalmatlansággal. Mindezek alapján azt a véleményt fogalmazták meg, hogy a regionális decentralizáció folyamatát gyorsítani, mélyíteni kell, ami akadály nélkül megtehető lenne a második nemzeti fejlesztési terv végrehajtása során a nemzeti fejlesztéspolitikai-támogatási rendszer átalakításával.
2. A magyar településállomány változó szerkezete
A magyar településhálózat változásait elemző elmúlt évi kutatásaik elemezték a jelenlegi magyar falutípusokat, illetve az elmúlt három évtized alatt bekövetkezett változásokat. Kimutatták, hogy a településméret köré szerveződő folyamatok helyett a munkaerő-piaci helyzet és a földrajzi fekvés vette át a vezető szerepet a falvak differenciálódásában.
Városkutatásaik – egyebek mellett – arra is felhívták a figyelmet, hogy Magyarország 289 városa közül mintegy 80–90 nem rendelkezik városi funkciókkal, ezek többnyire az elmúlt másfél évtizedben várossá nyilvánított települések. Ez a folyamat leértékeli a városi rangot. A magyar városok erősen átalakulnak. A megkésett (szocialista) urbanizációt követően most a piaci viszonyok által keltett erőteljes dzsentrifikációs és szuburbanizációs folyamatok hatják át a városi tereket. A városokon belül növekvő szegregációt és szociális feszültségeket egy újszerű, teljes értékű térinformatikai alapokon nyugvó szociális térkép készítésével bizonyították.
3. Magyarország szerepvállalási lehetőségei a kelet-, közép- és délkelet-európai területfejlesztési együttműködésekben
A határon túli területfejlesztési vizsgálataik Magyarország szerepvállalási lehetőségeit elemezték a közép- és délkelet-európai térség területfejlesztésében, regionális politikai kérdéseiben. Átfogó elemzésekben mutatták be a térség kapcsolódását az Európai Unió regionális politikájához, e térségnek ott elfoglalt helyét, az egyes részeire érvényes stratégiai célokat, támogatási rendszereket, azok tapasztalatait, a területi szerkezetének átalakulását, a városhálózatot, a közlekedési hálózatot, valamint a regionalizációs és decentralizációs folyamatokat tárták fel.
A kelet-közép-európai országok belső gazdasági-társadalmi fejlődésében, ha nem is gyorsuló mértékben, de tapasztalható a területi különbségek növekedése. A térség legfejlettebb régióit egyértelműen a fővárosok és a fővárosok régiója képezik, de jelentős átalakulási folyamatok zajlottak és zajlanak a városhálózat, a népesség migrációja tekintetében is. Kimutatták bizonyos területek, szállítási útvonalak stratégiai, geopolitikai felértékelődését, emellett az államosítási folyamat lezáratlanságát, elbizonytalanodását. Mindezek együttesen a regionális politika proaktív gondolkodását követelik meg a térségben.
Vizsgálataik eredményei között felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarország szerepvállalása a jövőben jelentősen növekedhet a kelet-közép-európai és ezen belül a Balkán térségét érintő európai regionális politikában. Egyértelmű, hogy az ország kulturális, történelmi kötődései erősek ezen országok felé, ami kedvező alapot jelenthet a nagyobb szerepvállalásra. Valószínűsíthető, hogy sokkal markánsabb lesz a jövőben a magyar kezdeményezésű közös fejlesztési programok jelenléte, fontossága a térségben, ez azonban csak sokkal tudatosabb kormányzati szerepvállalás mellett aknázható ki.
4. Egyes térségekbe sűrűsödő szociális, foglalkoztatási problémák kezelése
Vizsgálataik eredményei szerint a foglalkozáspolitika, a szociálpolitika, a terület- és vidékfejlesztés egyaránt felismerte a szociális gazdaság jelentős szerepét a foglalkoztatásban, szolgáltatások nyújtásában és a társadalmi tőke növelésében. A munkavállalói motiválatlanság, a fizetőképes kereslet hiánya, a jogi szabályozatlanság, a több-csatornás finanszírozás nehézségei stb. viszont alapvető problémákat jelentenek a szociális gazdaság megalapozásában – mutatták ki a területeket érintő kutatásaik, súlyos problémaként jelezve az esélyegyenlőtlenséget, melynek kezelésében az EU-s irányelvek alig jelennek meg. Az esélyek növelésére, a kirekesztettség csökkentésére három megközelítést javasoltak: az elemző és képzési technikák, módszerek felhasználását, e felismerések megjelentetését minden fejlesztési programban, valamint a pozitív diszkrimináció elfogadtatását.
A munkaerőpiac területi jellemzőit és változásait, a társadalmi kirekesztettség térségi – települési fogalmát és sajátosságait, illetve a digitális szakadék keletkezését és tartalmát feltáró vizsgálataik egybehangzóan bizonyították, hogy a rurális társadalom felzárkózása csak hosszú távú és komplex szemléletű, szinergikusan egymásra ható programok mentén lesz lehetséges. Ehhez az alulról építkezés alapelvén túl új és érdemi decentralizációra is szükség lesz.
5. A felsőoktatási és kutatási együttműködések lehetséges irányai a közép-európai térségben
Az átalakuló felsőoktatási szektor minőségi jellemzői között alaptényező ma már a nemzetközi kapcsolatok minősége és mennyisége, melyek az egyetemek, főiskolák versenyképességét alapvetően befolyásolják az oktatási és a tudományos/kutatási piacon egyaránt – mutattak rá az e témakörben folytatott vizsgálataik során. A vidéki felsőoktatás nemzetköziesedése a nekik helyet adó városok, térségek, régiók versenyelőnyét befolyásolják hazai, nagy-regionális és nemzetközi szinten egyaránt. A jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező felsőoktatási intézmény a térség és a település szempontjából a nemzetközi hálózatokba való bekapcsolódás alapvető, s nem megkerülhető láncszeme lehet, s jó működés esetén megelőzi a kamarák, gazdasági szereplők nemzetközi kapcsolatainak fontosságát is.
A felsőoktatás és a K+F szektor és annak kapcsolatai tehát az ország és a térségek versenyelőnyének forrásai közé sorolhatók, jelezték e kutatási eredmények. Ugyanakkor – hívták fel a figyelmet – a szektoron belül is elindult egy nemzetközi szintű verseny, amelynek terepe a bolognai folyamat révén ma már egységesülő európai felsőoktatási piac lesz. Ebben a versenyben – hangsúlyozták – nem egyedi intézmények, hanem ezek hálózatai vesznek részt, melyeknek a csomópontjai nem az egyes intézmények, hanem azoknak a régióba ágyazott lokális kapcsolati rendszere (a fejlett régió, a gyakorlati, egyetemen kívüli tanulmányi, tapasztalatszerzési helyek összessége); minél szélesebb kínálatot tudnak nyújtani ezek a csomópontok, annál fontosabb pozíciót tölthetnek be a vázolt hálózatokban.
Elemzéseik egyértelműsítették, hogy a felsőoktatási intézmények minden tekintetben szervezik a nekik otthont adó települések, régiók életét. Amennyiben képzésük és kutatási profiljuk megfelelően piacorientált, úgy ezer szállal kapcsolódhatnak a régiójuk gazdasági aktoraihoz. A magyar felsőoktatási intézmények kutatási potenciálja a legtöbb esetben azonban ma még kihasználatlan marad a gazdaság szereplői részéről.
Vizsgálataik feltárták azt is, hogy a felsőoktatás és kutatás nemzetközi kapcsolódásai több területi szinten képzelhetők el. Ezek sajátossága, hogy viszonylag kis „üzemméret” esetén is közvetlenül kapcsolódhatnak egy globális hálózatba, amely összefogja az adott tudományterületet művelő intézményeket és személyeket. Második szintként a kontinentális kapcsolatrendszer kiépítése történhet meg. Harmadik, legszűkebb szinten pedig azok a kapcsolatok mozognak, amelyek már közös képzéseket dolgoznak ki, közösen kínálnak képzési lehetőségeket. Végeredményben olyan hálózatok alakulhatnak, amelyekben több intézmény, több ország területén egyesíti kapacitásait.
6. Külföldi vállalatok együttműködése a kutatóhelyekkel
A gazdaság területi szervezetét elemző vizsgálataik ráirányították a figyelmet arra, hogy Magyarország eminens érdeke, miszerint a külföldi nagyvállalatok (multinacionális cégek) jelentős szerepet játsszanak a hazai kutatásban, fejlesztésben, akár saját, önálló tevékenységként, akár a hazai kutatóbázissal együttműködve.
A kooperáció az egyetemekkel, illetve a külföldi K+F intézmények beágyazódása a hazai gazdaságba, viszont rendkívül nehéz és a kívánatosnál sokkal lassúbb folyamat – részben a magyar gazdaság duális szerkezete, részben a vállalati és egyetemi/állami kutatóintézményi eltérő érdekeltségi rendszer következtében. Kutatásaik felhívták a figyelmet ennek okaira, másrészt bemutatták a „zászlóshajó” projektek (amikor egy-egy multinacionális vállalat bekapcsolódik az egyetemi K+F tevékenységbe, sőt oktatásba) sikeres megoldásait (Győr – Audi; Miskolc – Bosch).
Az „új gazdaság” (az IT, a működő tőke és a modern szolgáltatások terjedése, stb.) kutatásai kiegészültek a mezőgazdaság szerepének területi vizsgálataival is, kísérletet téve arra, hogy e hagyományos regionális gazdasági tényező tényleges területi eltartó képességét meghatározzák.
III. Hazai kapcsolatok és pályázatok
1. A kapcsolati, pályázati tevékenység értékelése
Az RKK hazai kapcsolataiban és pályázati tevékenységében több tekintetben is jelentős változások történtek az elmúlt évekhez képest. Az előző esztendőkben kialakított stratégiai partnerhálózat főbb elemei megmaradtak, de lényeges súlypontváltozások figyelhetőek meg, s több új elem, együttműködési forma, intézmény gazdagította e kapcsolatokat.
A beszámolás évében megvalósultak ama intézeti célkitűzések, hogy az együttműködések vagy konkrét kutatási, oktatási programok megvalósítására, tudományos rendezvény szervezésére vagy egy-egy kiadvány megjelentetésére szolgáljanak. Lényeges elmozdulást jelent az is, hogy a konzorciális kutatási programokban az RKK egyre nagyobb mértékben vállal vezető szerepet. Ez növeli az intézet szakmai presztízsét, egyúttal nagyobb leterheltséget és felelősséget is jelent.
A sokszintű és „sokszínű” kapcsolatokra jellemző az alap és alkalmazott kutatások egymást erősítő megjelenése, az RKK interdiszciplinaritása, s tán legfontosabbként a kutatóhelyek, kutatók együttdolgozása – legyenek azok horizontális műhelyek, kutatási programok vagy valamely régió fejlesztési dokumentuma kidolgozásában való részvétel. Az RKK menedzsmentjének elmúlt évben való profiltisztítása eredményezte, hogy egyértelművé vált a központ irányító, koordináló, egyeztető szerepe, és a kutatási egységek programok önállósága az adott kutatási együttműködés megvalósításában.
Az RKK forrásszerző tevékenységében egyre nagyobb szerepet tölt be a közbeszerzés. Egyrészt az intézet megjelent a „közbeszerzési-pályázati” piacon, másrészt maga is írt ki közbeszerzési pályázatokat. Ezek újfajta tudásokat, a jelentős mértékű bürokratikus eljárásoknak való eleget tételt követelnek meg.
A fentebb írtak mellett megállapítható, hogy az RKK a lassan másfél évtizede folytatott komplex, interdiszciplináris, az elméleti és alkalmazott kutatások szimbiózisát adó kutatásaival, hálózati működésével, tudományos eredményeinek a társadalmi praxisba történő közvetlen hasznosításával, szakértői tevékenységével meghatározó szerepet játszott/játszik a társadalmi közfeladatai teljesítésében, a regionális tudomány hazai meghonosításában, s olyan tapasztalatokat halmozott fel, amelyek hozzájárulhatnak az akadémiai reform megvalósításához. Mindezek alapján az intézet kollektívájának eltökélt szándéka, hogy jövőben is ilyen szerepet töltsön be az akadémiai intézethálózatban, az akadémiai tudományosság társadalmi elismertségének növelésében.
Az intézet bővülő kapcsolatrendszerében meghatározóak voltak a központi állami szervekkel kialakítottak, mint például MEH, NFÜ, FVM, KVVM, ÖTM. A regionális fejlesztési tanácsokkal és ügynökségekkel, valamint az egyre több kistérségi tanáccsal az adott térség fejlesztési dokumentumainak kimunkálásában működtek együtt. A korábbi évekhez képest csökkenő számban, de több nagyvárossal is létrejött szakmai kapcsolat, mint például: Budapest, Győr, Pécs (ez utóbbi kettőnél az Európa kulturális fővárosa 2010 előkészítése emelendő ki. Az itt írtak mellett a vállalati, banki szféra is megjelent a kapcsolatok között (pl.: Paksi Atomerőmű, Intereurópa Bank). Kezdeményezésünkre az Akadémia tagja lett a Pécsi Fejlesztési Pólus Kft-nek is, ahol az MTA-t az RKK képviseli.
Az RKK a hazai felsőoktatási intézményrendszert kiemelt stratégiai partnerének tekintette, olyannak, akikkel együtt valósítja meg kutatási programjait, akikkel együtt pályázik, kikkel közös tanszéket működtet, melyek doktori iskolájában nagy számban oktatnak kutatói, s mely intézmények hallgatói részt vesznek a kutatási feladatok megvalósításában, másik oldalról pedig, mely intézményekben a kutatói állomány döntő hányada (55-en) oktatási tevékenységet folytatnak, egyetemi tankönyveket, jegyzeteket írnak.
Az akadémiával való kapcsolatot egyrészt a köztestületekben és a területi bizottságokban, munkabizottságokban való aktív szerepvállalást jelentették. Az intézet részt vett a MEH–Akadémia közötti megállapodás realizálásában, az akadémiai reform előkészítésében. Az intézethálózaton belüli partnerek közül az FKI, a PTI, a Közgazdasági- és a Világgazdasági Kutatóintézet emelendő ki. Egyik intézetünk igazgatója akadémiai díjban részesült.
Az intézet pályázatainak a száma nőtt több mint 10%-kal, viszont kb. ugyanennyivel csökkent a támogatási összeg. Az OTKA, NKTH pályázatok száma nem változott. A nagyobb volumenű pályázatokat konzorciumban adták be. A benyújtott pályázatok 5–10%-a sikertelen vagy azok elbírálása folyamatban van. Az RKK-nak a tudományos életben betöltött szerepe a statisztikai mutatók alapján (némi csökkenést mutatva) nagyban-egészben azonos az előző évekkel.
2. Beszámoló az ún. Elnöki Keretből folytatott kutatásokról
Az MTA elnökének keretéből elnyert kutatási támogatás felhasználásának célja Kelet- és Délkelet-Európa regionális kutatási együttműködésének megalapozása volt. E térség uniós tagállamaiban és a csatlakozásra váró országokban a strukturális és kohéziós politika iránt fokozott érdeklődés tapasztalható. A nemzeti fejlesztési tervek regionális megalapozásában megmutatkozó igények sorában a regionális együttműködés fontos helyet foglal el. A kooperáció gazdaság- és térségfejlesztő szerepének megítélésében azonban bizonytalanság figyelhető meg. A regionális fejlesztési stratégiákban nem azonosították még azokat a konkrét elemeket, amelyek operatív programokká fejlesztve a régiók együttműködésének alapját jelenthetnék. E program keretében az alábbi eredmények születtek:
Annotált bibliográfia készült 15 nemzetközi regionális tudományi folyóirat feldolgozásával az elmúlt másfél évtized kelet- és délkelet-európai tematikájú tanulmányairól. A bibliográfia elemzéséből levont egyik következtetés az, hogy a magyar regionális tudomány publikációs intenzitása a lengyel tudomány után következik. A közel 300 tételes bibliográfia az RKK honlapjára kerül.
A Nemzeti Fejlesztési Hivatallal 2006. március 27-én az MTA székházában közösen szervezett nemzetközi konferencia célja az volt, hogy elősegítse a közép-európai térségben fejlesztéspolitikával foglalkozó kutatók együttműködésének összehangolását. A szervezők szándéka a közös gondolkodás a TEN-hálózat részeként a Duna – mint a közép-európai térség egyik potenciális gazdasági, közlekedési, logisztikai, turisztikai fő ütőere – környezet- és természetbarát revitalizációjáról, valamint a határ menti együttműködések politikamentes elmélyítéséről, az országok fenntartható fejlődését megalapozó gazdasági, kulturális, környezetvédelmi és infrastrukturális kapcsolatok erősítése révén.
A 2006. október 2–6. között megrendezett kelet- és közép-európai regionális tudományi szeminárium 20 külföldi résztvevője tájékoztatót kapott az RKK kutatási stratégiájának céljairól, és konzultációk folytak a közös kutatási témák meghatározására. A szeminárium előadásai a Dsicussion Papers Special sorozatban jelennek meg.
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által koordinált magyar–orosz együttműködési vegyes bizottság munkatervébe felvette a két ország regionális tudományi kapcsolatainak fejlesztését. Egymás regionális kutatásainak és politikájának eredményeiről mind ez ideig a szakmai közvélemény még minimális ismeretekkel sem rendelkezik. Oroszországban a magyar területi politika eredményei iránti érdeklődés alapja az ország regionális problémáinak megoldását szolgáló szabályozás kidolgozása lehet, míg Magyarországon ezek az ismeretek az oroszországi befektetések és egyéb gazdasági kapcsolatok iránt érdeklődő üzleti körök figyelmére tarthatnak számot. Két tanulmánykötet megjelentetésének előkészületei kezdődtek meg. A kötetek célja a két ország területi fejlődési folyamatainak bemutatása, a területi politikák ismertetése, a stratégiai célok vázolása. Magyarországon orosz szerzők munkái magyar nyelven, Oroszországban magyar szerzők tanulmányai orosz nyelven jelennek meg. A két kötet egyenkénti terjedelme kb. 20 ív. Megjelenésük 2008-ban várható.
IV. Nemzetközi kapcsolatok és pályázatok
Az RKK nemzetközi kapcsolataiban az előző évekhez képest három területen belül mutatható ki elmozdulás. Az első, hogy több EU-s szervvel alakultak, illetve stabilizálódtak az együttműködések, egyre több EU-s projektbe sikerült bekapcsolódni, külföldi partnerekkel együtt sikeresen pályázni. A másik a Kárpát-medence, a Balkán területfejlesztési dokumentumainak kidolgozásában vállalt szerep megnövekedése. A harmadik, hogy több külföldi akadémiai társintézettel erősödtek a kapcsolatai (pl.: szerb, orosz, ukrán, román, lengyel). Kiemelt jelentőségűnek minősíthető a Kárpát-medence régiósorozat, – a beszámolás évében az Észak-Erdély kötet megjelentetése.
Az RKK nemzetközi, euroregionális kutatási együttműködéseivel hozzájárult a kelet-közép-európai térség regionális politikai sajátosságainak feltárásához. Javaslatot készítettek pl. a magyar-horvát-román határon átnyúló együttműködések jövőbeni irányaira, bemutatták a szomszédos országok regionális politikájának főbb területeit. Az intézet vezette azt a nemzetközi konzorciumot, amely az EU Bizottság DG régió megbízásából előkészítette az Unió 2007–2013 közötti programozási periódusában követendő területi együttműködés politika-szakmai alapjait.
Az intézet több EU 6-os és EU-FP-7-es programban vett részt (pl.: környezettudatosabb kormányzási rendszerek, határon átnyúló együttműködések civil beágyazottsága és megkezdte az EU 7-es keretprogramban való pályázatának kidolgozását.
Az RKK jó néhány INTERREG programba tudott bekapcsolódni. Ezek közül kiemelendő a szerb-magyar határ menti regionális dokumentációs központ (Békéscsaba) létrehozása. Részt vettek továbbá ESPON, Leonardo, CADSES, ESTIA programokban és sikerrel pályáztak a Norvég és a Visegrádi Alap által kiírt pályázatokra.
A nemzetközi tudományos életben való részvétel statisztikai mutatói nagyjából azonosak az előző évekével, viszont több mint duplájára emelkedett a nemzetközi pályázatok száma és a támogatási összeg, mely megállapítás érvényes az EU forrásokra is. (A nemzetközi felsőoktatásban az intézet nem vesz részt.)
A nemzetközi kapcsolatok összegző értékelését adva megállapítható, hogy az RKK egyrészt megtartotta az Európa kb. 20 országának különböző tudományos intézményeivel fennálló kapcsolatait, kutatói rendszeres előadói külföldi konferenciáknak, immár külföldön idegen nyelven is megjelentet könyveket, szakértői tevékenységével jelen van az EU-s szervekben, fontos szerepet tölt be a Kárpát-medencei országok, s általában az euroregionális területfejlesztési együttműködésekben. E tudományos eredmények és a kutatási (dokumentációs) infrastruktúrája alapján mind erőteljesebbé válik a közép-európai térség regionális kutatásaiban betöltött koordinációs szerepe, „tudományos találkozóhellyé” válása.
V. Az év folyamán megjelent fontosabb publikációk
KÖNYVEK
Barta, Györgyi – Beluszky, Pál – Czirfusz, Márton – Győri, Róbert – Kukely, György: Rehabilitating the Brownfield Zones of Budapest. Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, 2006. 71 p. (Discussion Papers, 51.)
Barta, Györgyi (ed.): Hungary – the New Border of the European Union. Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, 2006. 58 p. (Discussion Papers, 54.)
Beluszky, Pál: Historische Geographie der Großen Ungarischen Tiefebene. Schenk Verlag, Passau, 2006. 280 p. (Studia Hungarica).
Enyedi, György – Kovács, Zoltán (eds.): Social Changes and Social Sustainability in Historical Urban Centres. The Case of Central Europe. Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, 2006. 252 p. (Discussion Papers. Special).
Fodor István – Bodnár László – Lehmann Antal: A környezet- és természetvédelem földrajzi alapjai. Szerk. Bodnár L. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006. 383 p.
Gál, Zoltán: Banking Functions of the Hungarian Urban Network in the Early 20th Century.: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, 2006. 69 p. (Discussion Papers, 55.)
G. Fekete, Éva – T. Hargitai, Judit – Jász, Krisztina – Szarvák, Tibor – Szoboszlai, Zsolt: Idealistic Vision or Reality? Life-long Learning Among the Romany Ethnic Groups. Pécs: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, 2006. 122 p. (Discussion Papers, 53.)
Grosz, András: Clusterisation Processes in the Hungarian Automotive Industry.: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, 2006. 72 p. (Discussion Papers, 52.)
Győri Róbert – Hajdú Zoltán (szerk.): Kárpát-medence: települések, tájak, régiók, térstruktúrák. MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006. 450 p.
Hajdú Zoltán (szerk.): Dél-Dunántúl. MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006. 499 p. (A Kárpát-medence Régiói, 3.)
Horváth Gyula (szerk.): Északnyugat-Erdély. MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006. 584 p. (A Kárpát-medence Régiói, 4.)
Horváth Gyula (szerk.): Régiók és települések versenyképessége. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2006. 480 p.
Rácz Szilárd (szerk.): Regionális átalakulás a Kárpát-medencében. Magyar Regionális Tudományi Társaság, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2006. 368 p.
Rechnitzer, János – Smahó, Melinda: Regional Characteristics of Human Resources in Hungary During the Transition.: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, 2006. 97 p. (Discussion Papers, 50.)
Somlyódyné Pfeil, Edit: Changes in the Organisational Framework of Cooperation Within Urban Areas in Hungary.: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, 2006. 63 p. (Discussion Papers, 48.)
TANULMÁNYOK
Balcsók, István – Dancs, László: Patterns of legal and illegal employment of foreigners along the Hungarian-Ukrainian border. In: EU Enlargement, Region Building and Shifting Borders of Inclusion and Exclusion. Ed. J. W. Scott.: Ashgate, Aldershot, 2006. 171–176. p. (Border Regions Series).
Baranyi, Béla: Euroregions along the eastern borders of Hungary: a question of scale? In: EU Enlargement, Region Building and Shifting Borders of Inclusion and Exclusion. Ed. J. W. Scott. Ashgate, Aldershot, 2006. 149–162. p. (Border Regions Series).
Bihari, Zsuzsanna – Kovács, Katalin: Slopes and slides. Spatial inequalities in employment opportunities at the turn of Millennium. In: Core and Peripheral Regions in Central and Eastern Europe. Eds. T. Komornicki, K. Ł. Czapiewski. Polish Academy of Sciences Stanisław Leszczycki Institute of Geography and Spatial Organization, Centre for European Studies Polish Geographical Society, Warszawa, 2006. 77–94. p. (Europa XXI, 14.)
Csatári Bálint: Változások az Észak-Alföld településeinek átalakulási dinamikájában. – A Falu, 21. 2006. 1. 51–62. p.
Erdősi Ferenc: A régiók közötti közlekedés fejlesztésének főbb irányai. – Közlekedéstudományi Szemle, 56. 2006. 8. 282–291. p.
Faragó László: A városokra alapozott területpolitika koncepcionális megalapozása. – Tér és Társadalom, 20. 2006. 2. 83–102. p.
Győri Róbert: A történeti régió fogalma. – Comitatus, 16. 2006. 5. 5–13. p.
Hajdú, Zoltán – Nagy, Imre: Changing border situations within the context of Hungarian geopolitics. In: EU Enlargement, Region Building and Shifting Borders of Inclusion and Exclusion. Ed. J. W. Scott. Ashgate, Aldershot, 2006. 65–80. p. (Border Regions Series).
Illés Iván: Regionális politika Európában és Magyarországon. In: Jubileumi évkönyv 1996–2006. Fel. szerk. Forgács I.: Nemzeti Fejlesztési Hivatal Európai Integrációs Iroda, Budapest, 2006. 119–141. p.
Koncz, Gábor – Szabó, Gyula: Transboundary interaction in the Hungarian-Romanian border region: a local view. In: EU Enlargement, Region Building and Shifting Borders of Inclusion and Exclusion. Ed. J. W. Scott.: Ashgate, Aldershot, 2006. 163–170. p. (Border Regions Series).
Koós Bálint Ákos – Rácz Katalin – Neumark Tamás: Hátrányos helyzetű térségek társadalmi-gazdasági viszonyai. – Tér és Társadalom, 20. 2006. 2. 115–141. p.
Kugler József: A II. világháború utáni népességmozgások hatása Mezőberény etnikai és vallási összetételére. – Kisebbségkutatás, 15. 2006. 4. 669–695. p.
Kukely, György – Czira, Tamás: The economic and regional impacts and consequences of the development of automative industry in Central East Europe. In: New Members – New Challenges for the European Regional Development Policy. Eds: T. Markowski, M. Turała.: Committee for Space Economy and Regional Planning Polish Academy of Sciences, Warszawa, 2006. 282–295. p. (Studia Regionalia, 18.)
Nagy Erika: A fogyasztás átalakuló tereinek szabályozási-tervezési környezete Kelet-Közép-Európában. – Európai Tükör, 11. 2006. 6. 49–69. p.
Nagy, Gábor: Economic potential of regions-modelling the spatial structure of Hungary in the period of transition. In: Core and Peripheral Regions in Central and Eastern Europe. Eds. T. Komornicki, K. Ł. Czapiewski. Polish Academy of Sciences Stanisław Leszczycki Institute of Geography and Spatial Organization, Centre for European Studies Polish Geographical Society, Warszawa, 2006. 7–26. p. (Europa XXI, 14.)
Pálné, Kovács Ilona – Futó, Péter – Fleischer, Tamás: Governance in regional and environmental policies in Hungary: challenges of Europeanisation and adaptation. In: Adapting to EU Multi-Level Governance. Regional and Environmental Policies in Cohesion and CEE Countries. Eds. Ch. J. Paraskevopoulos, P. Getimis, N. Rees. Ashgate, Aldershot, 2006. 107–135. p.
Rechnitzer János: A város, mint az európai területi fejlődés régi-új tényezője. In: Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején. Szerk. Lentner Cs.: Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. 397–413. p.
Szépvölgyi, Ákos: Effects of transition to a knowledge-based society on the Hungarian regional development. In: Paths of Urban Transformation. Ed. F. Eckardt.: Peter Lang, Berlin, 2006. 25–33. p.
Timár, Judit: La politica urbana e la dimensione di genere: il ruolo della scala geografica nella partecipazione delle donne al governo locale in Ungheria. In: La cittŕ delle donne. Un approccio di genere alla geografia urbana. A cura di G. Cortesi, F. Cristaldi, F. Droogleever. Pŕtron, Bologna, 2006. 275–294. p. (Geografia e organizzazione dello sviluppo territoriale, 48.)
Timár, Judit: The transformation of social and cultural geography during the transition period (1989 to present time) in Hungary. – Social and Cultural Geography, 7. 2006. 4. 649–667. p.
Virág Tünde: A gettósodó térség. – Szociológiai Szemle, 16. 2006. 1. 60–76. p.
VI. A kutatóhely tudományos teljesítményének főbb mutatói
A főigazgató/igazgató neve: Dr. Horváth Gyula
Intézeti átlaglétszám1: 118 ebből kutató2: 66
Publikációk
Az év folyamán megjelent összes publikáció száma3: 314
Könyv
monográfia4 magyarul: 2 idegen nyelven: 1
szerkesztett kötet5: magyarul: 1 idegen nyelven: 4
egyéb kötet6: magyarul: 11 idegen nyelven: 7
Tanulmány, cikk7
hazai tudományos folyóiratban magyarul: 85 idegen nyelven: 6
idegen nyelven külföldi folyóiratban: 10
tanulmánykötetben magyarul: 143 idegen nyelven: 29
lexikoncikk magyarul: – idegen nyelven: –
Tudományos ismeretterjesztő írás
magyarul: 7 idegen nyelven:
Hivatkozás8 (bibliográfiai adat nélkül)
Összes hivatkozás száma magyarul: 640 idegen nyelven: 130
Részvétel a tudományos életben:
Tudományos előadások száma összesen: 280 ebből nemzetközi: 88
Tudományos rendezvény szervezése összesen: 25 ebből nemzetközi: 9
Szakértői tevékenység:
egyéni szaklektori vélemény összesen: 42 ebből külföldön: 11
opponensi vélemény összesen: 70 ebből külföldön: 2
egyéb szakértői vélemény: 50 ebből külföldön: 14
Részvétel tudományos testületben:
elnöki tisztség összesen: 11 ebből külföldön: –
tagság összesen: 158 ebből külföldön: 26
Tudományos fokozat, ill. cím megszerzése9: PhD: 5 MTA doktora: –
Felsőoktatásban végzett tevékenység:
Felsőoktatási tevékenységet végző munkatársak száma:10 55
Ebből doktori iskolában oktatók száma: 17 Doktori iskolát vezetők száma: 2
Elméleti kurzusok száma:11 103 Gyakorlati kurzusok száma : 25
Pályázati adatok:
OTKA-témák száma: 10 A támogatás összege: 10,3 M Ft
NKTH-pályázat témáinak száma: 4 A támogatás összege: 58,5 M Ft
Nemzetközi pályázatok száma: 17 A támogatás összege: 68,2 M Ft
Ebből EU-forrásból: 14 A támogatás összege: 58,8 M Ft
Egyéb12 pályázati témák száma: 66 A támogatás összege: 283,6 M Ft
B) Kormánytájékoztatóba szánt szöveg a kiemelten sikeres kutatásokról,
azok társadalmi, gazdasági hasznosságáról
2006-ban – folytatva az alapítása óta vállalt kiemelt közfeladatának művelését – olyan kutatási programokat valósított meg az intézet, amelyek (ötvözve az alap- és alkalmazott vizsgálatok módszereit) tovább erősítették az ország és annak valamennyi régiója fejlesztéspolitikáját.
Az RKK eredményeivel hozzájárult az európai regionális, strukturális és kohéziós politika követelményeinek itthoni adaptálásához, a decentralizáció, a regionalizáció tudományos megalapozásához, az országos és területi tervezési-fejlesztési dokumentumok kidolgozásához (ÚMFT, ROP-ok), a Kárpát-medencei országok, a Balkán területfejlesztési dokumentumainak kimunkálásához, eme országok ilyen irányú tudományos együttműködési kereteinek meghatározásához.
A magyar regionális politika cél- és eszközrendszerének vizsgálata során javaslatokat fogalmazott meg az intézet a regionális operatív programok tartalmára, a pólus programok irányítási rendszerére, a policentrikus városfejlődésre, a területi folyamatok értékelésére, a határon átnyúló regionális együttműködések szakmai megalapozására (kiemelve itt a közép-európai térséget).
Vizsgálataik során felhívták a figyelmet arra, hogy ha a fejlesztéspolitikában továbbra sem erősödik a regionális dimenzió, a regionális kohézió, ez a centralizációt erősíti, s hozzájárul a regionális egyenlőtlenségek további erősítéséhez, megakadályozza egy regionális államszervezeti modell kialakításának akár csak lehetőségét is.
Az intézet megkezdte az új településhálózat-fejlesztési politika tudományos megalapozását. Ennek során kimutatták, hogy a városhálózat átalakulása körében a piaci viszonyok által keltett erőteljes dzsentrifikációs és szuburbanizációs folyamatok hatják át a városi tereket; a városokon belül növekvő a szegregáció és a szociális feszültség. Mindezekre is figyelemmel szükségesnek látják a régióktól a kistérségi és helyi szintig megújuló különböző típusok szerint meghatározandó városi funkciók és szerepek kimunkálását, egy erre alapozandó közszolgáltatási, közigazgatási rendszer modelljének kidolgozását.
Kutatásaik felhívták a figyelmet arra, hogy a Magyarországra kihelyezett külföldi K+F intézmények beágyazódása lassú, s miközben feltárták ennek okait, bemutattak néhány követendő projektet, melyek nagyban elősegítik a versenyképességet, az innováció terjedését.
Az elmúlt esztendőben folytatott vizsgálataik föltárták, hogy egyes térségekben halmozottan nőnek a foglalkoztatási, szociális feszültségek, a társadalmi kirekesztettség (új jelenségként pl. a digitális szakadás). Ezek nem csupán a szociális gazdaság megteremtését nehezítik, de gátjai az esélyegyenlőség EU-s irányelvei megteremtésének is.
Az intézet jelentős eredménye a Kárpát-medence régióit (benne a hazai régiókat) feldolgozó monográfiasorozat újabb köteteinek megjelentetése, számos nagy volumenű nemzetközi projekt vezetői feladatainak ellátása, valamint a kutatók közvetlen részvétele a különböző szakmai, közpolitikai tanácsadó szervezetek munkájában – az EU szerveitől kezdve a hazai kormányzati konzultációs mechanizmusig.
C) Összefoglaló a kiemelten sikeres kutatásokról
1. A magyar regionális politika intézmény- és eszközrendszerének vizsgálata
Az RKK – a korábbi évtizedek kutatásait tovább folytatva – sokoldalú vizsgálatokat végzett a magyar területfejlesztési intézményrendszer fejlesztése érdekében. Az intézet – mely elkötelezett a decentralizációs államszervezet létrehozása mellett – kutatási eredményei rámutattak arra, hogy a magyarországi regionalizáció jelentősen elmarad a szükséges mértéktől, nőnek a regionális egyenlőtlenségek, s a régiók szerepe igen korlátozott az EU strukturális alapjainak felhasználására vonatkozó döntések meghozatalában, a fejlesztési programok menedzselésében. Az új fejlesztéspolitikai támogatási intézményrendszerre nem a decentralizáció, hanem a centralizáció a jellemző. Az intézet javaslatokat fogalmazott egy tényleges decentralizáción alapuló területfejlesztési intézményrendszer kialakítására.
2. A Kárpát-medence régiói
Az intézet egyik legsikeresebb „vállalkozásának” minősíthető, hogy egyrészt folyamatosan jelenteti meg a Kárpát-medence régiói köteteit. Ebben a magyarországi régiók azonos tematikai rend alapján, de az egyes régiók sajátosságait is bemutató könyvek kiadására is sor kerül. (A Dél-Dunántúl kötet már megjelent, a többi kötet 2007-ben lát napvilágot.) Az intézet a határon túli területfejlesztési vizsgálataiban elemezte a közép- és délkelet-európai térség területi fejlődését, kapcsolódási pontjait az Európai Unió regionális politikájához. E vizsgálatai során ráirányították a figyelmet arra, hogy a jövőben jóval nagyobb szerepet játszhat Magyarország e térség fejlődésében, magyar kezdeményezésű közös fejlesztési programok kidolgozásában, melyekhez tudatos kormányzati szerepvállalás szükséges.
3. A magyar településhálózat vizsgálata
Az intézet megalakulása óta vizsgálja a magyar településhálózat változási tendenciáit. E körben folytatott elemzései felhívták a figyelmet a városhálózat átalakulási tendenciáira, azok pozitív és negatív jelenségeire, Budapest és a nagyvárosok (póluscentrumok) jövőbeni szerepvállalási lehetőségeire, a várossá nyilvánítások anomáliáira, valamint a vidék, a falvak, a tanyák szerepváltozásainak problémáira. Vizsgálataik eredményeképpen szükségesnek látják egy, a városokra épülő olyan új településhálózat-fejlesztési politika tudományos megalapozását, mely a helyi szinttől a régiókig terjedően különböző típusokra határozza meg a városi ellátó szerepeket, közigazgatási, közszolgáltatási feladatokat.
4. A gazdaság területi szerkezete
A beszámolás évében indított új kutatási irány eredményei rámutattak arra, hogy a külföldi nagyvállalatok a jelenleginél sokkal nagyobb szerepet játszhatnak a hazai kutatás fejlesztésében, akár önálló tevékenységként, akár a hazai kutatóbázissal együttműködve. Ezt az együttműködést gátolja a magyar gazdaság duális szerkezete, a vállalati és az egyetemi, illetve állami kutató intézmények eltérő érdekeltsége. Ugyanakkor vannak már olyan példázatok, amelyek ilyen sikerekről számolhatnak be – irányították erre is a figyelmet az intézet kutatásai.
5. Környezeti kutatások
A beszámolás időszakában az intézet elkészítette a Kárpát-medence környezetvédelmi politikájának átfogó értékelését. Ebben – egyebek mellett – megjelennek a lokális társadalom környezettudatosságának tényezői éppúgy, mint az alternatív energia programok telepítésének térszerkezeti és regionális feltételei.
6. Rurális térségek, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok
Az RKK e kutatási programjában kimutatta, hogy a terület- és vidékfejlesztésben milyen jelentős szerepet játszhat a szociális gazdaság a foglalkoztatásban és a társadalmi tőke növelésében. A munkaerőpiac területi jellemzői növelik a társadalmi kirekesztettség térségi sajátosságait, új egyenlőtlenségek (pl.: digitális szakadék) jelennek meg. A rurális társadalom felzárkózása csak hosszú távú és komplex szemléletű, alulról építkező programokkal oldható meg.
D) Az RKK 2007. évi fő kutatási céljai
Alapkutatások:
A regionalizmus további vizsgálata mellett erősíteni kívánja a település-, azon belül a városkutatásokat. Ezzel kíván hozzájárulni a magyar policentrikus városhálózat-fejlesztés megalapozásához.
Megkezdik a magyar újraiparosítás feltételrendszereinek feltárását, a magyar fejlesztéspolitika ez irányú orientálását.
Az intézetben továbbra is markáns kutatási profil az európai regionális politika elemzése és a kelet-európai regionális átalakulás vizsgálata.
Minden intézet, osztály folytatja az otthont adó régió, a befogadó város elemzését.
Alkalmazott kutatások:
2007-ben is közvetlenül szolgálni kívánják Magyarország területi politikáját és a fejlesztéspolitika decentralizálását, regionalizálását.
Az RKK részt kíván venni az MTA–MEH közötti együttműködés kutatási feladatainak a teljesítésében.
Az ÖTM felkérésére az intézetet fontos szerepet vállal a regionális, a várospolitika és a kistérség-fejlesztés központi irányításának megalapozásában, az ezekhez kapcsolódó szakmai és társadalmi egyeztetések lebonyolításában.
Tovább kívánják erősíteni a nemzetközi kutatási együttműködéseiket az uniós és egyéb szomszédos országok tudományos műhelyeivel. Költségvetési egyensúlyuk megtartása érdekében nem kívánják növelni az előfinanszírozást igénylő nemzetközi kutatásaik arányát, de a jelenlegi mértékben fenn kívánják tartani azokat.
A 2006-ban megkezdett nemzetközi kutatások egy része folytatódik 2006-ban is (pl. TWIST, G-force). Az ez évben kifutó kutatások pótlására az EU 7-es keretprogramban és az ESPON programban is lead partnerként pályáznak. Közreműködő partnerként több más programban is biztosítják kutatóik számára a nemzetközi tudományos életben való közvetlen részvételt. Megkezdik a magyar–orosz tanulmánykötetek kiadásának előkészítését.
Folytatják a Kárpát-medence régiói című monográfiasorozat kiadását.
Tervezett kötetek: Vajdaság, Dél-Alföld, Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl. Megkezdődnek a Dél-Erdély, Kárpátalja, Észak-Magyarország és Észak-Alföld kötetek előkészületei.
2007-ben két akadémiai doktori védés várható. A PhD-fokozatok megszerzésében és a házi védések tekintetében meg szeretnék ismételni a sikeres 2006. évet: terveik szerint legalább öt kolléga szerez fokozatot.
2007-ben két nagy konferenciát terveznek: júniusban Pécsett rendezik meg az VII. Falukonferenciát, szeptemberben pedig országos konferenciát az RKK régiókutatási eredményeinek a bemutatására. Ezeken kívül 10-12 hazai és nemzetközi tudományos tanácskozás várható.
E) Az RKK teljes publikációs jegyzéke
Balcsók I
Balcsók I, Dancs L: Patterns of legal and illegal employment of foreigners along the Hungarian-Ukrainian border In: EU Enlargement, Region Building and Shifting Borders of Inclusion and Exclusion. Border Regions Series (Ed. Scott JW), Ashgate, Aldershot, 2006, pp 171-176
Balcsók I, Dancs L, Koncz G: Bridge or iron curtain? Local Hungarian and Ukrainian perceptions of a new European Union border, JOURNAL OF BORDERLANDS STUDIES 20(2): 47-66 (2006)
Balcsók I: A perifériák munkaerőpiaca – avagy a munkaerőpiac perifériái In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 151-169
Balcsók I: Foglalkoztatáspolitika – kihívások, korlátok és lehetséges válaszok az EU-ban és Magyarországon In: Területfejlesztés, agrárium és regionalitás Magyarországon (Ed. Baranyi B, Nagy J), DE Agrártudományi Centrum, MTA RKK, Debrecen, 2006, pp 99-110
Balcsók I, Nagyné Demeter D: Az egyéni családi gazdaságok szerepe Hajdú-Bihar megye foglalkoztatásában a rendszerváltástól napjainkig In: Területfejlesztés, agrárium és regionalitás Magyarországon (Ed. Baranyi B, Nagy J), DE Agrártudományi Centrum, MTA RKK, Debrecen, 2006, pp 123-134
Balcsók I: A munkanélküliség területi egyenlőtlenségei és legjellemzőbb folyamatainak alakulása az 1992-2002 közötti időszakban, PhD értekezés, 2006, p. 180
Baranyi B
Baranyi B, Nagy J (ed.): Területfejlesztés, agrárium és regionalitás Magyarországon DE Agrártudományi Centrum, MTA RKKDebrecen, , 2006, p. 331
Baranyi B: Euroregions along the eastern borders of Hungary: a question of scale? In: EU Enlargement, Region Building and Shifting Borders of Inclusion and Exclusion. Border Regions Series (Ed. Scott JW), Ashgate, Aldershot, 2006, pp 149-162
Baranyi B: Rasširenie Evropy – novij vyčov dlja vengersko-ukrainskogo transgraničnogo sotrudničestva. (A spreading Europe: New challenges to Hungarian–Ukrainian cross-border cooperation.) In: Vyzovy evrointegracii v vengersko-ukrainskih čkonomičeskih otnošenijah meždunarodnoj konferencii Budapest, 26–27. maja 2005 (Ed. Baklanova LM, Nesterenko II, Tacij TL et al.), Institut Čkonomiki i Prognozirovanija Nacional’noj Akademii Nauk Ukrainy, Kiev, 2005, pp 248-274
Baranyi B, Máté L: Berekböszörmény Berekböszörmény Község Önkormányzataberekböszörmény, , 2006, p. 141
Baranyi B: Középkori „előjáték” – az új európai munkamegosztás és Magyarország In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 12-15
Baranyi B: Centrum-periféria viszonyrendszer nemzeti keretek között In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 15-17
Baranyi B: Trianon és következményei In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 18-21
Baranyi B, Kanalas I, Kiss A: Belső perifériák In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 210-211
Baranyi B: Területi perifériatípusok Magyarországon In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 210-221
Baranyi B: A perifériaképződés területi aspektusai Magyarországon In: Területfejlesztés, agrárium és regionalitás Magyarországon (Ed. Baranyi B, Nagy J), DE Agrártudományi Centrum, MTA RKK, Debrecen, 2006, pp 33-48
Baranyi B: Euroregionális és interregionális együttműködés a magyar–román határrégióban In: Pályázzunk együtt! Kerekasztal az európai uniós források hatékony lehívásáról és felhasználásáról c. konferencia (Ed. Nagy T), Adaptatio Kft, Nagyvárad, 2006, pp 9-19
Baranyi B: Sorth-therm impacts of enlargement in the Romainian and Hungarian border crossing, REGIO (9): 100-129 (2006)
Baranyi B, Nagy J: Cselőtei László: A mezőgazdaság vonzásában (Agroinform Kiadó, Budapest, 2004. 335 lap), DEBRECENI SZEMLE 14(4): 574-577 (2006)
Baráth G
Baráth G, Szirmai V: Dynamiques et inégalités urbaines en Hongrie, NOUVELLE ALTERNATIVE 21(69-70): 155-166 (2006)
Baráth G, Szépvölgyi Á: Települési kapcsolatok a Közép-Dunántúlon, COMITATUS 16(1-2): 22-30 (2006)
Baráth G, Szépvölgyi Á: A városrehabilitáció fejlesztéspolitikai háttere, TER ES TARSADALOM 20(1): 21-36 (2006)
Barta Gy
Barta Gy, Beluszky P, Czirfusz M et al.: Rehabilitating the Brownfield Zones of Budapest. Discussion Papers, 51 Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of SciencesPécs, , 2006, p. 71
Barta Gy (ed.): Hungary – the New Border of the European Union. Discussion Papers, 54 Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of SciencesPécs, , 2006, p. 58
Barta Gy, Czirfusz M, Kukely Gy: A város és gazdasága In: Kárpát-medence: Települések, tájak, régiók, térstruktúrák (Ed. Győri R, Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 25-41
Barta Gy: Az ipar regionális versenyképessége In: Régiók és települések versenyképessége (Ed. Horváth Gy), MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2006, pp 106-195
Barta Gy, Beluszky P, Győri R et al.: Barnamezős területek rehabilitációja Budapesten, TER ES TARSADALOM 20(1): 57-71 (2006)
Barta Gy, Kukely Gy: A külföldi működőtőke szerepe a területfejlesztésben Magyarországon, TUDOMANYOS FUZETEK (10): 137-154 (2006)
Beluszky P
Barta Gy, Beluszky P, Czirfusz M et al.: Rehabilitating the Brownfield Zones of Budapest. Discussion Papers, 51 Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of SciencesPécs, , 2006, p. 71
Barta Gy, Beluszky P, Győri R et al.: Barnamezős területek rehabilitációja Budapesten, TER ES TARSADALOM 20(1): 57-71 (2006)
Beluszky P: Historische Geographie der Großen Ungarischen Tiefebene. Studia Hungarica Schenk VerlagPassau, , 2006, p. 280
Beluszky P: Magyarország gyógy- és üdülőhelyei a dualizmus korában In: Földrajz és turizmus tanulmánykötet dr. Hanusz Árpád 60. születésnapjának tiszteletére (Ed. Kókai S), Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Főiskolai Kar Földrajz Tanszéke, Nyíregyháza, 2006, pp 37-47
Beluszky P, Győri R: A magyar városhálózat funkcionális versenyképessége In: Régiók és települések versenyképessége (Ed. Horváth Gy), MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2006, pp 236-293
Beluszky P: A Kárpát-medencei városhálózat mint a régió integrátora a 19-20. század fordulóján In: Regionális átalakulás a Kárpát-medencében (Ed. Rácz Sz), Magyar Regionális Tudományi Társaság, Pécs, 2006, pp 191-203
Beluszky P: A mezővárosok és az „alföldi út”, FOLDRAJZI KOZLEMENYEK 129 (53)(1-2): 31-46 (2005)
Beluszky P, Győri R: Ez a falu város! (Avagy a városi rang adományozásának gyakorlata s következményei 1990 után), TER ES TARSADALOM 20(2): 65-81 (2006)
Beluszky P: A zsidó lakosság területi elterjedésének néhány jellemzője a két világháború közötti Magyarországon, NEPRAJZI LATOHATAR (3-4): *- (2005)
Bihari Zs
Bihari Zs, Kovács K: Slopes and slides. Spatial inequalities in employment opportunities at the turn of Millennium In: Core and Peripheral Regions in Central and Eastern. Europe. Europa XXI, 14 (Ed. Komornicki T, Czapiewski K.Ł), Polish Academy of Sciences, Warszawa, 2006, pp 77-94
Csatári B
Csatári B: Települési és társadalmi változások a Duna–Tisza közi tanyákon In: Kárpát-medence: Települések, tájak, régiók, térstruktúrák (Ed. Győri R, Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 123-137
Csatári B: Az Észak-alföldi régió kistérségei és fejlettségük változásai In: Területfejlesztés, agrárium és regionalitás Magyarországon (Ed. Baranyi B, Nagy J), DE Agrártudományi Centrum, MTA RKK, Debrecen, 2006, pp 49-62
Csatári B, Kanalas I: Bevezetés In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 3-4
Csatári B, Kanalas I, Kiss A: A területi konfliktusok és a periféria-problémák általános értelmezése In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 5-11
Csatári B: Hatalmi (politikai) centrum-periféria viszony In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 202-209
Csatári B, Tóth K: A perifériák meghatározása gravitációs modellel In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 221-239
Csatári B: Zárógondolatok In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 240-245
Csatári B: A Homokhátság tanyáiról In: A Duna–Tisza közi Homokhátság komplex fejlesztése. Konferencia 2006. március 28–29. Kecskemét (Ed. Tóth S), Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, Kecskemét, 2006, pp 36-41
Csatári B: Változások az Észak-Alföld településeinek átalakulási dinamikájában, FALU 21(1): 51-62 (2006)
Csatári B: A Falu tematikus szám elé, FALU 21(2): 5-11 (2006)
Csatári B, Kanalas I: A homokhátsági tanyák jelene és területi jellemzőik, FALU 21(2): 27-34 (2006)
Csatári B, Kanalas I: A progresszió fogalmának értelmezése a Homokhátság tanyás térségeiben, FALU 21(2): 95-105 (2006)
Csatári B: A megélt tér élménye. Gondolatok táj, a terület- és vidékfejlesztés kapcsolatáról, FALU 21(3): 23-25 (2006)
Csatári B, Farkas JZS: Kísérlet a vidéki terek új kategorizálására, FALU 21(4): 65-71 (2006)
Csatári B: Együttérzés és együttműködés In: Falugondnoki olvasókönyv (Ed. Csörszné Zelenák K), Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség, Vértestarcsa, 2006, pp 167-168
Csatári B: Kistáj – kistérség – kultúra In: Tér – társadalom – kultúra. VII. Közművelődési Nyári Egyetem, Szeged, 2005. július 4–8 (Ed. Török J), Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ, Szeged, 2006, pp 52-59
Csatári B: Merre haladjon a magyar vidék? Az agrár- és vidékfejlesztés stratégiai kérdései In: Környezetpolitikai fórumsorozat, 2005 (Ed. Botár A, Kiss J, Scmuck E), Országos Környezetvédelmi Tanács, Budapest, 2006, pp 92-101
Csefkó F
Csefkó F: A kistérségi társulási együttműködés ellentmondásai és eredményei In: „Európában a megye” „Közigazgatási reformok – 15 év után”. Előadások és hozzászólások a 2005. október 19–20-i pécsi konferencián (Ed. Pálné Kovács I), Baranya Megyei Önkormányzat, Pécs, 2006, pp 175-179
Csefkó F: Az e-önkormányzás útjai, INFOKOMMUNIKACIO ES JOG 3(3): 8-9 (2006)
Csizmadia Z
Grosz A, Csizmadia Z: Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2006 MTA Regionális Kutatások KözpontjaPécs–Győr, , 2006, p. 64
Dancs L
Balcsók I, Dancs L: Patterns of legal and illegal employment of foreigners along the Hungarian-Ukrainian border In: EU Enlargement, Region Building and Shifting Borders of Inclusion and Exclusion. Border Regions Series (Ed. Scott JW), Ashgate, Aldershot, 2006, pp 171-176
Balcsók I, Dancs L, Koncz G: Bridge or iron curtain? Local Hungarian and Ukrainian perceptions of a new European Union border, JOURNAL OF BORDERLANDS STUDIES 20(2): 47-66 (2006)
Dancs L: Regionális különbségek Ukrajna átalakuló gazdaságában In: Regionális átalakulás a Kárpát-medencében (Ed. Rácz Sz), Magyar Regionális Tudományi Társaság, Pécs, 2006, pp 96-109
Dancs L: A bevándorlás és a menekültügy, mint stratégiai kérdés az EU-ban és Magyarországon In: Területfejlesztés, agrárium és regionalitás Magyarországon (Ed. Baranyi B, Nagy J), DE Agrártudományi Centrum, MTA RKK, Debrecen, 2006, pp 135-146
Duray B
Duray B, Nagy I: Possibilities of environmental co-operation in the border regions of Hungary after the EU-accession In: New Spatial Relations in New Europe. Europa XXI, 13 (Ed. Komornicki T, Czapiewski K.Ł), Polish Academy of Sciences, Warszawa, 2005, pp 185-201
Duray B, Hegedűs Z: Talajtani vizsgálatok szerepe a tájkutatásokban. Talajosztályozási rendszerünk korszerűsítési lehetőségeinek vizsgálata In: Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére (Ed. Kiss A, Mezősi G, Sümeghy Z), SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged, 2006, pp 259-270
Enyedi Gy
Enyedi Gy, Kovács Z (ed.): Social Changes and Social Sustainability in Historical Urban Centres. The Case of Central Europe. Discussion Papers. Special Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of SciencesPécs, , 2006, p. 252
Enyedi Gy, Kovács Z: Social sustainability of historical city centres in Central Europe – an introduction In: Social Changes and Social Sustainability in Historical Urban Centres. The Case of Central Europe. Discussion Papers. Special (Ed. Enyedi Gy, Kovács Z), Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, 2006, pp 11-19
Enyedi Gy, Kovács Z: Preface In: Social Changes and Social Sustainability in Historical Urban Centres. The Case of Central Europe. Discussion Papers. Special (Ed. Enyedi Gy, Kovács Z), Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, 2006, pp 9-10
Enyedi Gy: Beluszky, 70 In: Kárpát-medence: Települések, tájak, régiók, térstruktúrák (Ed. Győri R, Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 7-8
Enyedi Gy: Alkalmazkodás a 21. század világához: az MTA szükséges megújulása, MAGYAR TUDOMANY 167(3): 361-364 (2006)
Erdősi F
Erdősi F: Közlekedés In: Északnyugat-Erdély. A Kárpát-medence Régiói, 4 (Ed. Horváth Gy), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 297-309
Erdősi F: Közlekedés, távközlés In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 278-306
Erdősi F: A megye közlekedése In: Terület- és településfejlesztés Tolna megyében (Ed. Pap N), Babits Kiadó, Szekszárd, 2005, pp 47-103
Erdősi F: A Kárpát-medence közlekedése In: Kárpát-medence: Települések, tájak, régiók, térstruktúrák (Ed. Győri R, Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 239-267
Erdősi F: A szintetikus államalakulatok létrejöttének és szétesésének vasúthálózati problémái Európa keleti felében I. rész, KOZLEKEDESTUDOMANYI SZEMLE 56(2): 42-52 (2006)
Erdősi F: A szintetikus államalakulatok létrejöttének és szétesésének vasúthálózati problémái Európa keleti felében II. rész, KOZLEKEDESTUDOMANYI SZEMLE 56(3): 94-103 (2006)
Erdősi F: A régiók közötti közlekedés fejlesztésének főbb irányai, KOZLEKEDESTUDOMANYI SZEMLE 56(8): 282-291 (2006)
Erdősi F: A mobiltelefon elterjedésének területi sajátosságai a Földön I, TERULETI STATISZTIKA 9 (46)(6): 613-627 (2006)
Erdősi F: A politikai földrajzi helyzet által befolyásolt közlekedésfejlesztések Görögországban In: Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére (Ed. Kiss A, Mezősi G, Sümeghy Z), SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged, 2006, pp 167-178
Erdősi F: Globalizáció és világrészek közötti óriás áruszállító eszközök, FOLDRAJZ TANITASA *(5): 9-14 (2006)
Erdősi F: A kínai árudömping tengeri szállítási infrastruktúrái, NAVIGATOR *(9): 26-32 (2006)
Erdősi F: Korszakváltás a távközlés geográfiájában In: Távközlés korlátok nélkül. PKI Tudományos Napok, Budapest, 2006. november 14–15 (Ed. Fodor Gy), Magyar Telekom Nyrt., Budapest, 2006, pp 23-31
Faragó L
Faragó L, Hajdú Z: A régió helyzetének változásai In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 63-75
Faragó L: Magyarország jövője a nemzeti/országos tervekben In: „Európában a megye” „Közigazgatási reformok – 15 év után”. Előadások és hozzászólások a 2005. október 19–20-i pécsi konferencián (Ed. Pálné Kovács I), Baranya Megyei Önkormányzat, Pécs, 2006, pp 127-134
Faragó L: A városokra alapozott területpolitika koncepcionális megalapozása, TER ES TARSADALOM 20(2): 83-102 (2006)
Faragó L: A területfejlesztés tabui és téveszméi, ELET ES IRODALOM 50(32): 9- (2006)
Farkas JZs
Farkas JZs: A 20. század második felének területi tervezése és területi folyamatai. A két világháború közti évek. In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 21-26
Farkas JZs: A művelési ágak változásai a Homokhátságon, FALU 21(2): 79-87 (2006)
Farkas JZs, Gaborjákné Vydareny K: A tanyás térségek gazdasága, FALU 21(2): 71-78 (2006)
Farkas JZs, Kovács AD: Homokhátsági tanyás térségek vizsgálata, GAZDALKODAS 50(1): 72-80 (2006)
Farkas JZs, Kovács AD, Salánki Sz et al.: Városi társadalmi konfliktusok elemzése In: XVI. Országos Térinformatikai Konferencia. Szolnok, Városi Művelődési és Zenei Központ, 2006. november 9–10, Hungish Alapítvány, Budapest, 2006, pp *-
Csatári B, Farkas JZS: Kísérlet a vidéki terek új kategorizálására, FALU 21(4): 65-71 (2006)
Finta I
Finta I: A Dél-Dunántúl helyi közigazgatásának fejlődési tendenciái In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 380-394
Finta I: A kistérségi funkciók változása a területfejlesztési szerepkör tükrében In: „Európában a megye” „Közigazgatási reformok – 15 év után”. Előadások és hozzászólások a 2005. október 19–20-i pécsi konferencián (Ed. Pálné Kovács I), Baranya Megyei Önkormányzat, Pécs, 2006, pp 101-107
Finta I: A jogi szabályozás szerepe a közösségi források felhasználásában, TER ES TARSADALOM 20(2): 103-141 (2006)
Finta I: A területi államigazgatás szerepe az uniós források felhasználásának elősegítésében In: IDEA Program (Ed. * *), IDEA-Program, Budapest, 2006, http://www.idea.gov.hu/portal/server.pt/gateway
Fodor I
Fodor I, Bodnár L, Lehmann A: A környezet- és természetvédelem földrajzi alapjai Nemzeti TankönyvkiadóBudapest, , 2006, p. 383
Fodor I, Halasi-Kun G, Stekauerová V et al. (ed.): Sustainable Development in Central Europe. Pollution and Water Resources Columbia University Seminar Proceedings, 36. 2004–2006 Hungarian Academy of Sciences Centre for Regional Studies Transdanubian Research Institute, Columbia University SeminarsPécs, , 2006, p. 325
Fodor I: Natural resources of sustainable regional development in the Carpathian Basin In: Sustainable Development in Central Europe. Pollution and Water Resources Columbia University Seminar Proceedings, 36. 2004–2006 (Ed. Halasi-Kun G, Fodor I, Stekauerová V et al.), HAS ciences Centre for Regional Studies Transdanubian Research Institute, Columbia University Seminars, Pécs, 2006, pp 46-51
Fodor I: The role of water in Hungary’s environment, GEOGRAPHICAL REVIEW 129 (53): 5-8 (2005)
Fodor I: Környezeti állapot, természeti erőforrások In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest:, 2006, pp 149-191
Fodor I: A településkörnyezet kutatása Magyarországon In: Terület- és településfejlesztés II. Kutatások a terület- és településfejlesztésben (Ed. Pap N, Tóth J), Alexandra, Pécs, 2006, pp 177-206
Fodor I: Foreword, GEOGRAPHICAL REVIEW 129 (53): 2-3 (2006)
G. Fekete É
Jász K, G. Fekete É, T. Hargitai J et al.: Idealistic Vision or Reality? Life-long Learning Among the Romany Ethnic Groups. Discussion Papers, 53 Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of SciencesPécs, , 2006, p. 122
G. Fekete É: A situation of disadvantage turned into an advantage? Convergence opportunities for backward smallregions in the region of Northern Hungary, EUROPEAN INTEGRATION STUDIES (MISKOLC) 5(1): 71-89 (2006)
G. Fekete É: A szociális gazdaság és a térségfejlesztés kapcsolata, FALU 21(3): 55-60 (2006)
G. Fekete É: Hátrányos helyzetből előnyök? Elmaradott kistérségek felzárkózásának lehetőségei az Észak-magyarországi régióban, ESZAK-MAGYARORSZAGI STRATEGIAI FUZETEK 3(1): 54-68 (2006)
G. Fekete É: Az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése a Strukturális Alapok felhasználásában. Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Magyar Közigazgatási IntézetBudapest, , 2006, p. 272
G. Fekete É, Fábián K: Vállalkozói környezet az Európai Unióban. Pályázati kézikönyv kisvállalkozóknak II. rész Komárom-Esztergom Megyei Iparszövetség, Tatabánya, 2006, p. 169
Gaborjákné Vydareny K
Farkas J Zs, Gaborjákné Vydareny K: A tanyás térségek gazdasága, FALU 21(2): 71-78 (2006)
Gál Z
Gál Z: Banking Functions of the Hungarian Urban Network in the Early 20th Century. Discussion Papers, 55 Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of SciencesPécs, , 2006, p. 69
Gál Z: Innovációs potenciál In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 357-379
Gál Z: Aranykor után? A pécsi bankrendszer története a két világháború közötti korszakban In: A 2001–2004 között megrendezett Előadások Pécs történetéből című konferenciák válogatott előadásai (Ed. Pilkhoffer M, Vonyó J), Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2006, pp 235-280
Grosz A
Grosz A: Clusterisation Processes in the Hungarian Automotive Industry. Discussion Papers, 52 Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences Pécs, , 2006, p. 72
Grosz A, Csizmadia Z: Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2006 MTA Regionális Kutatások KözpontjaPécs–Győr, , 2006, p. 64
Grosz A: Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon In: Kihívások és válaszok. A magyar építőipari vállalkozások lehetőségei az európai uniós csatlakozás utáni időszakban (Ed. Lengyel I, Rechnitzer J), Novadat Kiadó, Győr, 2006, pp 159-187
Grosz A: Klaszterek és innováció In: Versenyképesség, régiók, innováció 2006 (Ed. Takács J), Business Class, Budapest, 2006, pp 93-101
Grosz A: Előtérbe kerül a regionális innovációs politika. Hatékonyabban lehet az egyes térségek versenyképességét javítani, GAZDASAGI TUKORKEP MAGAZIN (3): 40- (2006)
Grosz A: Klaszteresedés és klaszterorientált politika Magyarországon - potenciális autóipari klaszter az észak-dunántúli térségben, PhD értekezés, 2006, p. 210
Győri R
Hajdú Z, Győri R (ed.): Kárpát-medence: települések, tájak, régiók, térstruktúrák MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó Pécs–Budapest, , 2006, p. 450
Barta Gy, Beluszky P, Czirfusz M et al.: Rehabilitating the Brownfield Zones of Budapest. Discussion Papers, 51 Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences Pécs, , 2006, p. 71
Barta Gy, Beluszky P, Győri R et al.: Barnamezős területek rehabilitációja Budapesten, TER ES TARSADALOM 20(1): 57-71 (2006)
Beluszky P, Győri R: A magyar városhálózat funkcionális versenyképessége In: Régiók és települések versenyképessége (Ed. Horváth Gy), MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2006, pp 236-293
Beluszky P, Győri R: Ez a falu város! (Avagy a városi rang adományozásának gyakorlata s következményei 1990 után), TER ES TARSADALOM 20(2): 65-81 (2006)
Győri R: A határ két oldalán. (Városi vonzáskörzetek és a trianoni határmegvonás a Nyugat-Dunántúlon) In: Kárpát-medence: Települések, tájak, régiók, térstruktúrák (Ed. Győri R, Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 279-292
Győri R: Bécs kapujában. Területi fejlettségi különbségek a Kisalföld déli részén a 20. század elején, KORALL 7(24-25): 231-250 (2006)
Győri R: Mendöl Tibor és a magyar történeti földrajz, FOLDRAJZI KOZLEMENYEK 129 (53)(1-2): 103-116 (2005)
Győri R: A történeti régió fogalma, COMITATUS 16(5): 5-13 (2006)
Győri R: Városok hálózatban. Recenzió Sonkoly Gábor: Erdély városai a XVIII–XIX. században c. monográfiájáról, URBS - MAGYAR VAROSTORTENETI EVKONYV I, 359-362 (2006)
Hajdú Z
Faragó L, Hajdú Z: A régió helyzetének változásai In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 63-75
Hajdú Z (ed.): Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus KiadóPécs–Budapest, , 2006, p. 499
Hajdú Z, Győri R (ed.): Kárpát-medence: települések, tájak, régiók, térstruktúrák MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus KiadóPécs–Budapest, , 2006, p. 450
Hajdú Z, Nagy I: Changing border situations within the context of Hungarian geopolitics In: EU Enlargement, Region Building and Shifting Borders of Inclusion and Exclusion. Border Regions Series (Ed. Scott JW), Ashgate, Aldershot, 2006, pp 65-80
Hajdú Z: Pécs: a historically changing multicultural city, PODROVINA 5(9): 136-142 (2006)
Hajdú Z: Bevezetés In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 23-26
Hajdú Z, Szabó-Kovács B: Településállomány, településhálózat, térszerkezeti sajátosságok In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó,, Pécs–Budapest, 2006, pp 73-133
Hajdú Z: A Kárpát-medence és a magyar államterület közötti kapcsolatok elemzése a magyar földrajztudományban 1863–1947 között In: Kárpát-medence: Települések, tájak, régiók, térstruktúrák (Ed. Győri R, Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 390-417
Hajdú Z: A közigazgatási és területfejlesztési intézményrendszer In: Terület- és településfejlesztés Tolna megyében (Ed. Pap N), Babits Kiadó, Szekszárd, 2005, pp 105-141
Hajdú Z: A szocialista természetátalakítás kérdései Magyarországon, 1948–1956 In: Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére (Ed. Kiss A, Mezősi G, Sümeghy Z), SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged:, 2006, pp 245-258
Hajdú Z: A „Délvidék” értelmezése In: A Délvidék történeti földrajza (Ed. Kókai S), Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza, 2006, pp 69-74
Hajdú Z: Fiume (Rijeka) kérdéséről In: A Balatontól az Adriáig (Ed. Pap N), LOMART Kiadó, Pécs, 2006, pp 103-109
Hajdú Z: A közigazgatás kutatásának földrajzi irányzatai és a közigazgatás-földrajz módszerei In: Terület- és településfejlesztés II (Ed. Pap N, Tóth J), Alexandra, Pécs, 2006, pp 93-125
Hajdú Z: A dél-dunántúli – horvát határtérség belehelyezése az európai térbe, geopolitikai kitekintés In: CROST. Zárótanulmány, Déldunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, Pécs, 2006, pp 17-20
Hajdú Z: A 20. századi magyar parlamenti választások választási földrajzi kérdései, MULTUNK-POLITIKATORTENETI FOLYOIRAT 51(1): 137-169 (2006)
Hajdú Z: A magyar-horvát határ történeti, közjogi, közigazgatási kérdései 1918-ig, BALKAN FUZETEK (4): 18-33 (2006)
Hardi T
Hardi T: The Austrian–Slovakian–Hungarian tri-border region: emergence of a new transborder unit In: New Spatial Relations in New Europe. Europa XXI, 13 (Ed. Komornicki T, Czapiewski KŁ), Polish Academy of Sciences, Warszawa, 2005, pp 135-144
Hardi T, Pap N: Az államhatár megvonások hatása a Kárpát-medence és a Nyugat-Balkán városhálózatára – példák In: Balatontól az Adriáig (Ed. Pap N), Lomart Kiadó, Pécs, 2006, pp 241-251
Hardi T, Szörényiné Kukorelli I: A gazdaság és a társadalom földrajza. Egyetemi jegyzet Széchenyi István EgyetemGyőr, , 2006, p. http://jegyzet.sze.hu/publikacio
Hardi T: Euroregions in Hungary, GEOPOLITICA (BUKAREST) 4(20): 71-84 (2006)
Hardi T: Beszámoló az MTA Regionális Tudományos Bizottságának és Településtudományi Bizottságának üléséről (2006. július 18.), TER ES TARSADALOM 20(1): 171-178 (2006)
Hardi T: A városhálózat átalakulása a Balkánon In: *, Europa Insitut, Budapest, 2006, www.europainstitut.hu/pdf/elemzes/hardi.pdf
Hegyi FB
Hegyi FB: A szabad média hatalma – a biztonság kockázata, VILAGOSSAG 47(3): 9-16 (2006)
Hegyi FB: Kozma Gábor: Place Marketing (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2006, 160 o.), TER ES TARSADALOM 20(2): 149-151 (2006)
Hegyi FB: Local governmental marketing – a factor of regional growth In: MendelNET 2006. Sborník příspěvků z konference studentů doktorského studia, Mendelova zemědělská a lesnická univerzita v Brně, Brno, 2006, pp *-
Horváth Gy
Horváth Gy (ed.): Északnyugat-Erdély. A Kárpát-medence Régiói, 4 MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus KiadóPécs–Budapest, , 2006, p. 584
Horváth Gy (ed.): Régiók és települések versenyképessége MTA Regionális Kutatások KözpontjaPécs, , 2006, p. 480
Horváth Gy: Regional disparities and competitiveness in Central and Eastern Europe In: New Spatial Relations in New Europe. Europa XXI, 13 (Ed. Komornicki T, Czapiewski. KL), Polish Academy of Sciences, Warszawa, 2005, pp 9-25
Horváth Gy: Bevezetés. A gazdasági tér versenyképességének elemei In: Régiók és települések versenyképessége (Ed. Horváth Gy), MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2006, pp 9-34
Horváth Gy: Regionális versenyképesség Európában In: Régiók és települések versenyképessége (Ed. Horváth Gy), MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2006, pp 84-105
Horváth Gy: Bevezetés In: Északnyugat-Erdély. A Kárpát-medence Régiói, 4 (Ed. Horváth Gy), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 23-26
Horváth Gy: A lassú fejlődés történeti folyamatai a Dél-Dunántúlon In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3. (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 27-62
Horváth Gy: Regionális helyzetkép a Kárpát-medencéről In: Regionális átalakulás a Kárpát-medencében (Ed. Rácz Sz), Magyar Regionális Tudományi Társaság, Pécs, 2006, pp 9-22
Horváth Gy: Hatalommegosztás és regionalizmus In: Területfejlesztés, agrárium és regionalitás Magyarországon (Ed. Baranyi B, Nagy J), DE Agrártudományi Centrum, MTA RKK, Debrecen, 2006, pp 81-98
Horváth Gy: Régióközpontok Európában In: Kárpát-medence: Települések, tájak, régiók, térstruktúrák (Ed. Győri R, Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 171-191
Horváth Gy: A határon túli tudományos műhelyek regionális működésének alapelvei In: A határon túli magyar tudományos műhelyek működésének regionális megközelítése (Ed. Berényi D), MTA „Magyar Tudományosság Külföldön” Elnöki Bizottság, Budapest, 2006, pp 9-17
Horváth Gy: Növekedési pontok és a régiók In: A magyar gazdaság fenntartható növekedése. A 43. közgazdász vándorgyűlés előadásai (Ed. Csordás I), Magyar Közgazdasági Társaság, Budapest, 2006, pp 367-376
Horváth Gy: Regionális fejlődés és együttműködés a Kárpát-medencében In: Urbanisztikai feladatok a Kárpát-medencében, Magyar Urbanisztikai Társaság, Budapest, 2006, pp 44-62
Horváth Gy: Régiók Oroszországa, TER ES TARSADALOM 20(2): 1-21 (2006)
Horváth Gy: Differenciált kelet-közép-európai tér, FALU-VAROS-REGIO (1): 11-16 (2006)
Horváth Gy: Paradigmaváltást a regionális politikában!, FALU 21(3): 13-21 (2006)
Hrubi L
Hrubi L: A régió gazdaságának átalakulási sajátossága In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 192-233
Hrubi L, Mezei C: A régió ipara In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 234-254
Hrubi L: A kulturális ipar lehetőségeiről, ECHO (4-5): 8-9 (2005)
Huszár Á
Huszár Á: Előszó, REPLIKA 54-55(október): 31-32 (2006)
Huszár Á: A frankfurti iskola első generációjának kritikai pozíciója In: Kötő-jelek. ELTE Szociológiai Doktori Iskola Évkönyve 2005 (Ed. Némedi D, Szabari V), ELTE Szociológia Doktori Iskola, Budapest, 2006, pp 47-66
Illés I
Illés I: Scenarios of economic and regional development in Europe, EUROPEAN INTEGRATION STUDIES (MISKOLC) 5(1): 119-138 (2006)
Illés I: Regionális politika Európában és Magyarországon In: Jubileumi évkönyv 1996–2006 (Ed. Forgács I), Nemzeti Fejlesztési Hivatal Európai Integrációs Iroda, Budapest, 2006, pp 119-141
Illés I: Regionális folyamatok az elmúlt évtizedben, ESZAK-MAGYARORSZAGI STRATEGIAI FUZETEK 3(1): 100-117 (2006)
Jász K
Jász K, G. Fekete É, T. Hargitai J et al.: Idealistic Vision or Reality? Life-long Learning Among the Romany Ethnic Groups. Discussion Papers, 53 Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of SciencesPécs, , 2006, p. 122
Jász K, Bozorádi J, Szarvák T: A családon belüli erőszakról egy kutatás tükrében Országos Bűnmegelőzési KözpontSzolnok, , 2006, p. 63
Jász K: Társadalmi kirekesztettség In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 135-150
Jász K, Szarvák T: The regional aspects of social planning in Hungary In: Policy Experience and Lessons Sharing After One Year of Membership – What Could Romania Learn from the Experience of Acceding Countries? Băile Felix, Romania, September 26–30, 2005, Civitas Foundation for Civil Society, Băile Felix, 2005, pp *-
Jász K: A társadalmi kirekesztődés térbeli megjelenése az Észak-Alföldi Régióban, PhD értekezés, 2006, p. 175
Kanalas I
Baranyi B, Kanalas I, Kiss A: Belső perifériák In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 210-211
Csatári B, Kanalas I: Bevezetés In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 3-4
Csatári B, Kanalas I, Kiss A: A területi konfliktusok és a periféria-problémák általános értelmezése In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 5-11
Csatári B, Kanalas I: A homokhátsági tanyák jelene és területi jellemzőik, FALU 21(2): 27-34 (2006)
Csatári B, Kanalas I: A progresszió fogalmának értelmezése a Homokhátság tanyás térségeiben, FALU 21(2): 95-105 (2006)
Kanalas I, Kiss A (ed.): A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon MTA RKK Alföldi Tudományos IntézetKecskemét, , 2006, p. 264
Kanalas I, Kiss A: A helyzeti centrum-periféria viszony dimenziói In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 27-32
Kanalas I: A teleházak, mint a vidéki közösségfejlesztés új helyei In: Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére (Ed. Kiss A, Mezősi G, Sümeghy Z), SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged, 2006, pp 325-334
Kanalas I, Medgyes T, Kóbor B et al.: A területfejlesztés uniós finanszírozási rendszere és pályázati programjai Magyarországon Geo-karrier Központ, SZTESzeged, , 2006, p. 72
Kanalas I, Kiss A: „Városfejlesztési kirakós” – Kecskemét a városfejlesztési elvek és irányok útvesztőjében In: A III. Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei. Budapest, 2006. szeptember 6–7 (Ed. Madarász B, Kovács A), MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2006, http://geography.hu/mfk2006/pdf/Kiss%20Attila.pdf
Kanalas I: Beszámoló a Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűléséről, TERULETI STATISZTIKA 9 (46)(1): 94-101 (2006)
Kiss A
Baranyi B, Kanalas I, Kiss A: Belső perifériák In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 210-211
Csatári B, Kanalas I, Kiss A: A területi konfliktusok és a periféria-problémák általános értelmezése In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 5-11
Kanalas I, Kiss A (ed.): A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon MTA RKK Alföldi Tudományos IntézetKecskemét, , 2006, p. 264
Kanalas I, Kiss A: A helyzeti centrum-periféria viszony dimenziói In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 27-32
Kanalas I, Kiss A: „Városfejlesztési kirakós” – Kecskemét a városfejlesztési elvek és irányok útvesztőjében In: A III. Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei. Budapest, 2006. szeptember 6–7 (Ed. Madarász B, Kovács A), MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2006, http://geography.hu/mfk2006/pdf/Kiss%20Attila.pdf
Kiss A: Tanyák a tájban, FALU 21(2): 35-41 (2006)
Kiss A: Tanyák a Homokhátságon. Összefoglaló, FALU 21(2): 119-121 (2006)
Kiss A: A tudatos városfejlesztés In: Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére (Ed. Kiss A, Mezősi G, Sümeghy Z), SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged, 2006, pp 363-372
Koncz G
Balcsók I, Dancs L, Koncz G: Bridge or iron curtain? Local Hungarian and Ukrainian perceptions of a new European Union border, JOURNAL OF BORDERLANDS STUDIES 20(2): 47-66 (2006)
Koncz G, Szabó Gy: Transboundary interaction in the Hungarian-Romanian border region: a local view In: EU Enlargement, Region Building and Shifting Borders of Inclusion and Exclusion. Border Regions Series (Ed. Scott JW), Ashgate, Aldershot, 2006, pp 163-170
Koncz G, Nagyné Demeter D, Víg R: Connection between agriculture and food processing from the aspect of rural development, on example of Hajdúszoboszló In: Natural Resources and Sustainable Development (Ed. Maghiar TT), University of Oradea Faculty for Environmental Protection, Oradea, 2006, pp 963-971
Koncz G: Magyar–román határon átnyúló együttműködések egy prominencia-vizsgálat tükrében In: Regionális átalakulás a Kárpát-medencében (Ed. Rácz Sz), Magyar Regionális Tudományi Társaság, Pécs, 2006, pp 354-366
Koncz G: A területi együttműködés alapjai Berettyóújfalu vonzáskörzetében In: Területfejlesztés, agrárium és regionalitás Magyarországon (Ed. Baranyi B, Nagy J), DE Agrártudományi Centrum, MTA RKK, Debrecen, 2006, pp 63-78
Koncz G: Városi együttműködések Magyarország határtérségeiben In: „Tájak – Régiók – Települések…”. Tisztelgés a 75 éves Enyedi György akadémikus előtt (Ed. Süli-Zakar I), Didakt Kft, Debrecen, 2005, pp 82-87
Koós B
Koós B: The spatial aspects of logistic revolution in East-Central Europe In: New Spatial Relations in New Europe. Europa XXI, 13 (Ed. Komornicki T, Czapiewski KŁ), Polish Academy of Sciences, Warszawa, 2005, pp 111-119
Koós B, Rácz K, Neumark T: Hátrányos helyzetű térségek társadalmi-gazdasági viszonyai, TER ES TARSADALOM 20(2): 115-141 (2006)
Kovács AD
Farkas JZs, Kovács AD: Homokhátsági tanyás térségek vizsgálata, GAZDALKODAS 50(1): 72-80 (2006)
Farkas JZs, Kovács AD, Salánki Sz et al.: Városi társadalmi konfliktusok elemzése In: XVI. Országos Térinformatikai Konferencia. Szolnok, Városi Művelődési és Zenei Központ, 2006. november 9–10, Hungish Alapítvány, Budapest, 2006, pp *-
Kovács AD: Role of the “Update of the Vásárhelyi Plan” in rural development along the River Tisza In: The Rural Citizen: Governance, Culture and Wellbeing in the 21st Century (Ed. Warren M, Yarwood R), University of Plymouth, Plymouth, 2006, pp *-
Kovács AD: A tanyás térségek környezeti alapproblémája, FALU 21(2): 53-62 (2006)
Kovács AD: A környezeti problémák és a perifériatérségek kapcsolata In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 170-183
Kovács AD: A környezeti tudatosság területfejlesztésben betöltött szerepe alföldi példákon keresztül In: A III. Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei. Budapest, 2006. szeptember 6–7 (Ed. Madarász B, Kovács A), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, , 2006, http://geography.hu/mfk2006/pdf/Kov%E1cs%20Andr%E1s%20Don%E1t.pdf
Kovács AD: A környezeti tudatosság szerepe globális és lokális szinten In: Napjaink környezeti problémái – globalitástól lokalitásig. Sérülékenység és alkalmazkodás. Nemzetközi konferencia, 2006. november 30. – december 1 (Ed. Kocsis T, Bem J), Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely, 2006, pp *-
Kovács K
Bihari Zs, Kovács K: Slopes and slides. Spatial inequalities in employment opportunities at the turn of Millennium In: Core and Peripheral Regions in Central and Eastern. Europe. Europa XXI, 14 (Ed. Komornicki T, Czapiewski K.Ł), Polish Academy of Sciences, Warszawa, 2006, pp 77-94
Kovács K, Juhász P: Láp és orom az Ormánságban In: Emberek és intézmények (Ed. Juhász P), Ú-M-K, Jelenkutató Alapítvány, Budapest, 2006, pp 225-270
Kovács K, Kovács D, Váradi MM: A nők helyzete vidéken – vidéki nők, FALU 21(3): 43-53 (2006)
Kovács K, Váradi MM: Többcélú kistérségi társulások, ISKOLAKULTURA 16(12): 3-14 (2006)
Kovács T
Kovács T: Mezőgazdaság In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 255-177
Kovács T: A szociális földprogram szerepe az elmaradott térségekben In: Magyarteleki szociális földprogram a falukutatás tükrében, Magyarteleki Önkormányzat, Magyartelek, 2006, pp 64-80
Kugler J
Kugler J: A határ menti települések együttműködésének lehetőségei és korlátai az ezredfordulón (Békés és Arad megyei tapasztalatok) In: Európai kihívások III. tudományos konferencia Szeged, 2005. november 3 (Ed. Gulyás L, Baló T), Szegedi Tudományegyetem Élelmiszeripari Főiskolai Kar, Szeged, 2006, pp 213-218
Kugler J: Régiók egykor és ma, KISEBBSEGKUTATAS 15(1): 130-133 (2006)
Kugler J: A II. világháború utáni népességmozgások hatása Mezőberény etnikai és vallási összetételére, KISEBBSEGKUTATAS 15(4): 669-695 (2006)
Kugler J: Gulyás László: Két régió – Felvidék és Vajdaság sorsa az Osztrák–Magyar Monarchiától napjainkig. Könyvszemle, FORUM. TARSADALOMTUDOMANYI SZEMLE (2): 196-198 (2006)
Kukely Gy
Barta Gy, Beluszky P, Czirfusz M et al.: Rehabilitating the Brownfield Zones of Budapest. Discussion Papers, 51 Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of SciencesPécs, , 2006, p. 71
Barta Gy, Czirfusz M, Kukely Gy: A város és gazdasága In: Kárpát-medence: Települések, tájak, régiók, térstruktúrák (Ed. Győri R, Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 25-41
Barta Gy, Beluszky P, Győri R et al.: Barnamezős területek rehabilitációja Budapesten, TER ES TARSADALOM 20(1): 57-71 (2006)
Barta Gy, Kukely Gy: A külföldi működőtőke szerepe a területfejlesztésben Magyarországon, TUDOMANYOS FUZETEK (10): 137-154 (2006)
Kukely Gy, Czira T: The economic and regional impacts and consequences of the development of automative industry in Central East Europe In: New Members – New Challenges for the European Regional Development Policy. Studia Regionalia, 18 (Ed. Markowski T, Turała M), Committee for Space Economy and Regional Planning Polish Academy of Sciences, Warszawa, 2006, pp 282-295
Lados M
Lados M: Az INTERREG-PHARE CBC projektek típusai és tapasztalatai In: Hidak vagy sorompók? A határokon átívelő együttműködések szerepe az integrációs folyamatban.Stratégiai Kutatások – Magyarország 2015, 1 (Ed. Kaiser T), Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2006, pp 205-230
Lengyel B
Lengyel B: Tudásmenedzsment In: Innováció menedzsment kézikönyv (Ed. Pakucs J, Papanek G), Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2006, pp 113-130
Lux G
Lux G: Az iparpolitika fejlődési pályái a volt szocialista országokban – hasonlóságok és eltérések In: Regionális átalakulás a Kárpát-medencében (Ed. Rácz Sz), Magyar Regionális Tudományi Társaság, Pécs, 2006, pp 55-64
Lux G: The role of Objective 2 Programmes in industrial conversion In: 4th International Conference for Young Researchers of Economics. Vol. I, Szent István Egyetem, Gödöllő, 2006, pp 296-302
Lux G: Régi ipari térségeink jövői a regionális fejlődés szemszögéből In: Globális és hazai problémák tegnaptól holnapig. VI. Magyar (Jubileumi) Jövőkutatási Konferencia, Győr, 2006. október 6–7 (Ed. Kristóf T, Tóth A-né), Arisztotelész Stúdium Bt, Budapest, 2006, pp 220-224
Lux G: Industrial development and transformation processes in two Hungarian Old Industrial Regions In: MendelNET 2006. Sborník příspěvků z konference studentů doktorského studia, Mendelova zemědělská a lesnická univerzita v Brně, Brno, 2006, pp 1-7
Lux G: Indusztria gyermekei. Magyar iparvárosok a XX. században, TER ES TARSADALOM 20(3): 109-115 (2006)
Mezei C
Hrubi L, Mezei C: A régió ipara In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 234-254
Mezei C: A települések versenyképességét befolyásoló helyi gazdaságfejlesztési gyakorlat Magyarországon In: Régiók és települések versenyképessége (Ed. Horváth Gy), MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2006, pp 413-442
Mezei C: Helyi gazdaságfejlesztés Közép-Kelet-Európában, TER ES TARSADALOM 20(3): 95-108 (2006)
Mezei I
Mezei I: Chances of Hungarian-Slovak Cross-Border Relations. Discussion Papers, 49 Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of SciencesPécs, , 2006, p. 76
Mezei I: Városi civil mintázatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Híd EgyesületMiskolc, , 2006, p. 132
Mezei I: Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén In: Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában (Ed. Lelkes G, Tóth K), Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2006, pp 107-196
Mezei I: Állam – ország – régió és a valóság, TER ES TARSADALOM 19(3-4): 187-203 (2005)
Mezei I: A gazdasági élet határtalansága és a szándékolt regionalizálás, COMITATUS 16(11-12): 13-19 (2006)
Molnár B
Molnár B: Várostérségi egyenlőtlenségek az egészségügyi és oktatási ellátás terén In: Oktatás – Tudomány. Tanulmánykötet (Ed. Szabó P, Mócz D), Kodolányi János Főiskola, MTA VEAB, Székesfehérvár, 2006, pp 37-54
Nagy E
Nagy E: Az üzleti szolgáltatások differenciáló szerepe In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 98-115
Nagy E: A fogyasztás átalakuló tereinek szabályozási-tervezési környezete Kelet-Közép-Európában, EUROPAI TUKOR 11(6): 49-69 (2006)
Nagy E: A városperemi szolgáltató tömörülések kialakulásának várostervezési és ingatlanpiaci mozgatórugói Kelet-Közép-Európában In: Agglomerációk és szuburbanizálódás Magyarországon (Ed. Csapó T, Kocsis Zs), Savaria University Press, Szombathely, 2006, pp 267-283
Nagy G
Nagy G: Economic potential of regions-modelling the spatial structure of Hungary in the period of transition In: Core and Peripheral Regions in Central and Eastern Europe. Europa XXI, 14 (Ed. Komornicki T, Czapiewski K.Ł.), Polish Academy of Sciences, Warszawa, 2006, pp 7-26
Nagy G: A gazdasági teljesítmény térségi vizsgálata (néhány gazdasági mutató alapján) In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 67-72
Nagy G: Gazdasági „távolság” meghatározása potenciál-modell felhasználásával In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 73-86
Nagy G: A gazdasági fejlettség minőségi indikátorai In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 86-97
Nagy G: Várostérségek és gazdasági versenyképesség In: Agglomerációk és szuburbanizálódás Magyarországon (Ed. Csapó T, Kocsis Zs), Savaria University Press, Szombathely, 2006, pp 215-226
Nagy G: A magyar gazdaság területi folyamatainak mérlege: erősödő területi különbségek, vs. regionális kiegyenlítődés In: Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére (Ed. Kiss A, Mezősi G, Sümeghy Z), SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged, 2006, pp 529-540
Nagy G: Mobiltelefonálási szokások az Alföldön, FOLDRAJZI ERTESITO 54(3-4): 377-392 (2005)
Nagy G: A „Mendöl Centenáriumi Év” Békés megyei rendezvényei, FOLDRAJZI KOZLEMENYEK 129 (53.)(1-2): 119-120 (2005)
Nagy I
Hajdú Z, Nagy I: Changing border situations within the context of Hungarian geopolitics In: EU Enlargement, Region Building and Shifting Borders of Inclusion and Exclusion. Border Regions Series (Ed. Scott JW), Ashgate, Aldershot, 2006, pp 65-80
Duray B, Nagy I: Possibilities of environmental co-operation in the border regions of Hungary after the EU-accession In: New Spatial Relations in New Europe. Europa XXI, 13 (Ed. Komornicki T, Czapiewski K.Ł), Polish Academy of Sciences, Warszawa, 2005, pp 185-201
Nagy I: Some Characteristics of Migration of the Voivodina Elite, ZBORNIK. MATICE SRPSKE ZA DRUSTVENE NAUKE 121: 445-456 (2006)
Nagy I: A városökológia elméleti megközelítése In: Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére (Ed. Kiss A, Mezősi G, Sümeghy Z), SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged, 2006, pp 541-551
Nagy I: A vajdasági elitmigráció sajátossága, LETUNK 36(2): 111-122 (2006)
Osgyáni G
Osgyáni G: Korlátok és lehetőségek – Kastélyhasznosítás az Észak-magyarországi régióban, MAGYAR EPITOMUVESZET (3): 30-32 (2006)
Pálné Kovács I
Pálné Kovács I (ed.): „Európában a megye” „Közigazgatási reformok – 15 év után”. Előadások és hozzászólások a 2005. október 19–20-i pécsi konferencián Baranya Megyei KözgyűlésPécs, , 2006, p. 247
Pálné Kovács I: Il sistema di governo locale in Ungheria prima e dopo il cambiamento del sistema politico, RICERCHE DI STORIA SOCIALE E RELIGIOSA 34(68): 169-185 (2005)
Pálné Kovács I, Futó P, Fleischer T: Governance in regional and environmental policies in Hungary: challenges of Europeanisation and adaptation In: Adapting to EU Multi-Level Governance. Regional and Environmental Policies in Cohesion and CEE Countries (Ed. Paraskevopoulos ChJ, Getimis P, Rees N), Ashgate, Aldershot, 2006, pp 107-135
Pálné Kovács I: A területi közigazgatás és a gazdasági versenyképesség összefüggései In: Régiók és települések versenyképessége (Ed. Horváth Gy), MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2006, pp 385-412
Pálné Kovács I: A régió politikai megszerveződésének néhány sajátossága In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 407-428
Pálné Kovács I: A helyi–területi önkormányzati rendszerek In: Összehasonlító alkotmányjog (Ed. Tóth J, Legény K), Complex, Budapest, 2006, pp 281-327
Pálné Kovács I: A 15 éves magyar önkormányzati rendszer In: „Európában a megye” „Közigazgatási reformok – 15 év után”. Előadások és hozzászólások a 2005. október 19–20-i pécsi konferencián (Ed. Pálné Kovács I), Baranya Megyei Önkormányzat, Pécs, 2006, pp 45-52
Pálné Kovács I: A középszint reformjának nehézségei, MAGYAR KOZIGAZGATAS 56(3-4): 223-231 (2006)
Pálné Kovács I: Államreform most vagy soha?, ON KOR KEP 16(3): 9-11 (2006)
Páthy Á
Páthy Á, Utasi Á, Hári P: International trends of relationships in the last fifteen years, WORKING PAPERS 3(1): 27-48 (2006)
Páthy Á: Potenciális válságtényezők előrejelzésének lehetőségei kistérségi szinten In: Évkönyv 2005. Átalakulási folyamatok Közép-Európában (Ed. Rechnitzer J), SZIE Jog- és Gazdaságtudományi Kar Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola, Győr:, 2006, pp 303-310
Páthy Á: Kistérségek komplex fejlődési pályái – a kistérségi krízis-előrejelzés módszertana és eredményei In: Globális és hazai problémák tegnaptól holnapig. VI. Magyar (Jubileumi) Jövőkutatási Konferencia, Győr, 2006. október 6–7 (Ed. Kristóf T, Tóth A.-né), Arisztotelész Stúdium Bt., Budapest, 2006, pp *-
Petrás E
Petrás E: Fönntartható-e a tanyai településforma? Családi gazdaságok a kiskunhalasi tanyavilágban In: A III. Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei. Budapest, 2006. szeptember 6–7 (Ed. Madarász B, Kovács A), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, , 2006, http://geography.hu/mfk2006/pdf/Petr%E1s%20Ede.pdf
Petrás E: Intézmény és lokalitás: a kisvárosi főiskolák helyi társadalomformáló hatása In: Régió és oktatás. A „Regionális egyetem” kutatás zárókonferenciájának tanulmánykötete (Ed. Juhász E), Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete, Debrecen, 2006, pp 391-402
Petrás E: Lokalizáció: Globális alternatíva? In: Globalizációs ismeretek, Galenos Alapítvány, Hajdúböszörmény, 2006, pp 45-71
Petrás E: A homokhátsági tanyák népesedési adatai és társadalmának néhány jellemzője, FALU 21(2): 63-70 (2006)
Petrás E: Lokalizáció és lokális identitás a globalizáció korában, SZOCIOLOGIAI SZEMLE 15(4): 85-98 (2005)
Petrás E: Horváth Dezső: A fölfedezetlen Magyarország, FALU 21(2): 12- (2006)
Póla P
Póla P, Füzesi Zs, Vincze Gyné: A foglalkozási rehabilitáció helyzete és lehetséges fejlesztési irányai a Dél-Dunántúlon In: Foglalkoztatást elősegítő munkaügyi kutatások. OFA kutatási évkönyv, 3, Országos Foglalkoztatási Alapítvány,, Budapest, 2005, pp 194-201
Póla P: Népesség, munkaerőpiac In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 134-148
Póla P: Egészségügy, szociális szféra, válságjelek In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 328-330
Póla P: Oktatás, képzés, szakképzés mutatói és intézményrendszere In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 330-338
Póla P: Kultúra, közművelődés – a régió egyik erőssége In: Dél-Dunántúl (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 338-340
Póla P: A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 125 éves. A gazdasági kamarák története, PECSI SZEMLE 9(1): 50-78 (2006)
Póla P: Gazdasági kamarák a globalizációban, TER ES TARSADALOM 20(3): 19-30 (2006)
Rácz K
Koós B, Rácz K, Neumark T: Hátrányos helyzetű térségek társadalmi-gazdasági viszonyai, TER ES TARSADALOM 20(2): 115-141 (2006)
Rácz K: Agrárszerkezeti sajátosságok egy aprófalvas térségben In: Európai kihívások III. Tudományos konferencia, Szeged, 2005. november 3 (Ed. Gulyás L, Baló T), SZTE Élelmiszeripari Főiskolai Kar, Szeged, 2005, pp 553-558
Rácz Sz
Rácz Sz (ed.): Regionális átalakulás a Kárpát-medencében Magyar Regionális Tudományi TársaságPécs, , 2006, p. 368
Raffay Z
Raffay Z: Szolgáltatások helye a modern gazdaságban In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 307-308
Raffay Z: A Dél-Dunántúl tercier pozíciói a magyar gazdaságban In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 308-316
Raffay Z: A megyék típusai a tercier foglalkoztatottság szemszögéből In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 316-319
Raffay Z: A szolgáltató szektor szerepe a Dél-Dunántúl egyes megyéinek gazdaságában In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 320-326
Raffay Z: A szolgáltatás-fejlesztési politika feladatai a Dél-Dunántúlon In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 326-328
Raffay Z: Experiences of cross-border co-operations at the eastern state borders of Hungary In: RSA (Leuven, 2006. június 8–9.), RSA, 2006, http://www.regional-studies-assoc.ac.uk/events/leuven06/raffay.pdf
Raffay Z: A foglalkoztatás bővítésének atipikus formái. A visegrádi országok tapasztalatai. Atypical forms of employment expansion. Experience of the Visegrád countries). Szerk. Tésits Róbert, Tóth József, Vonyó János, MUNKAUGYI SZEMLE 50(10): 50-53 (2006)
Rechnitzer J
Rechnitzer J, Smahó M: Regional Characteristics of Human Resources in Hungary During the Transition. Discussion Papers, 50 Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of SciencesPécs, , 2006, p. 97
Rechnitzer J (ed.): Évkönyv 2005. Átalakulási folyamatok Közép-Európában SZIE Jog- és Gazdaságtudományi Kar Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori IskolaGyőr:, , 2006, p. 486
Rechnitzer J, Lengyel I (ed.): Kihívások és válaszok. A magyar építőipari vállalkozások lehetőségei az európai uniós csatlakozás utáni időszakban Novadat KiadóGyőr, , 2006, p. 261
Rechnitzer J, Smahó M: Regionális politika. Egyetemi jegyzet Széchenyi István EgyetemGyőr, , 2006, p. http://jegyzet.sze.hu/publikacio
Rechnitzer J: Regionális innovációs potenciál In: Régiók és települések versenyképessége (Ed. Horváth Gy), MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2006, pp 294-351
Rechnitzer J: A város, mint az európai területi fejlődés régi-új tényezője In: Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején (Ed. Lentner Cs), Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006, pp 397-413
Rechnitzer J: Az Európai Unió regionális és városfejlesztési politikájának újabb jellemzői In: Kihívások és válaszok. A magyar építőipari vállalkozások lehetőségei az európai uniós csatlakozás utáni időszakban (Ed. Lengyel I, Rechnitzer J), Novadat Kiadó, Győr, 2006, pp 105-123
Rechnitzer J: A gazdaság térbeli sűrűsödésének pontjai In: Tanulmányok Magyarország versenyképességéről (Ed. Vértes A, Viszt E), Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2006, pp 231-254
Rechnitzer J: A Közép- és Délkelet-európai térség az európai regionális politikában In: Területfejlesztés, agrárium és regionalitás Magyarországon (Ed. Baranyi B, Nagy J), DE Agrártudományi Centrum, MTA RKK, Debrecen, 2006, pp 13-32
Rechnitzer J, Smahó M: Regional characteristics of the human resources in Hungary during the transitory period In: Enlargement, Southern Europe and the Mediterranean. 46th Congress of the European Regional Science Association, University Thesally, Department of Planning and Regional Developmen, Thessaly, 2006, http://www.prd.uth.gr/ersa2006/papers/434.pdf
Rechnitzer J: Tükör által nem elhomályosítva (a posztmodern, a paradigmák, a main stream és a csábítás ördöge a regionális tudományban), TER ES TARSADALOM 19(3-4): 1-12 (2005)
Rechnitzer J: Beszámoló az MTA Regionális Tudományos Bizottsága 2002–2005. közötti tevékenységéről, TER ES TARSADALOM 19(3-4): 237-239 (2005)
Rechnitzer J: Mit hoz az egyetemi reform? Regionális-tudományi szakemberképzés Magyarországon, FALU-VAROS-REGIO (1): 74-77 (2006)
Reisinger A
Reisinger A: SZJA-felajánlás a visegrádi országokban, TARSADALOMKUTATAS 24(4): 533-551 (2006)
Reisinger A: SZJA felajánlás a visegrádi országokban In: Évkönyv 2005. Átalakulási folyamatok Közép-Európában (Ed. Rechnitzer J), SZIE Jog- és Gazdaságtudományi Kar Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola, Győr, 2006, pp 455-462
Reisinger A: Nonprofit szervezetek szerepe a település-és területfejlesztésben In: Globális és hazai problémák tegnaptól holnapig. VI. Magyar (Jubileumi) Jövőkutatási Konferencia, Győr, 2006. október 6–7 (Ed. Kristóf T, Tóth A.-né), Arisztotelész Stúdium Bt., Budapest, 2006, pp 236-241
Reisinger A: Nonprofit szervezetek a visegrádi országokban In: Tavaszi szél 2006 Kaposvár. Konferenciakiadvány, Doktoranduszok Országos Szövetsége, Budapest, 2006, pp 451-
Reisinger A: Possibilities of personal income tax offer in the Visegrad countries In: MendelNET 2006. Sborník příspěvků z konference studentů doktorského studia, Mendelova zemědělská a lesnická univerzita v Brně, Brno, 2006, pp *-
Ságvári B
Ságvári B, Dessewffy T: A kreatív gazdaságról. Magyarország és Európa a kreatív korban Demos Magyarország AlapítványBudapest, , 2006, p. 64
Ságvári B, Dessewffy T: On Creative Economy – Europe and Hungary in the Creative Age Demos Magyarország AlapítványBudapest, , 2006, p. 46
Ságvári B, Dessewffy T: Indikátor fetisizmus, avagy az elgörbült méterrúd, INFONIA. INFORMACIOS TARSADALOM (3): (2006)
Ságvári B: Gazdaság, állam, politika. Érdekérvényesítés és kapcsolatok a magyarországi multinacionális vállalatok és a kormányzat között, KRITIKA 36(4): 16-19 (2006)
Salánki Sz
Farkas JZs, Kovács AD, Salánki Sz et al.: Városi társadalmi konfliktusok elemzése In: XVI. Országos Térinformatikai Konferencia. Szolnok, Városi Művelődési és Zenei Központ, 2006. november 9–10, Hungish Alapítvány, Budapest, 2006, pp *-
Smahó M
Rechnitzer J, Smahó M: Regional Characteristics of Human Resources in Hungary During the Transition. Discussion Papers, 50 Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of SciencesPécs, , 2006, p. 97
Rechnitzer J, Smahó M: Regionális politika. Egyetemi jegyzet Széchenyi István EgyetemGyőr, , 2006, p. http://jegyzet.sze.hu/publikacio
Rechnitzer J, Smahó M: Regional characteristics of the human resources in Hungary during the transitory period In: Enlargement, Southern Europe and the Mediterranean. 46th Congress of the European Regional Science Association, University Thesally, Department of Planning and Regional Developmen, Thessaly, 2006, http://www.prd.uth.gr/ersa2006/papers/434.pdf
Smahó M: A humán fejlettség regionális dimenziói In: Évkönyv 2005. Átalakulási folyamatok Közép-Európában (Ed. Rechnitzer J), SZIE Jog- és Gazdaságtudományi Kar Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola, Győr, 2006, pp 311-320
Smahó M: Szabadalmak, szabadalmi bejelentések és területi innovativitás Magyarországon, TER ES TARSADALOM 19(3-4): 61-79 (2005)
Smahó M: Beszámoló az MTA Regionális Tudományos Bizottságának és Településtudományi Bizottságának üléséről (2006. május 17.), TER ES TARSADALOM 20(1): 165-169 (2006)
Somlyódyné Pfeil E
Somlyódyné Pfeil E: Changes in the Organisational Framework of Cooperation Within Urban Areas in Hungary. Discussion Papers, 48 Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of SciencesPécs, , 2006, p. 63
Somlyódyné Pfeil E: A Dél-Dunántúl helyi közigazgatásának fejlődési tendenciái In: Dél-Dunántúl. A Kárpát-medence Régiói, 3 (Ed. Hajdú Z), MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest, 2006, pp 380-394
Somlyódyné Pfeil E: A kistérségi közigazgatás lehetőségei és korlátai, KONYVTARI LEVELEZO/LAP 18(9): 8-13 (2006)
Szabó Gy
Koncz G, Szabó Gy: Transboundary interaction in the Hungarian-Romanian border region: a local view In: EU Enlargement, Region Building and Shifting Borders of Inclusion and Exclusion. Border Regions Series (Ed. Scott JW), Ashgate, Aldershot, 2006, pp 163-170
Szabó Gy: Együttműködési lehetőségek az innováció és az oktatás területén Hajdú-Bihar megyében In: Területfejlesztés, agrárium és regionalitás Magyarországon (Ed. Baranyi B, Nagy J), DE Agrártudományi Centrum, MTA RKK, Debrecen, 2006, pp 157-166
Szabó Gy: Baranyi Béla: A határmentiség dimenziói. Magyarország és keleti államhatárai, FALU-VAROS-REGIO (3-4): 110- (2005)
Szarvák T
Jász K, G. Fekete É, T. Hargitai J et al.: Idealistic Vision or Reality? Life-long Learning Among the Romany Ethnic Groups. Discussion Papers, 53 Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of SciencesPécs, , 2006, p. 122
Jász K, Bozorádi J, Szarvák T: A családon belüli erőszakról egy kutatás tükrében Országos Bűnmegelőzési KözpontSzolnok, , 2006, p. 63
Jász K, Szarvák T: The regional aspects of social planning in Hungary In: Policy Experience and Lessons Sharing After One Year of Membership – What Could Romania Learn from the Experience of Acceding Countries? Băile Felix, Romania, September 26–30, 2005, Civitas Foundation for Civil Society, Băile Felix, 2005, pp *-
Szarvák T, Szoboszlai Zs: Identity, tradition, society. Experiences from the South-Hungarian region „Great Plain”, ZBORNIK MATICE SRPSKE ZA DRUSTVENE NAUKE 121: 457-464 (2006)
Szarvák T: A digitális egyenlőtlenség, mint új perifériaképző jelenség In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 183-202
Szarvák T, Szoboszlai Zs: Idea vagy valóság? A „life long learning” szociológiája roma társadalmi csoportok körében In: Szakképzési és felnőttképzési kutatások a jövőért. Nemzetközi kutatási konferencia. Tanulmánykötet (Ed. Bruckner L), Nemzeti Szakképzési Intézet, Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest, 2006, pp 67-73
Szarvák T: Regionalizációs attitüdök a „muszáj vármegyében” prominens területi szereplők tapasztalatai alapján, COMITATUS 16(5): 43-54 (2006)
Szarvák T: Jász-Nagykun-Szolnok megye regionális kapcsolatai és lehetőségei egy kérdőíves felmérés tükrében, MAGYAR RENDESZET 6(1): 121-133 (2006)
Szarvák T: A digitális egyenlőtlenségek területi és társadalmi különbségei az Alföldön, PhD értekezés, 2006, p. 196
Szemenyei Gy
Farkas JZs, Kovács AD, Salánki Sz et al.: Városi társadalmi konfliktusok elemzése In: XVI. Országos Térinformatikai Konferencia. Szolnok, Városi Művelődési és Zenei Központ, 2006. november 9–10, Hungish Alapítvány, Budapest, 2006, pp *-
Szépvölgyi Á
Baráth G, Szépvölgyi Á: Települési kapcsolatok a Közép-Dunántúlon, COMITATUS 16(1-2): 22-30 (2006)
Baráth G, Szépvölgyi Á: A városrehabilitáció fejlesztéspolitikai háttere, TER ES TARSADALOM 20(1): 21-36 (2006)
Szépvölgyi Á: Effects of transition to a knowledge-based society on the Hungarian regional development In: Paths of Urban Transformation (Ed. Eckardt F), Peter Lang, Berlin, 2006, pp 25-33
Szépvölgyi Á: Innovációs hálózatok a Közép-Dunántúl városaiban In: Tájak, régiók, települések. Tisztelgés a 75 éves Enyedi György akadémikus előtt (Ed. Süli-Zakar I), Debreceni Egyetem, Debrecen, 2005, pp 173-178
Sziráki Zs
Sziráki Zs (ed.): Beluszky Pál műveinek bibliográfiája (1959–2006). Kutatói Bibliográfiák, 3 MTA Regionális Kutatások Központja,Pécs, , 2006, p. 45
Szoboszlai Zs
Jász K, G. Fekete É, T. Hargitai J et al.: Idealistic Vision or Reality? Life-long Learning Among the Romany Ethnic Groups. Discussion Papers, 53 Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of SciencesPécs, , 2006, p. 122
Szarvák T, Szoboszlai Zs: Identity, tradition, society. Experiences from the South-Hungarian region „Great Plain”, ZBORNIK MATICE SRPSKE ZA DRUSTVENE NAUKE 121: 457-464 (2006)
Szarvák T, Szoboszlai Zs: Idea vagy valóság? A „life long learning” szociológiája roma társadalmi csoportok körében In: Szakképzési és felnőttképzési kutatások a jövőért. Nemzetközi kutatási konferencia. Tanulmánykötet (Ed. Bruckner L), Nemzeti Szakképzési Intézet, Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest, 2006, pp 67-73
Szoboszlai Zs: Szegénység – marginalizáció – szegregáció In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 116-135
Szörényiné Kukorelli I
Hardi T, Szörényiné Kukorelli I: A gazdaság és a társadalom földrajza. Egyetemi jegyzet Széchenyi István EgyetemGyőr, , 2006, p. http://jegyzet.sze.hu/publikacio
Szörényiné Kukorelli I, Ponácz GyM (ed.): Út a fenntartható vidékfejlesztéshez az ökoturisztikai minősítési rendszereken keresztül. Gyakorlati kézikönyv PRISMA – Centre for Development StudiesAthén, , 2005, p. 58
Szörényiné Kukorelli I, Ponácz GyM (ed.): A Route to Sustainable Rural Development Through Ecotourism Labelling. Good Practice Guide PRISMA – Centre for Development StudiesAthén, , 2005, p. 58
Szörényiné Kukorelli I: A fenntartható fejlődés stratégiai elemei a rurális térségekben, TER ES TARSADALOM 19(3-4): 111-137 (2005)
Timár J
Timár J: La politica urbana e la dimensione di genere: il ruolo della scala geografica nella partecipazione delle donne al governo locale in Ungheria In: La cittŕ delle donne. Un approccio di genere alla geografia urbana. Geografia e organizzazione dello sviluppo territoriale, 48 (Ed. Cortesi G, Cristaldi F, Droogleever F), Pŕtron, Bologna, 2006, pp 275-294
Timár J: The transformation of social and cultural geography during the transition period (1989 to present time) in Hungary, SOCIAL & CULTURAL GEOGRAPHY 7(4): 649-667 (2006)
Timár J: Az agglomerálódástól a szuburbanizációig. „Tértermelés” a posztszocialista Magyarországon In: Agglomerációk és szuburbanizálódás Magyarországon (Ed. Csapó T, Kocsis Zs), Savaria University Press, Szombathely, 2006, pp 35-51
Timár J: Nyugati hegemónia a földrajzban In: Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére (Ed. Kiss A, Mezősi G, Sümeghy Z), SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged, 2006, pp 707-716
Timár J: Városiasodás és szuburbanizáció In: Tér – társadalom – kultúra. VII. Közművelődési Nyári Egyetem, Szeged, 2005. július 4–8 (Ed. Török J), Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ, Szeged, 2006, pp 60-66
Tóth K
Csatári B, Tóth K: A perifériák meghatározása gravitációs modellel In: A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon (Ed. Kanalas I, Kiss A), MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét, 2006, pp 221-239
Tóth P
Tóth P: Kistérségi folyamatok lenyomata a médiában In: Évkönyv 2005. Átalakulási folyamatok Közép-Európában (Ed. Rechnitzer J), SZIE Jog- és Gazdaságtudományi Kar Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola, Győr:, 2006, pp 321-331
Váradi MM
Kovács K, Kovács D, Váradi MM: A nők helyzete vidéken – vidéki nők, FALU 21(3): 43-53 (2006)
Kovács K, Váradi MM: Többcélú kistérségi társulások, ISKOLAKULTURA 16(12): 3-14 (2006)
Varjú V
Varjú V: Informális piachelyek két példája, Pécs és London In: Földrajzi tanulmányok a pécsi doktoriskolából V (Ed. Baranyai G, Tóth J), PTE Földrajzi Intézete, Pécs, 2006, pp 257-271
Varjú V: Environmental respects of regional planning: Strategic Environmental Assessment (SEA) in Hungary In: *, 2006, http://www.rave-space.org/RaveSpace/GetDoc.aspx/162.pdf
Varjú V: Development and/or environmental protection: environmental respects in planning and evaluation In: Environmental Economics, Policy and International Relations. Papers Presented at 8th Seminar of PhD Students, Young Scientists and Researchers of Visegrad Group Countries, The University of Economics Prague, Prague, 2006, pp 145-155
Virág T
Virág T: A gettósodó térség, SZOCIOLOGIAI SZEMLE 16(1): 60-76 (2006)
Virág T: The regional ghetto, REVIEW OF SOCIOLOGY OF THE HUNGARIAN SOCIOLOGICAL ASSOCIATION 12(1): 51-70 (2006)
Virág T: Települési hátrány és etnicitás. A szegregáció új formája a gettósodó térség, PhD értekezés, 2006, p. 154
F) Az RKK 2006. évi tevékenységének
adatszolgáltatási, értékelési táblázatai
I. PUBLIKÁCIÓ
|
egy egység pontszáma
|
darab
|
összes pontszám
|
KÖNYV
|
|
Monográfia
|
magyar nyelvű
|
60
|
2
|
120
|
idegen nyelvű rangos kiadónál
|
80
|
1
|
80
|
idegen nyelvű
|
70
|
–
|
–
|
Javított/bővített kiadás
|
20
|
–
|
–
|
|
Egyéb egységes tartalmú könyv
|
magyar nyelvű
|
60
|
11
|
660
|
idegen nyelvű rangos kiadónál
|
80
|
2
|
160
|
idegen nyelvű
|
70
|
2
|
140
|
javított/bővített kiadás
|
20
|
–
|
–
|
|
Tanulmánykötet szerkesztése
|
magyar nyelvű
|
30
|
3
|
90
|
idegen nyelvű, rangos kiadónál
|
45
|
–
|
–
|
idegen nyelvű
|
35
|
–
|
–
|
|
Szövegkiadás, szöveggondozás, forráskiadás (tanulmány nélkül)
|
magyar nyelvű
|
30
|
–
|
–
|
idegen nyelvű, rangos kiadónál
|
45
|
–
|
–
|
idegen nyelvű
|
35
|
–
|
–
|
|
Sorozatszerkesztés
|
magyar nyelvű sorozat
|
20
|
1
|
20
|
idegen nyelvű, rangos kiadónál
|
30
|
1
|
30
|
idegen nyelvű
|
25
|
–
|
–
|
TANULMÁNY, CIKK
|
|
Szakfolyóiratban (nyomtatott vagy internetes verzió)
|
magyar nyelven rangos folyóiratban
|
10
|
50
|
500
|
magyar nyelven egyéb szaklapban
|
5
|
25
|
125
|
idegen nyelven rangos nemzetközi lapban
|
15
|
10
|
150
|
idegen nyelvű egyéb szaklapban
|
12
|
6
|
72
|
|
Rövidebb tanulmány (-6250n) folyóiratban
|
magyar nyelven rangos kiadónál
|
5
|
6
|
30
|
magyar nyelven egyéb kiadónál
|
3
|
4
|
12
|
idegen nyelven rangos kiadónál
|
8
|
–
|
–
|
idegen nyelven egyéb kiadónál
|
6
|
–
|
–
|
|
Kritika, recenzió
|
magyar nyelven rangos szaklapban
|
8
|
6
|
48
|
magyar nyelven egyéb szaklapban
|
3
|
–
|
–
|
idegen nyelven, rangos szaklapban
|
10
|
1
|
10
|
idegen nyelven egyéb szaklapban
|
6
|
–
|
–
|
|
Tanulmánykötetben, ill. konferenciakötetben
|
magyar nyelven rangos kiadónál
|
10
|
100
|
1000
|
magyar nyelven egyéb kiadónál
|
5
|
33
|
165
|
idegen nyelven, rangos kiadónál
|
15
|
20
|
300
|
idegen nyelven egyéb kiadónál
|
12
|
9
|
108
|
|
Rövidebb tanulmány (-6250n) folyóiratban vagy tanulmánykötetben
|
magyar nyelven rangos kiadónál
|
5
|
8
|
40
|
magyar nyelven egyéb kiadónál
|
3
|
2
|
6
|
idegen nyelven rangos kiadónál
|
8
|
–
|
–
|
idegen nyelven egyéb kiadónál
|
6
|
–
|
–
|
|
Lexikoncikk
|
magyar nyelven
|
5
|
–
|
–
|
idegen nyelven rangos kiadónál
|
8
|
–
|
–
|
idegen nyelven
|
6
|
–
|
–
|
SAJÁTOS PUBLIKÁCIÓK
|
Kritikai kiadás (ívenként)
|
10
|
–
|
–
|
Szakfordítás (ívenként
|
2
|
–
|
–
|
Bibliográfia (ívenként)
|
magyar nyelven
|
5
|
2
|
10
|
idegen nyelven
|
8
|
–
|
–
|
|
Adatbázis (előre meghatározott mértékegység szerint, pl. rekord, MB)
|
magyar nyelven
|
5
|
–
|
–
|
idegen nyelven
|
8
|
–
|
–
|
|
Katalógus (ívenként)
|
magyar nyelven
|
5
|
–
|
–
|
idegen nyelven
|
8
|
–
|
–
|
Szótári egység (ívenként)
|
10
|
–
|
–
|
EGYÉB TUDOMÁNYOS ÉRTÉKŰ KÖZLEMÉNYEK
|
Tudományos ismeretterjesztő írás
|
5
|
7
|
35
|
Megemlékezés
|
2
|
–
|
–
|
II. IDÉZETTSÉG
|
egy egység pontszáma
|
darab
|
összes pontszám
|
|
Recenzió
|
magyar nyelvű rangos folyóiratban
|
8
|
10
|
80
|
magyar nyelvű egyéb szaklapban
|
6
|
3
|
18
|
idegen nyelvű rangos folyóiratban
|
12
|
2
|
24
|
idegen nyelvű egyéb szaklapban
|
10
|
1
|
10
|
|
Hivatkozás
|
magyar nyelven rangos kiadványban
|
4
|
600
|
2400
|
magyar nyelvű kiadványban
|
2
|
27
|
54
|
idegen nyelven rangos kiadványban
|
6
|
100
|
600
|
idegen nyelvű kiadványban
|
3
|
27
|
81
|
|
Bibliográfiai adat
|
magyar nyelvű rangos orgánumban
|
2
|
–
|
–
|
magyar nyelvű kiadványban
|
1
|
–
|
–
|
idegen nyelvű rangos orgánumban
|
3
|
–
|
–
|
idegen nyelvű kiadványban
|
2
|
–
|
–
|
III. RÉSZVÉTEL A NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS ÉLETBEN
|
egy egység pontszáma
|
darab
|
összes pontszám
|
Közös kutatási témák száma külföldi kutatócsoporttal
|
30/téma
|
40
|
1200
|
Előadás nemzetközi rendezvényen meghívással
|
8/fő
|
88
|
704
|
Nemzetközi rendezvény szervezése
|
20/rendezvény
|
9
|
180
|
Nemzetközi kiadvány szerkesztőbizottságának tagja
|
10/fő/szerkesztő-bizottság
|
3
|
90
|
Egyéni szakértői tevékenység külföldi felkérésre
|
Egyéni szaklektori véleményt adók |
8/szakvélemény
|
11
|
88
|
Opponensi tevékenységet végzők |
8/szakvélemény
|
2
|
16
|
Egyéb szakértői tevékenység |
8/opponensi tev.
|
14
|
112
|
Részvétel nemzetközi tudományos testületben
|
Elnöki tisztség betöltése |
20/fő
|
–
|
–
|
Tagság |
10/fő
|
26
|
260
|
Sikeres pályázatok száma nemzetközi pályázatokon
|
10/db
|
17
|
170
|
IV. RÉSZVÉTEL A HAZAI TUDOMÁNYOS ÉLETBEN
Hazai kutatócsoporttal végzett közös kutatási témák száma |
15/téma
|
30
|
450
|
Előadás hazai tudományos konferencián meghívással |
4/részvétel
|
192
|
768
|
Hazai tudományos rendezvény szervezése |
10/rendezvény
|
16
|
160
|
Hazai szakmai kiadvány szerkesztőbizottságának tagja |
5/fő/szerkesztő-bizottság
|
10
|
50
|
Szakértői tevékenység |
Szaklektori vélemény
|
6/vélemény
|
31
|
186
|
Opponensi tevékenység
|
6/opponensi tev
|
68
|
408
|
Egyéb szakértői tevékenység
|
6/vélemény
|
36
|
216
|
Részvétel hazai tudományos testületben
|
Elnöki tisztség betöltése
|
15/fő
|
11
|
165
|
Tagság
|
8/fő
|
132
|
1056
|
Sikeres pályázatok száma hazai pályázatokon
|
5/db
|
80
|
400
|
V. FELSŐOKTATÁSI TEVÉKENYSÉG
|
egy egység pontszáma
|
darab
|
összes pontszám
|
|
Hazai felsőoktatási tevékenység
|
Doktori iskolát vezető intézeti munkatársak száma
|
20/fő
|
2
|
40
|
Doktori iskolában oktatást végzők száma
|
10/fő
|
17
|
170
|
PhD-hallgató irányítása
(hallgatók száma)
|
5/hallgató
|
40
|
200
|
Diplomamunka irányítása
(diplomázó hallgatók száma)
|
2/hallgató
|
280
|
560
|
Előadások kurzusonként
(egy szemeszterben)
|
5/kurzus
|
103
|
515
|
Gyakorlati kurzusok
(szemeszterenként)
|
3/gyakorlati kurzus
|
25
|
75
|
|
Külföldön, illetve idegen nyelven folytatott felsőoktatási tevékenység
|
Doktori iskolát vezető intézeti munkatársak száma
|
25/fő
|
–
|
–
|
Doktori iskolában oktatást végzők száma
|
15/fő
|
–
|
–
|
PhD-hallgató irányítása
(hallgatók száma)
|
10/hallgató
|
–
|
–
|
Diplomamunka irányítása
(diplomázó hallgatók száma)
|
4/hallgató
|
–
|
–
|
Előadások kurzusonként
(egy szemeszterben)
|
7/kurzus
|
–
|
–
|
Gyakorlati kurzusok
(szemeszterenként)
|
5/gyakorlati kurzus
|
–
|
–
|
VI. ELÉRT TUDOMÁNYOS FOKOZATOK SZÁMA MEGADOTT IDŐSZAKBAN
PhD-fokozatot szerzett munkatársak száma
|
70 pont/fő
|
5
|
350
|
MTA doktora fokozatot szerzett munkatársak száma
|
90 pont/fő
|
–
|
–
|
Akadémiai tagság megszerzése
|
140 pont/fő
|
–
|
–
|
VII. EGYÉB INTÉZETI SZINTŰ KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG (pontos felsorolással)
|
egy egység pontszáma
|
darab
|
összes pontszám
|
Közös tanszék működtetése egyetemmel |
30 pont/tanszék |
2
|
60
|
Tájékoztatás, szaktanácsadás (Nem külön díjazásért!) |
30 pont/év |
10
|
300
|
Múzeum, gyűjtemény fenntartása |
30 pont/szervezeti egység |
–
|
–
|
Könyvtár, archívum, amely nem intézeti szakembereknek is rendelkezésre áll |
30 pont/szervezeti egység |
5
|
150
|
Nyilvános kiállítások rendezése
Közös kiállítás más közgyűjteménnyel |
30 pont/rendezvény |
–
|
–
|
Egyéb tevékenység |
30 pont/tevékenység |
20
|
600
|
2. ütem
ÖSSZEGZÉS
A vizsgált időszakra (évre) vonatkozó kutatói átlaglétszám:
|
Fő szempontok
|
Összes pontszám
|
Egy kutatóra eső pontszám
|
I.
|
Publikáció
|
3911
|
59
|
II.
|
Idézettség
|
3267
|
50
|
III.
|
Részvétel a nemzetközi
tudományos életben
|
2820
|
43
|
IV.
|
Részvétel a hazai
tudományos életben
|
3859
|
58
|
V.
|
Oktatási tevékenység
|
1560
|
24
|
VI.
|
Tudományos fokozat elnyerése
|
350
|
5
|
VII.
|
Társadalmi tevékenység
|
1000
|
15
|