Tudományos beszámoló az MTA KRTK RKI 2015. évi tudományos tevékenységéről

I. Az RKI fő feladatai 2015-ben

II. A 2015-ben elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

a) Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

b) Párbeszéd a tudomány és a társadalom között

III. Az RKI hazai és nemzetközi kapcsolatai 2015-ben

IV. A 2015-ben elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása

V. A 2015-ben megjelent jelentősebb publikációk

KÖNYVEK

KÖZLEMÉNYEK

I. Az RKI fő feladatai 2015-ben

Az intézet fő feladatának továbbra is az alapkutatásokat tekintette egyrészt a stratégiai kutatási témák, másrészt a korábbi években indult hazai (OTKA) és nemzetközi (Marie Curie, FP7, ESPON) projektek keretében, ezek mellett néhány rövid futamidejű, de nagy volumenű alkalmazott kutatási feladat végrehajtására koncentrált.

Az alkalmazott kutatások közül különösen jelentős erőfeszítéseket igényelt a NATéR projekt. Az EGT Alapok által az Alkalmazkodás az éghajlatváltozás programon belül megvalósított projekt célja a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerbe olyan adatok előállítása volt, amelyek 2050-ig tartó kitekintéssel területi bontásban tartalmaznak Magyarországra társadalmi-gazdasági indikátorokat. Ezek segítségével a jövőben a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás hatékonyabban tervezhető különböző területi szinteken (ország, megye, járás, település).

Továbbra is jelentős kapacitásokat kötött le a 2013 óta folyó FP7-es határkutatás (EUBORDERSCAPES Bordering, Political Landscapes and Social Arenas: Potentials and Challenges of Evolving Border Concepts in a post-Cold War World), amelynek keretében az intézet feladata a keleti határok folyamatainak elemzése volt. 2014-től alapvető változások kezdődtek az EU keleti szárazföldi és déli tengeri határai mentén, továbbá a migrációs folyamatok hatására az egyes, főként a volt szocialista országokban. Ezekben a témakörökben és térségekben folytatták a kutatók 2015 során elemzéseiket.

Az intézet kutatóinak szorosabb együttműködésével megindult azon új elméleti kutatások irányainak a kidolgozása, amelyek a jövőben az RKI profilját nagymértékben befolyásolhatják. A társadalmi-területi egyenlőtlenségek, a társadalmi tőke és a regionális környezettudományi kutatások terén megszervezett tanácskozások, publikált elméleti munkák hozzájárulnak az intézet alapkutatási profiljának megerősítéséhez, nagyobb volumenű kutatási pályázatok sikeres benyújtásához.

II. A 2015-ben elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

a) Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

Területi egyenlőtelenségek kutatása

Az intézetben a társadalmi-térbeli egyenlőtlenségek kutatása ugyan értelemszerűen folyamatosan jelenlévő feladat, de az utóbbi időszakban új dimenziók, megközelítések jelentek meg. A RegPol² (Socio-economic and Political Responses to Regional Polarisation in Central and Eastern Europe) Marie Curie-program Közép-Kelet-Európa egyre szembetűnőbb periferizációs folyamatait vizsgálja, különböző megközelítésekből. Az egyik irány a centrum–periféria viszonyok termelését és újratermelését diskurzív szempontból közelítette meg, kimutatva, hogy a periferizálódás nemcsak különféle materiális hatású politikák és gyakorlatok eredménye, hanem a közbeszédben, reprezentációkban is újratermelődik.

A szegénység és társadalmi kirekesztettség területi indikátorai című ESPON-projekt elsődleges célja az volt, hogy megfelelő bontású indikátorokat képezzen a szegénység és társadalmi kirekesztettség területi mintázatainak megismerése és a kohéziós politika célzásának hatékonyabbá tétele érdekében. A kutatás keretében elvégzett elemzések igazolták, hogy az egy főre jutó GDP magyarázó ereje számottevő, különösen a szegénység, társadalmi kirekesztettség kelet-közép-európai mintázatai tekintetében, ugyanez azonban nem mondható el a fejlett nyugati, sőt a mediterrán országok mindegyikére sem, ahol viszonylag magas egy főre jutó GDP nagyarányú szegénységgel és társadalmi kirekesztettséggel párosulhat. Ez utóbbi leginkább azokban az országokban van jelen, ahol a szegénység és kirekesztettség új és régi formái találkoznak, vagy ahol a 2008-as pénzügyi összeomlás mély és hosszan tartó gazdasági recessziót eredményezett, amely többek között magas munkanélküliségben, a közszféra szűkítésében és a szociális kiadások visszavágásában nyilvánult meg. Ugyancsak kiemelésre érdemes, hogy bár a szegénység területi jellemzőinek ábrázolására szolgáló mutatószám elsősorban az egyes országokon belüli különbségeket méri, európai léptékben is jó magyarázóerővel bír. Ennek megfelelően alacsonyabb a jövedelmi szegénységben élők aránya az észak- és nyugat-európai országokban, míg kifejezetten magas Dél- és Délkelet-Európában. Az országon belüli egyenlőtlenségek általános megosztó dimenziói a város–vidék különbségek. Észak- és Nyugat-Európában elsősorban a városi térségekbe koncentrálódik a szegények nagyobb része, míg Kelet-Közép-Európában és a mediterrán térségben a szegénység inkább vidéki „arculatú”. A jövedelmi szegénységen túli társadalmi egyenlőtlenségeket reprezentáló kirekesztettségi mintázatok négy alapcsoportba sorolhatók az európai vizsgálatok alapján. Egyrészt jelentős különbség mutatható ki a társadalmi kirekesztődés kockázatát tekintve minden vizsgált dimenzióban, Nyugat-Európa és a volt államszocialista országok, illetve a skandináv térség és Európa déli része között. Emellett a város–vidék eltérések ebben az összefüggésben is megosztó dimenzióként jelennek meg, s a szegénység területi jellemzőihez hasonlóan eltérő módon hatnak Európa különböző térségeiben.

A Szociális és etnikai törésvonalak helyi társadalmakban című OTKA-kutatás arra kereste a választ, hogy a lokális közösség által szegénynek tekintett csoporton belül kit, milyen szituációban és miért tartanak cigánynak vagy nem cigánynak, érdemes vagy érdemtelen szegénynek, a különböző kategorizációk mentén létrejövő csoportok mennyiben fedik egymást, illetve különböző helyzetekben mennyire mutatkoznak stabilnak. Az eredmények a Törésvonalak – Szegénység és etnicitás vidéki terekben című kötetben kerültek publikálásra. A kutatás rámutatott a szegénység, mint élethelyzet változatos formáira, a szegénységet fenntartó és újratermelő struktúrákra, valamint a szegények és nem szegények, illetve a szegények különböző csoportjai között létrejövő etnikus, gazdasági, társadalmi határok létrehozásának és fenntartásának mechanizmusaira. A vizsgálatok a társadalmi és térbeli kirekesztés formáira, működési mechanizmusaira, a különböző társadalmi és etnikai csoportok közötti együttműködések és konfliktusok mintázataira terjedtek ki. Az intézményekhez, szolgáltatásokhoz, fejlesztési programokhoz és munkalehetőségekhez való hozzáférés különbségei pontosan jelzik a szegény nem roma és roma családok eltérő helyzetét a helyi társadalmakban. A szegény nem roma családokat a nem szegény többség általában a lokális társadalom részének tekinti, tőlük nem tagadja meg a szolidaritást. A romáknak ezzel szemben nemcsak a szegénységből fakadó gondokkal és kihívásokkal, de a mindennapok részévé vált rasszista beszédmóddal és gyakorlatokkal, társadalmi tagságuk folyamatos megkérdőjelezésével is szembesülniük kell.

A Társadalmi konfliktusok – Társadalmi jól-lét és biztonság, versenyképesség és társadalmi fejlődés konzorciumi TÁMOP-kutatás alapvető célja volt feltárni a társadalmi jól-lét, a tágan értelmezett versenyképesség és biztonság összefüggésrendszerét, a mögötte meghúzódó kapcsolatrendszert. A nemzetközi gyakorlatban alkalmazott mutatók alapján elkészült a hazai körülményekre adaptált többdimenziós objektív jól-léti mutató, amely a jól-lét területi struktúrájának feltárását is lehetővé tette. A települési szintű mutató értékei világosan kirajzolták azt az időben stabilnak mondható jól-léti térbeli struktúrát, amely egy északnyugat–délkelet irányú lejtőn, illetve ezt felül-rétegző településmérettel összefüggő hierarchián alapul. A kutatás során felvett nagymintás (6600) kérdőíves adatfelvétel alapján készült adatbázis elemzése azt bizonyította, hogy a boldogság és elégedettség, továbbá az egyéni sikeresség mértékét – szubjektív megítélését – magyarázó lineáris regressziós modellekben szereplő objektív indikátorok közül az anyagi jól-lét szerepe meghatározó, ami egyben a jól-lét szubjektív és egyes objektív dimenzióinak szoros kapcsolódását mutatja. A mért objektív jól-lét dimenziókban markáns deficit regisztrálható a hátrányos helyzetű kistérségekben. Az egyenlőtlenségek határozott települési és fejlettségi lejtőt is leírnak.

Ígéretes interdiszciplináris együttműködés alakult ki a társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeket kutató horizontális műhely keretében, amelytől jelentős kutatási pályázatok végrehajtását reméli az RKI. A kutatócsoport az alábbi irányokban kezdte meg kutatásait. A marginalizáció olyan összetett társadalmi-térbeli folyamatként értelmezhető, amelynek mechanizmusai a marginalizálódó térségekben élők napi gyakorlatain keresztül ragadhatók meg. A választott társadalmigyakorlat-központú megközelítés lehetővé teszi a marginalizáció folyamatainak, bonyolult lokális és lokalitáson túlnyúló, összetett viszonyrendszereinek megértését és segít árnyaltabb képet adni a vidéki terek átalakulásáról. Az intézményi reformok „piacosították”, majd leértékelték a rurális térségek erőforrásait. A helyi vállalkozók igyekeztek „piackonform” válaszokat találni, e stratégiák egyrészt új, különböző földrajzi léptékekhez, terekhez kötődő függőségeket is teremtettek, másrészt hozzájárultak a helyi társadalom további marginalizálódásához. Az itt élők többsége nem rendelkezik olyan tudás-, pénz-, kapcsolati tőkével, ami lehetővé teszi a kitörést marginális helyzetéből akár migrációval, akár vállalkozóvá válással, akár helyi összefogással. A kutatók közötti együttműködés új kérdések felvetéséhez vezetett, amelyekre választ kell keresni. Miért és milyen módon termelődik újra egyes terek, térségek marginalizált helyzete? Milyen új formái, mechanizmusai jelentek meg a marginalizációnak a városi, illetve a rurális terekben az elmúlt két és fél évtizedben? Miben más a falusi, illetve a városi marginalizált helyzet? Miért tűnnek hatástalannak az elvileg térbeli-társadalmi kiegyenlítést célzó hazai és uniós regionális és várospolitikák? A strukturális átalakulásokat a lokális terekhez kötődő cselekvőkre gyakorolt hatásán keresztül célszerű elemezni, szakítva mind a hely statikus értelmezésével, mind a társalom nagyobb részét nem cselekvőként értelmező felfogással. Figyelembe kell venni továbbá a tudományos, szakmai és közéleti diskurzusok társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeket (újra)termelő szerepét.

Az intézetben folyó társadalmi tőkével foglalkozó kutatások egyrészről a magyar társadalom egészének vizsgálatára, másrészről szűkebb célcsoportokra koncentrálnak. A nemzetközi összehasonlításokban a hazánkra kimutatott „átlagos” társadalmitőke-jellemzők a társadalmi-területi egyenlőtlenség dimenzióiban vizsgálva nagyon komoly eltéréseket mutatnak. Ez a probléma meglehetősen feltáratlannak tekinthető Magyarországon. Hiányzik a bizonyos társadalmi csoportokra, illetve területi egységekre fókuszáló átfogó nagymintás társadalmitőke-vizsgálat, ezért a kutatások egyik iránya éppen ezeknek a felméréseknek a lefolytatása. A fejlesztéspolitikai hálózatokra fókuszáló társadalmitőke-kutatások eddigi eredményei azt mutatják, hogy ezekben a mikro-, illetve mezoszintű cselekvői mezőkben is tetten érhetőek azok a kedvezőtlen folyamatok, amelyeket a szakairodalom a társadalmi tőke negatív hatásaiként tárgyal. A szakpolitikai, illetve a fejlesztéspolitikai beavatkozások sok esetben ezeket a negatív hatásokat erősítik. A 2015-ben elnyert OTKA-kutatás komoly lehetőséget nyújt az eddig feltárt összefüggések mögötti hatótényezők kimutatására.

Fejlesztéspolitikai, intézményi kutatások

Az intézeti kutatások eredményei arra utalnak, hogy az európai uniós támogatások által kijelölt uniformizált irányok nem tudják megoldani az erősen hely- és társadalomspecifikus problémákat. A 2014–2020-as periódus támogatáspolitikája ráadásul még inkább érzéketlenné és eszköztelenné vált a helyi fejlődési problémákkal és igényekkel szemben. Miközben az uniós regionális politika nem tudott számottevő eredményeket felmutatni a kelet-európai térségben sem, és láthatóan maga is válságban van, új utakat keres a versenyképesség, azaz a fejlett térségek dotációjának égisze alatt, a kelet-európai országok többsége a fejlesztési forráshiányból táplálkozó túlzott adaptációs kényszer miatt képtelen saját megoldásokkal előállni az országon belüli összefüggő válságtérségek és leszakadó rétegek problémájának kezelésére. A hivatalos kohéziós politikai felfogás – a place-based szemlélet – szerint a problémákat alulról építkezve, a helyi erőforrások optimális felhasználásával kell/lehet kezelni. A területfejlesztési gyakorlat ugyanakkor sem helyi, sem pedig területi szinten nem törekszik ennek az optimumnak a megtalálására, a fejlesztések többségben ad hoc döntések, a pillanatnyi pályázati és beruházási (FDI) lehetőségek mentén zajlanak. Legtöbbször az információ- és az eszközhiány is akadályozza a megfelelő döntéstámogatást, sokszor éppen a helyi szint a leggyengébb láncszem, de az adatbázisok integrált kezelésének hiánya is gyakori akadályozó tényező.

A területi decentralizáció biztosítékai Magyarországon című OTKA-kutatás záró évében sor került az eredmények összefoglalására tanulmánykötet formájában. A kutatás arra mutatott rá, hogy a hazai kormányzási rendszerben nincsenek erős közjogi és politikai biztosítékok a decentralizált hatalomgyakorlás érdekében. A hazai politikai elit elkötelezettsége, értékrendje a decentralizáció, önkormányzati autonómia irányában jelentősen átalakult a rendszerváltás óta. Lényegében már nem érvényesül az európai uniós csatlakozás „külső kényszere”, ami az utóbbi évtizedekben a kormányzás formálásában az uniós kormányzási elvek követésében nyilvánult meg. A hazai politikai kultúrában pedig nem stabil és nem általánosan érvényesülő elem a helyi demokrácia és önállóság igénye. A kutatás rámutatott a független szakértők reformot előkészítő, befolyásoló szerepének jelentős gyengülésére is. Mindezek az eredmények azt prognosztizálják, hogy a magyar területi kormányzás súlyos pozícióvesztése rövidtávon nem lesz korrigálható.

Környezetkutatások

Az intézeti kutatások portfóliójában stabilan jelen lévő környezeti vizsgálatok eredményeit egyrészt monográfia adja közre, másrészt több kutatási projekt és tanulmánykötet keretében került publikálásra. Az intézményrendszer oldaláról a kutatások rámutattak arra, hogy a környezeti érdekek, szempontok formális kötelező elemként épülnek csak be a tervekbe, emellett a környezetpolitika intézményrendszerének elmúlt évekbeli szisztematikus leépítése és centralizációja is hátráltatja az érvényesülésüket. Intenzív kutatások folytak a megújuló energiák témakörében is. 2015. március 26–27-én zajlott le a Perspectives of renewable energy in the Danube region című nemzetközi konferencia az RKI, a Deutsche Bundesstiftung Umwelt és a Wuppertal Institut közreműködésével, amely az energiatermelésben bekövetkező paradigmaváltás közép-európai regionális következményeit vitatta meg.  A konferencia, illetve az előadásokat tartalmazó tanulmánykötet rámutatott arra, hogy a poszt-fosszilis átmenet valójában még meg sem kezdődött, hiszen azok a technológiák (nap, szél, geotermia), amelyek az energiarendszer átalakulásához vezethetnek, egyelőre még csak kis mértékben terjedtek el, és Németországon, Ausztrián kívül szinte alig mérhetőek. Az előadások számos olyan tényezőt emeltek ki, amelyek túlmutattak a  technológiai fejlettség és természeti adottság ismert szempontjain. Több kutató is rámutatott arra, hogy az energiaellátáshoz kapcsolódó infrastrukturális és kutatási együttműködések ritkák a térségben, az európai energiaellátási rendszer integrációjára, a hálózatok kiterjesztésére van szükség, illetve a megfelelő fogyasztó oldali energiamenedzsmenttel (pl. okos rendszerek/smart energy/smart grid) is számolnunk kell a low-carbon társadalmi átmenet során.

A kiemelt feladatok között említett Magyarország hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése (NATéR) projekt járási szintű demográfiai, települési szintű földhasználati és megyei szintű gazdasági modelleket épített fel, valamint a lakosság éghajlatváltozásra való felkészültségét számszerűsítette kérdőíves lekérdezésből származtatott indikátorokkal. Az adatok mellett a projekt fontos módszertani fejlesztést tartalmazott arról, hogy a társadalmi-gazdasági előreszámításokban milyen módon lehet figyelembe venni a klímaváltozás hatásait, és az egyes témákon belül milyen területi szinten tehetők érvényes állítások a jövőre vonatkozóan. Az eredmények tanulmánykötetben kerültek összefoglalásra. Az elemzések rámutattak arra a hiátusra, ami a klímaváltozás modellezésében a társadalmi-gazdasági folyamatok figyelembevétele, illetve a társadalmi-gazdasági előreszámításokban a klímaváltozás figyelembevétele között húzódik. Így a kifejlesztett területi modellek olyan fontos kísérleti számításokat tartalmaztak, amelyek további szakmai párbeszédet indíthatnak el a klímaváltozás, a társadalom és a gazdaság kapcsolatáról, illetve felhívták a figyelmet azokra a területi különbségekre, amelyek a klímaváltozással összefüggésben a társadalom és a gazdaság alkalmazkodóképességében kimutathatók.

Határkutatások, makroregionális vizsgálatok

A politikai földrajzi térstruktúrák elemzése a Kárpát-medencében – Rendszerváltozások, együttműködési lehetőségek, abszurditások a 20–21. század fordulóján című OTKA-kutatás eredményei önálló kötetben jelentek meg, amelyből kiemelendőek a következő megállapítások. A Kárpát-medence az Európai Unión belül egységként csak az érintett államok „közös legitimációja” alapján fejlődhet szervesen. Meg lehet ugyan fogalmazni hangzatosan, hogy a „Kárpát-medence magyar belgazdasági tér”, de ennek a gyakorlatba történő egyoldalú érvényesítésére sem a magyarság egészének, sem a mindenkori magyar kormányoknak nincs lehetősége. Ugyanakkor az EU, a Duna-stratégia, a szomszédsági kapcsolatok, a határokon átnyúló alrendszerek, a magyar szállásterületek együttműködése valóban kínál egy valós lehetőséget a jövőben. A térségi identitást, térközösség-vállalást és kapcsolatrendszert két fontos tényező befolyásolja: a jobb, magasabb anyagi színvonalú élet reménye – nyugati orientáció –, s az etnikai-történelmi viszonyok. A keletebbi – szegényebb – ország válaszadói magas arányban vállalták a térközösséget a nyugati szomszéddal, addig viszonossági alapon ez nem volt érvényes (aszimmetrikus kelet–nyugati kapcsolatok). Érdekes Oroszország megítélése. Míg a különböző államokban élő válaszadók döntő többsége elutasítja a kelet-európaiságot, az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat csak Ukrajnában zárták ki a válaszadók. A közép-európaiság továbbra is érték maradt, de kisebb, „szűkebb Közép-Európák” alakultak ki a kilencvenes évek széles övezete helyén. Több ország esetében kimutatható a belső, mentális felosztás jelentősége a választási eredményekre is. A választási térképek gyakran kiváló indikátorai a „kripto-határoknak”, amelyek egykori politikai határok, természeti, etnikai vagy más területek határai. A kutatás során Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és Ukrajnában készültek kérdőívek magyar nemzetiségű hallgatók körében is. A különbség a többségi nemzet és a kisebbség térszemlélete között nagymértékben etnikai, nyelvi, azonosságtudati hátterükre vezethető vissza. A vizsgált országok belső struktúrájának megítélésében is találhatók etnikai eltérések, például a történelmi régiókban való gondolkodás, a lokális vagy regionális egységek előtérbe helyezése a földrajzi identifikációnál.

b) Tudomány és társadalom

Az RKI több telephelyes voltának köszönhetően aktívan részt vesz az ország egyes régióinak, városainak tudományos és oktatási életében, illetve hozzájárul a helyi fejlesztéspolitikák szakmai megalapozásához. Kecskeméten például új felsőoktatási intézmény, illetve kutatóintézet megalapításának szándéka fogalmazódott meg, amelyek tevékenységéhez kecskeméti kutatóink is kapcsolódni fognak. Továbbra is – ha kisebb arányban –, de vannak olyan kutatások helyi önkormányzatok megbízásból, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az uniós forrásokhoz való hozzáférést megalapozó helyi tervezéshez.

Az egyes osztályokon működő dokumentációs központok és könyvtárak továbbra is rendelkezésére állnak a helyi kutatók, oktatók, szakemberek és hallgatók számára.

Az Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején című OTKA-kutatáshoz kötődően jelent meg 2015 végén a Kelet- és Közép-Európa régióinak portréja című könyv Horváth Gyula szerkesztésében, amely bemutatja a kelet-közép-európai országok 65 NUTS2 régiójának fontosabb vonásait, gazdasági, társadalmi és térszerkezeti jellemzőit. A missziója, hogy a gazdasági kapcsolatokban érdekelt szakembereknek, kereskedelmi és iparkamaráknak, a közép-európai térség iránt érdeklődő fejlesztéspolitikai és államigazgatási szakembereknek, valamint egyetemi hallgatóknak nyújtson értékes háttérismereteket.

A kutatóhelyek mindegyikén rendszeresen szerveznek olyan konferenciákat, tanácskozásokat, amelyek nyitottak a helyi társadalom érdeklődő csoportjai számára. A Magyar Földrajzi Társaság Kisalföldi Osztálya (Győr) és Körösvidéki Osztálya (Békéscsaba) intézeti helyszínnel és társrendezéssel összesen kilenc szakmai előadást szervezett.

Az intézet győri kutatóhelyén működő MTA MADI Galéria a geometrikus művészet elismert kiállítóhelye, az év folyamán két kiállítás volt megtekinthető.

A Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály, a Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron Megyei Csoportja és a VEAB Regionális és Területfejlesztési Munkabizottsága 2015. november 10-én rendezett konferenciát, melynek célja a smart city fogalomról történő szakmai diskurzus, a térség nagyvárosainak a témához kapcsolódó attitűdjeinek a megismerése és egyfajta tudáscseréje és megosztása volt. A kutatók előadásai mellett Dunaújváros, Győr, Sopron, és Veszprém megyei jogú városok mutatták be azt, hogy miképpen gondolkodnak a smart city megközelítésről és ahhoz kapcsolódóan milyen kezdeményezéseik, jövőbeli fejlesztési terveik vannak.

A Magyarország hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése projekt közvetlenül szolgálta a tudomány és a társadalom közötti párbeszédet. Az eredmények segítségével a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás különböző területi szinteken hatékonyabban tervezhető. A klímaváltozásra való felkészülést közvetlenül szolgálták a projektben megvalósított disszeminációs feladatok, amelyekkel az akadémiai szféra és a közpolitikai döntéshozók tág körét sikerült elérni: a nyitó- és a zárórendezvény (130 résztvevővel), a 6 megjelent hírlevél, a 27 projekthez kapcsolódó konferencia-előadás, vagy a projekt eredményeiből készült tanulmánykötet ezek közé sorolható. A projekt eredményei az intézet honlapján szabadon hozzáférhetők.

III. Az RKI hazai és nemzetközi kapcsolatai 2015-ben

Hazai együttműködések

Az intézet megkezdte a smart city témakör kutatásához szükséges szakmai kapcsolatainak kiépítését a Corvinus Egyetem Rajk László Szakkollégiumával (Smart City Nyári Egyetem szakmai megalapozása és megvalósítása a Szakkollégium X. Közép-európai Konferenciája keretében), az Antall József Tudásközponttal (felkérés előadásra a brüsszeli EU–China Cooperation on Sustainable Development with Special Focus on Smart Cities című panel keretében), a PTE Szentágothai János Kutatóközpont Smart Technolgies kutatócsoportjával és a BME Egyesült Innovációs és Tudásközponttal. Intenzívvé váltak a kapcsolatok a Magyar Urbanisztikai Társasággal. Az intézet győri kutatóhelye bázisán újra alakult a MUT Győr-Moson-Sopron Megyei Csoportja, amely az osztállyal együttműködve szeptembertől havi gyakoriságú smart city rendezvénysorozatot indított.

Az intézet által kiadott Tér és Társadalom folyóirat fontos fórumává vált a regionális tudományi szakma együttműködésének. 2015-ben a folyóiratban publikált 71 szerzőből 35 fő különböző egyetemről és főiskoláról került ki, 28 fő a folyóiratgazda MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete munkatársa volt. Rajtuk kívül más akadémiai kutatóhelyekről is írtak a lapba itthonról és külföldről is.

Nemzetközi kapcsolatok

Az intézet kutatói rendkívüli egyéni aktivitást mutattak nemzetközi konferenciákon való előadások, intézményi szinten pedig kutatási projektekben való részvétel terén. A korábbi személyes és intézményi kapcsolatoknak köszönhetően nagyszámú meghívást kapott az RKI nemzetközi konzorciumokba, többek között öt H2020-pályázat keretében, amelyek közül egy sikeres is volt. Főként a környezetvédelmi-fenntarthatósági, a kelet-közép-európai térségi fejlődési és a tervezési, fejlesztéspolitikai területeken folytatott vizsgálatok révén keresik az intézet kutatóit a nagyobb nemzetközi programokban. A kecskeméti csoport már a korábbi években csatlakozott a Spa-ce.net elnevezésű, regionális kutatásokkal foglalkozó nemzetközi hálózathoz, amelynek keretében nyílt lehetősége egy újabb Horizon 2020 pályázat előkészületeiben részt venni.

Győrött 2015. május 11-én a DG Regio Magyarországért felelős főosztályvezetője, a holland Jack Engwegen és Vincze Norbert, a DG Regio ugyanezen szekciójának nemzeti szakértője volt az osztály vendége. A térségi partnerek meghívásával egy workshop keretében értékelték az előző programidőszak K+F-pályázatainak működését és az új programidőszak K+F fejlesztései lehetőségeit a Nyugat-dunántúli régióban.

Az önkormányzatok közlekedési ágazati együttműködését összefogó nemzetközi társaság a POLIS novemberi brüsszeli éves konferenciáján kapcsolatfelvétel történt a Martens Centerrel és a kínai Smart City Program vezetőjével. A november 30. és december 3. között Grazban megvalósult Smart City Coaching Pilot Training keretében kapcsolat létesült az Erasmus+ program támogatásával megvalósuló SMACC projekt résztvevőivel: StadtLabor Graz (Ausztria); NHL University of Applied Sciences (Hollandia); Neurosubianco (Olaszország); Parthenope University of Naples (Olaszország); Regional Agency Alma Mons di Novi Sad (Szerbia); Militos (Görögország).

Az intézet nagy aktivitást fejt ki a visegrádi országok egyetemeivel, kutatóhelyeivel való együttműködésben, újabb és újabb partnerekkel gazdagodva.

2015-ben több akadémiai bilaterális együttműködés is zárult. A francia akadémiai kutatóintézettel a több éve tartó helyi fejlesztésekre koncentráló kutatási téma folytatását tervezik a kutatók részben egy új bilaterális program, részben más pályázatok (H2020) segítségével. A regionális központok térségfejlesztő szerepére koncentráló román–magyar keretprogram megújítására irányuló bilaterális pályázat benyújtásra került, emellett a kutatók keresik a kutatási együttműködés kiterjesztésének lehetőségét. A Iasi Egyetemmel közös H2020-pályázat ugyan első körben sikertelen volt, de a kedvező értékelés alapján a pályázat ismételt beadása várható.

IV. A 2015-ben elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása

A beszámolási évben elindult több  nagy volumenű konzorciumi pályázat előkészítése, amely számottevő kapacitásokat kötött le. 2015 folyamán öt H2020-pályázat került benyújtása az intézet részvételével, ezek közül egy járt sikerrel (a szerződéskötés folyamatban van) és további két H2020, valamint három ESPON-pályázat került benyújtásra. A tárgyévben megpályázott, elnyert és szerződött projektek a következők voltak:

• A Magyarország hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése című projekt az EGT Alapok Alkalmazkodás a klímaváltozás programján belül Magyarország hosszú távú (2050-ig terjedő) társadalmi és gazdasági fejlődési pályájának előrejelzésével járult hozzá a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. Az eredmények a Nemzeti Adaptációs Térinformatikai Rendszer (NATéR) részét fogják képezni.
• A megújulóenergia-hasznosítás és az energiahatékonysági intézkedések lokális hasznainak felmérésére vonatkozó modell kidolgozása c. projekt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megrendelésére egy olyan modellt fejlesztett ki, amely minden megújulóenergia-csoportra néhány, a felhasználó önkormányzat által biztosított adat segítségével jelzi, hogy a számba vehető költségeket és hasznokat tekintve érdemes-e belefogni a pályázatba, beruházásba.
• A hazai középvállalati szektor szerepe az ipar területi versenyképességében c. OTKA-kutatás a hazai középvállalatok területi versenyképességben játszott szerepét vizsgálja. A közép-európai iparfejlődésben meghatározó, külföldi működőtőke vonzására alapozott fejlődési modelleknek az új gazdasági válság során korlátjaik is megmutatkoznak, és a területi versenyképesség javítása a fejlett és elmaradott térségekben is indokolttá teszi a hazai vállalatok fejlődésének erősebb ösztönzését.
• A Bizalom és kormányzás összefüggései helyi szinten c. OTKA-kutatás a jó kormányzás és a bizalom összefüggéseivel foglalkozik, amelyet Magyarország mikrotársadalmi közegében egy saját modellen alapuló empirikus kutatással kíván vizsgálni.
• A Kortárs térelméletek közép-kelet-európai kontextusban c. OTKA-kutatás célja, hogy a kortárs nemzetközi térelméleti kutatások elemzésével megújítsa a hazai tértudományi diskurzust, és hogy közép-kelet-európai nézőpontból hozzájáruljon a nemzetközi vitához. A projekt átfogó célja a szemléletalakítás, a nemzetközileg elfogadott tudáskészletek hazai elfogadtatása és a hazai kontextusokra való adaptálása.
• A helyi és területi tervezésben több projekttel vett részt 2015-ben is az intézet. Kiemelendő a járási esélyegyenlőségi terv készítése a Mosonmagyaróvári és a Téti járásra; Zirc város stratégiai programja felülvizsgálata és új dokumentum kidolgozása; valamint Budapest kerületeinek és a Közép-Magyarország régió járásközpontjainak Integrált Településfejlesztési Stratégiáinak kidolgozása.
• A Nemzeti Kulturális Alap Folyóirat-kiadás Kollégiuma és az MTA is pályázat keretében támogatta a Tér és Társadalom folyóirat megjelentetését.

V. A 2015-ben megjelent jelentősebb publikációk

KÖNYVEK