KÖZGAZDASÁG- ÉS REGIONÁLIS TUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE

English | Oldaltérkép | Bejelentkezés

ÚSZT PÁLYÁZATOK

Tudományos beszámoló 2018

Tudományos beszámoló az MTA KRTK RKI 2018. évi tudományos tevékenységéről

I. A kutatóhely fő feladatai 2018-ban

II. A 2018-ban elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények



III. A kutatóhely hazai és nemzetközi K+F kapcsolatai 2018-ban

IV. A 2018-ban elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása

V. A 2018-ban megjelent jelentősebb tudományos publikációk



I. A kutatóhely fő feladatai 2018-ban

2018-ban az intézet fő feladatát továbbra is az alapkutatások képezték, amelyet egyrészt a közfeladatként jelentkező stratégiai kutatási témákban, másrészt az ezeket kiegészítő egyéb tématerületeken végzett. Ebben az évben több hazai (NKFIH) és nemzetközi (ESPON) projekt is a befejező szakaszához érkezett, míg más nemzetközi projektben megjelentek az első jelentősebb eredmények (H2020). A kiemelkedő kutatási témák között említhetők a térelméleti kérdések, a társadalmi-térbeli egyenlőtlenségek, különösképpen ennek negatív aspektusai (periferializáció/mar­gi­na­lizáció), a regionális gazdasági és pénzügyi folyamatok, a klímaváltozás területi konzekvenciái, a környezeti hatásokhoz és a fenntarthatóság kérdésköreihez kapcsolódó kutatások (körforgásos gazdaság, megújuló energia, okos városok), a határkutatás és geopolitika, továbbá a területi kormányzás.
A 2016-ban elfogadott és 2017-ben felülvizsgált középtávú intézeti stratégiában megfogalmazott, és teljesítménymutatókkal alátámasztott előrehaladás 2018-ban is folytatódott. Az intézet akadémiai doktorainak száma újabb fővel bővült, emellett három PhD fokozatszerzési eljárás indult meg, és további kettő van közvetlenül a fokozatszerzés megindítása előtt. A publikációs teljesítményre vonatkozóan megállapítható, hogy jelentős előrelépés történt több szempontból is. Több magas minőségű (Q1, IF) nemzetközi, valamint nívós hazai folyóiratközlés is megjelent. Ezek mellett kiemelendő három szerkesztett kötet és két monográfia publikálása is, utóbbi kettő a fiatal generációhoz tartozó kollégák tollából.

II. A 2018-ban elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

II/a Kiemelkedő kutatási eredmények

Térelmélet, elméleti tér – tértudományi koncepciók Kelet-Közép-Európában

A Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban 2018-ban zárult NKFIH kutatás a Kelet-Közép-Európában ma is releváns térelméleti koncepciókra fókuszált. Ezek a nemzetközi és a hazai szakirodalom feldolgozását követően négy koncepciónyalábba lettek besorolva, amelyek a tértudományokban való nemzetközi megjelenésük és megerősödésük alapján kronologikus sorrendet is alkotnak. A négy csoport: (1) a pozitivisztikus tértudomány az empirizmus alapjain állva elsősorban kvantitatív/statisztikai tudományos módszereket alkalmaz (1950-es évek végétől napjainkig); (2) az ideológiailag elkötelezett marxista és feminista földrajzi irányzatok (1960-as évek végétől napjainkig); (3) a posztmodern kor különféle térfelfogásai (1980-as évektől napjainkig) és (4) az új materialista relacionális térfelfogások (2000-es évektől napjainkig). A kutatás eredményei közé sorolható, hogy az irányzatok általános elméleti alapjai és paradigmatikus keretei, valamint egy-egy téma gyakorlati alkalmazása is feltárásra került. Ezeket a kutatók workshopokon és konferenciákon prezentálták, valamint felhasználták egy MTA doktori és két PhD-értekezésben is. Az eredmények a „Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban” című kötet 20 fejezetében, 318 oldalban lettek összegezve. A Dialóg Campus Kiadónál megjelent kötet Magyarországon hiánypótló, amely jól hasznosítható a felsőfokú oktatásban is.

A területi tervezés és kormányzás változásai

Az 1990-es évek végén az Európai Bizottság megrendelésére született „Compendium a területi tervezési rendszerekről és politikákról” című dokumentum óta nem készült átfogó elemzés az immár 28 tagú Európai Unió területi tervezési és kormányzási rendszereinek összehasonlításáról. A COMPASS („Comparative Analysis of Territorial Governance and Spatial Planning Systems in Europe”) ESPON-projekt célja ennek megfelelően a területi kormányzási és tervezési rendszerekben lezajlott változások bemutatása, illetve, hogy ezek mennyiben betudhatók a makroszintű közösségi szabályozásoknak és politikáknak, továbbá, hogy a nemzeti szintű eszközök hogyan csatornázhatók be a közösségi szintű kohéziós politika eszközrendszerébe a 2021-ben induló programozási időszakban. A projekt keretében összehasonlító elemzések (Delphi), valamint esettanulmányok készültek meghatározott tematikákhoz illeszkedően. A projekt keretében az RKI által elkészített outputok: (1) Kétfázisú tematikus áttekintés a területi tervezési és kormányzási keretek változására vonatkozóan 2000–2016 között, Magyarország, Románia és Horvátország vonatkozásában; (2) Esettanulmányok készítése Magyarország vonatkozásában a projekt által vizsgált tematikus területeken; (3) Közreműködés az időközi és zárójelentés elkészítésében, valamint a különböző időközi outputok minőségbiztosításában. A projekt zárójelentésének végleges formája 2018 decemberében került publikálásra az ESPON honlapján.

Periferializáció, polarizáció, migráció – A társadalmi-térbeli egyenlőtlenségek vetületei

A perifériakutatás fontos szeletét képezte a 2018-ban zárult Az állam strukturális átalakulásaira adott intézményi és egyéni válaszok különböző földrajzi kontextusokban című NKFIH kutatás, amely az állam által (is) alakított megélt tér jellemzőit mérte fel kvantitatív vizsgálati módszerekkel. Az állami szerepvállalás arányában és összetevőiben meglévő területi és társadalmi különbségek felmérése négy eltérő fekvésű és helyzetű településen (Kunszentmiklós, Mezőhegyes, Győrújfalu, Hortobágy), összesen 700 háztartás megkeresésével történt. A kutatás eredményei rámutattak arra, hogy az állam többek között (1) a közszolgáltatások szervezésével (elérhetőség, színvonal); (2) a munkához, jövedelemhez való hozzájutás segítésével; (3) a biztonság (személyes, szociális) elősegítésével és (4) a mindennapi a szükséges tárgyi feltételek biztosításával (vonalas infrastruktúra) alakítja a teret. Az eredmények publikálása a Tér és Társadalom című folyóiratban, valamint egy összefoglaló tanulmánykötetben várhatóak, 2019-ben.
Szintén 2018-ban zárult az új eredményeket felmutató, többek között a migráció feminizáció­jának kérdéskörével is foglalkozó „A Magyarországról külföldre irányuló migráció és hatásai vidéki társadalmakra” című NKFIH kutatás, melynek eredményei alátámasztották a kapcsolati tőke, a hálózatok jelentőségét a migráció fenntartásában. A külföldi migráció, mobilitás hatásai egyéni és családi szinten egyaránt ellentmondásosak; a mérleg egyik serpenyőjében állnak az anyagi gyarapodás, a jól-lét növekedése, a társadalmi mobilitás reménye és a mozgásnak köszönhetően elnyert (kis) szabadságok, míg a másikban a kiszolgáltatottság, a szeparációból fakadó fájdalom és a küzdelmek. Szinte soha nincs egyensúlyi állapot. A németországi, osztrák idős, beteg embereket két-négyhetes váltásokban gondozó asszonyok státuszát a többszörös helyvesztés jellemzi: munkájuk alacsony presztízse, a gondozói munka jellegéből fakadó aszimmetrikus hatalmi viszonyok, az otthoni családtól való kényszerű elszakítottság, a szeparáció érzése. Noha nem egy családban a külföldön dolgozó asszonyok válnak a legfontosabb kenyérkeresővé, családi és lokális szinten sem rendül meg a férfi és női szerepek, feladatok, felelősségek tradicionális megosztása. A kutatás korábbi és új eredményei a „Migráció alulnézetből” című tanulmánykötetben jelentek meg.
Két elkészült esettanulmány alapján első eredményeivel jelentkezett a RELOCAL („Resituating the local in cohesion and territorial development”) címet viselő, H2020-as projekt. Az egyik esettanulmány a pécsi György-telepen, a hazai integrált városfejlesztés és rehabilitáció mintaprojektjeinek színterén elemezte a projektek megvalósulását, míg a másik az egyik leghátrányosabb helyzetű járásban, az encsiben vizsgálta a harmadik generációs Gyerekesély Program térbeli és társadalmi igazságosságra gyakorolt hatását. Főként ez utóbbi esetben mutatkozott meg a helyi igényeket és a rugalmas tervezést háttérbe szorító bürokratikus megoldások dominanciája, míg az előbbi esettanulmány egy politikailag jól beágyazott, erősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező civil szervezetek kiszorító hatásának veszélyére mutatott rá. Ugyanez az eset hívta fel a figyelmet arra, hogy a projektmegvalósító civilek által létrehozott „árnyék-önkormányzati” mechanizmus egyfajta informális paternalizmust teremt, amely csak a projektbe vont kevesek számára teszi a szolgáltatások bővített körét hozzáférhetővé, a szegénységben élők nagyobb része számára nem. A legfontosabb, mindkét terepen érvényes tapasztalat, hogy hiába történik komplex, területileg célzott, a helyi sajátosságokon alapuló beavatkozás egy marginalizált közösségben, ha a helyi és országos közpolitikák ezzel ellentétes irányban hatnak, a térbeli és társadalmi igazságtalanságok inkább növekedhetnek, mint csökkennek a beavatkozások szűk területi és társadalmi fókusza, eltérő hatékonysága és – esetenként – egymást kioltó hatása következtében.

A bizalom és a kormányzás helyi összefüggései

A Bizalom és kormányzás összefüggései helyi szinten című NKFIH kutatás kiemelkedő eredményei az előző évhez kapcsolódó adatfelvételhez köthetők. A kiinduló feltételezés az volt, hogy a bizalmat és a kockázatot, mint a társadalmi interakciók alapvető meghatározóit, befolyásolja a vidéki és a városi életfeltételekben a késő modernitás korában is meglévő különbözőség. A vidékszociológia korai átfogó elméletei a vidéki miliőt olyan kiszámítható és biztonságos lakóhelyként mutatják be, amely csökkenti az egyén számára a kockázati helyzetek felmerülését, ezzel növelve a bizalom kialakulásának esélyét. A projekt egyik empirikus vizsgálata rámutatott arra, hogy nem lehet egyértelműen azt a következtetést levonni, hogy a klasszikus vidékszociológia által képviselt vidék–város kettősség létezése változatlanul érvényes lenne ma is – ahogyan arra a kortárs vidékszociológiai paradigma képviselői szintén felhívják a figyelmet. Ez az eredmény nemzetközi folyóiratközlésként került publikálásra. A kutatás másik felmérése alapján az a következtetés vonható le, hogy a vizsgált kistelepülési polgármesterek esetében is igaz a magyar társadalomra általában jellemző informalitás és kapcsolatérzékenység, de kizárólag a kapcsolatok és a partikuláris bizalom vonatkozásában. Ez szűk körű, be- és elzárkózó, klikkszerű együttműködésekre utal, a társadalmi tőke egyenlőtlenségreprodukáló kontextusában.

Határkutatás

Határkutatással foglalkozó Változás és folytonosság a magyar térképzetekben: nemzet, területiség, fejlesztés” című NKFIH kutatás rámutatott arra, hogy a magyar politikai elit nem tudott kiszakadni a korábban is eltérő területi keretként értelmezett Kárpát-medence koncepcióból. A koncepció politikai szintű megjelenítése időnként konfliktusok forrásává vált a szomszédokkal. A Kárpát-medence egészére vonatkozó területfejlesztési folyamatok csak kooperációs együttműködésben, s nem bármelyik érintett fél szupremációs küldetéstudatában lehetnek sikeresek. Ezek az eredmények a nemzetközi konferenciák mellett, egy nívós nemzetközi tanulmánykötetben kerültek publikálásra. Ehhez kapcsolódóan a határkutató csoport több napos terepbejárással egybekötött műhelymunka keretében próbálta feltárni, és végigbeszélni a határkutatás jelenlegi kurrens kérdéseit, a határokat érintő változások hatásait.

A klímaváltozás kihívásai és területi dimenziói

Az elmúlt időszak egyik kiemelt projektje a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) fejlesztésében való részvétel volt, amelynek koordinálását a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat végezte a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) támogatásának keretében. A 2018-ban zárult kutatás során az intézet és az MTA KRTK Adatbankjának munkatársai az Agrárgazdasági Kutató Intézettel együttműködve több nézőpontból – felszínborítás, demográfia, munkaerőpiac, egészségügy és mezőgazdaság – vizsgálta a klímaváltozás hatását és a lehetséges alkalmazkodási stratégiákat. A kutatás keretében elkészült egy járási klímaérzékenységi kataszter, továbbá az éghajlatváltozásnak a belső migrációs folyamatokra vonatkozó hatásvizsgálata, ugyancsak járási szinten, több klímaszcenárióra. Jelentős módszertani eredmény, hogy a modellezés és előrejelzés egy saját készítésű program használatával zajlott, mely számos elméleti és gyakorlati megközelítést integrál. Így a természetes népmozgalmat és a vándormozgalmat egymással összekapcsolva készültek demográfiai előrejelzések 2051-ig, melyek 24 leadott forgatókönyvet eredményeztek.
A vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy jelentősen nő a beépített felszínek területe, ami további város-összenövésekhez, ún. konurbációkhoz vezet a szántó és a komplex művelésű területek rovására. A klímaváltozás befolyásolhatja a foglalkoztatást is. A vizsgálatok alapján fény derült arra, hogy azok a viszonylag fejletlen térségek érzékenyebbek a klímaváltozásra, ahol magas a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya. Azonban ahol jók az ingázás feltételei, ott nem kell negatív foglalkoztatási hatással számolni. Az egészségüggyel kapcsolatban végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy egy adott terület sérülékenysége a hőhullámokkal szembeni érzékenység mértékétől és az alkalmazkodóképesség szintjétől is függhet. Ez kiemelten fontos megállapítás, mivel a jövőben az egész ország területén növekszik a hőhullámok száma, hossza és gyakorisága. A nagyon erősen sérülékeny országrészekben, így például a Dél-Alföldön, az évszázad közepére a hőhullámok idején minimum ötször nagyobb valószínűséggel lehet számítani legalább 10%-os betegforgalom növekedésre az egészségügyi ellátásban, mint a normál időjárási viszonyok között.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézettel végzett közös kutatás eredményei közül kiemelendő, hogy a hazai gazdálkodók körében a klímaváltozás elmélete elfogadottnak mondható. Ezt ösztönözhette, hogy a gazdálkodók saját munkájuk során tapasztalták meg az időjárási extremitások fokozódását (extrém hőmérséklet, viharkárok, jégkártételek) s azok gyakoribbá válását. A klímaváltozás negatív következményeinek mérséklésére nagyszámú adaptációs technikát alkalmaznak az adatközlő gazdálkodók, ugyanakkor többségük ezzel együtt sem tekinti felkészültnek saját gazdaságát a negatív következmények kivédésére. Az adaptációt több tényező is korlátozza (jogszabályi feltételek, tőkehiány, tudáshiány), amelyek kezelésében fontos szerepe lenne a szaktanácsadói hálózatnak.

Megújuló energiaforrások használata magyar és horvát vonatkozásban

A 2018 decemberében zárult „Renewable energy sources and energy efficiency in a function of rural development” (RuRES) magyar–horvát INTERREG kutatási projekt eredményei több tényezőre és különbségre is rávilágítottak. A fotovillamos energiatermelő berendezések tekintetében Horvátországban egy óvatos emelkedés, majd megtorpanás, míg Magyarországon egy folyamatos, de viszonylag lassú emelkedés figyelhető meg. A különbség okai elsősorban a támogatáspolitika különböző stratégiáiból, az eltérő betáplálási tarifaszintek változásából adódnak. A különbségek a két ország lakossági attitűdjeiben is tetten érhetőek. A magyar–horvát baranyai határtérség vizsgálatakor az látszott, hogy általában a magyar válaszadók környezettudatosabbnak vallják magukat, ugyanakkor a cselekvések, valamint a magatartás tekintetében a horvát válaszadók pozitívabb képet mutattak. A projektben kidolgozásra került egy döntéstámogató modell, amely erőforráspotenciál-becslő alkalmazásként a helyi döntéshozókat (elsősorban polgármestereket) segítheti, bemutatva települési szinten a vizsgált megújuló energiaforrások (nap, geotermia, biomassza) reálisan kiaknázható potenciáljait. A kutatási eredményeket „Megújuló energia és energiahatékonysági lehetőségek rurális terekben” címmel három nyelven (magyar, angol és horvát) kiadott tanulmánykötet foglalja össze.

További kiemelkedő eredmények

„A cigány-magyar különbségtétel és a rokonság” című kulturális antropológiai monográfia egy konkrét falu példáján keresztül mutatja be a cigány-magyar különbségtétel hierarchikus működését és annak változásait vidéki környezetben az elmúlt 15 évben. A monográfiában nyomon követhetjük, ahogyan az etnikai és osztálypozíció összekapcsolódik ezekben a közegekben, valamint ennek következményeit a cigány közösségek szerveződési módjaira, nemi szerepekre, és általában véve az etnikai különbségtételre. A könyv a hétköznapi emberek stratégiáit és tapasztalatait összeköti a szélesebb társadalmi folyamatokkal, például az oktatási rendszer vagy a munkaerőpiac változásaival, valamint tágabb országos és globális gazdasági, politikai eseményekkel (pl. rendszerváltozás, 2008-as gazdasági válság). Mindezek mellett a monográfia hozzájárul egy jellegzetesen közép-kelet-európai (magyarországi) hierarchikus etnikai különbségétel működésének megértéséhez, sajátosságainak megismeréséhez.
Az Életvilág-értelmezések. Utak felbomlott világokhoz című monográfia egy olyan interdiszciplináris vállalkozás, amely megpróbál átjárást teremteni társadalomtudományi elmélet és módszertan között, és betekintést nyújt a gyakorlati kutatómunka folyamatába. A vizsgálódás fókuszában a mindennapok reflektálatlanul használt, ám eligazító volta miatt megkerülhetetlen tudás állt. E rejtett szféra felderítése új módszertani utakra vezette a kutatót, amikor is a holokausztban megsemmisített vidéki zsidó közösség hétköznapi kultúrájának nyomába eredt, a hátrahagyott dokumentumokból és interjúkban feltárt élettörténeti töredékekből rekonstruálva azt a tudást a világról, amelyet a holokauszt traumája radikálisan érvénytelenített. Az életvilágok megközelítéséhez formálódó módszertant azután egy kevésbé traumatizált („folytonosabb”) életvilág feltárására is kipróbálta. Az egykori uradalmi cselédek ugyancsak felbomlott életvilágának kutatása több ponton az előzőleg kipróbált módszerek módosításához vezetett és trauma-specifikus vizsgálódásokra, összehasonlításra is alkalmat adott mind az egyéni, mind a kollektív emlékezetek esetében.

II/b Tudomány és társadalom

Az intézet Magyarország öt városában (Békéscsaba, Budapest, Győr, Kecskemét és Pécs) működő kutatóhelyének köszönhetően aktívan részt vesz az ország öt régiójának és számos településének tudományos és felsőoktatási életében. Az intézet négy vidéki szakkönyvtára a helyi kutatók, oktatók, szakemberek és hallgatók rendelkezésére áll. Az intézet győri kutatóhelyén működő MTA MADI Galéria a geometrikus művészet elismert kiállítóhelye.
2018-ban is folytatódott a nyilvánosság számára nyitott szakmai előadások rendszeres szervezése. A Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron megyei területi csoportja, valamint a Magyar Földrajzi Társaság Kisalföldi (Győr) és Körös-Vidéki Osztálya (Békéscsaba) jelentős mértékben végeznek tudományos népszerűsítő tevékenységet, tartanak közérthető tájékoztatást az RKI helyi kutatócsoportjai által elért tudományos eredményekről a tudomány iránt érdeklődő laikusok, a kutatópálya iránt érdeklődő fiatalok számára. Folytatódott a Dunántúli Tudományos Osztály 2016-ban újraindított pécsi szemináriumsorozata, amely a folyó kutatások, kéziratok, kutatási eredmények, disszertációk megvitatására, helyi szakemberek közötti eszmecserére nyújtott lehetőséget és elindult a budapesti osztályon egy hasonló, kéthetente megrendezésre kerülő beszélgetéssorozat is.
A társadalmat foglalkoztató kérdések megválaszolásához a klímaváltozás hatásaival, modellezésével és adaptációjával, a megújuló energia által kínált lehetőségek kiaknázásával, valamint a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek kutatásával járult hozzá az intézet. Az RKI munkatársai az elért eredményekről a témákhoz kapcsolódó workshopokon, tréningeken, ismeretterjesztő előadásokon, valamint a helyi sajtótermékekben megjelent interjúkban is beszámoltak. Az intézet győri kutatóhelye egy interaktív kiállításnak adott otthont, amely a Duna kisalföldi szakaszának környezeti változásait mutatta be a természetes partfalak degradációján és újjáépítésén keresztül szlovák és magyar nyelven. A főleg középiskolásokat vonzó esemény folytatása várható 2019-ben is.

III. A kutatóhely hazai és nemzetközi K+F kapcsolatai 2018-ban

Hazai együttműködések

Az intézet számos munkatársa érintett a felsőoktatásban oktatóként vagy szakdolgozati, illetve doktori témavezetőként. A kollégák nemcsak a helyi, hanem a tágabb régió egyetemeinek és főiskoláinak munkájában is részt vesznek, amelyek révén a magyar és idegen nyelvű oktatási tevékenység mellett lehetőség van a kutatási projektekben való kooperációra is. Az intézet az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjával (MTA TK) közös nemzetközi projektet (LIFE projekt) nyújtott be. Számos munkatársa továbbra is aktív tagja hazai tudományos társaságoknak, illetve több esetben azok vezető testületének is. A békéscsabai kutatócsoport szervezésében került megrendezésre az országos jelentőségű VI. Alföld Konferencia 2018 decemberében. Az esemény a leszakadó, valamint periférikus térségekben élők makroszintű átrendeződésekre adható válaszaira, valamint a környezeti kihívásokra fókuszált.
Az Intézet a Tér és Társadalom című folyóiratával továbbra is a hazai és a határon túli regionális tudomány egyik legfontosabb szervezője. 2018 végén szerződéskötésre került sor az EBSCO adatbázisban való indexálásról, amely 2019-ben indul. Jelentős informatikai megújulás történt 2018-ban, amely érintette a szerkesztőségi rendszert, a szerzőkkel kapcsolatos hivatkozásokat. Az idei év közepétől kezdve az új szerkesztőség felállításának előkészítésével kapcsolatos feladatok is előtérbe kerültek. Az új szerkesztőség várhatóan 2019 közepétől kezdi meg munkáját. A Tér és Társadalom megjelentetését az MTA beépülő támogatásából, az intézet saját forrásaiból (pénzügyi támogatás és a kutatói feladatok körében végzett szellemi munka), pályázatokból (NKA) és a Magyar Regionális Tudományi Társaság segítségével, valamint az előfizetési díjakból biztosítják.

Nemzetközi kapcsolatok

Az elmúlt években befejeződött nemzetközi kutatások nagyban elősegítik a szakmai kapcsolatrendszer bővülését. Az intézet kutatói továbbra is aktív résztvevői pályázatok előkészítésén és megvalósításán munkálkodó nemzetközi konzorciumoknak. 2018-ban a békéscsabai kutatócsoport részvételével nyert egy lipcsei központú konzorcium (támogató: Volkswagen Stiftung) és egy másik, az University of Eastern Finland vezetésével (támogató: ESPON), amelynek megvalósításában a budapesti osztály kutatói vesznek részt.
A projektek között továbbra is meghatározó szerepet töltenek be az MTA bilaterális csereprogramjának kutatásai, amelyek révén az intézet kutatói a bolgár, a cseh és a román akadémia munkatársaival dolgoztak együtt.
A Dunántúli Tudományos Osztály több olyan pályázatot is benyújtott 2018-ban, amelyek kifejezetten a kutatói kapcsolatépítést segítik (európai uniós COST pályázatok). Számos kutató 2018-ban is aktív résztvevő volt nemzetközi folyóiratok lektorálásában, valamint a nemzetközi tudományos szervezetek konferenciáin. A Dunántúli Tudományos Osztály 2018-ban ünnepelte megalakulásának 75. évfordulóját, amelynek keretében nemzetközi konferencia került megrendezésre Pécsett, a körforgásos gazdaság témakörében. A 120 résztvevővel zajlott kétnapos konferencián több, mint 60 előadás hangzott el.
A békéscsabai kutatócsoport két fiatal külföldi munkatársat fogadott 2018-ban.

IV. A 2018-ban elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása

A tárgyévben elnyert jelentősebb nemzetközi és hazai projektek a következők:
A fentebb már említett „ESCAPE – European Shrinking Rural Areas: Challenges, Actions and Perspectives for Territorial Governance” című ESPON-kutatás az európai zsugorodó, illetve csökkenő népességű (shrinking) vidéki térségeket érintő társadalmi-gazdasági kihívások területi fókuszú vizsgálatával foglalkozik. Ennek keretében a kutatás egyrészt feltárja a zsugorodás jelenségének okait, másrészt demográfiai, társadalmi és gazdasági dimenziók figyelembevételével elkészíti a zsugorodó vidéki térségek tipológiáját. A projekt esettanulmányokon keresztül mutat rá a zsugorodás okozta társadalmi-gazdasági problémák megoldását célzó helyi fejlesztés és a területi kormányzás lehetőségeire.
Az „Agents for change in old industrial regions” című nemzetközi projekt, amelyet a Volkswagen Stiftung finanszíroz, az ipari térségek kis- és középvárosi centrumainak megújulási folyamataira, elsősorban ezek intézményi kontextusára fókuszál. A projektet a lipcsei Leibniz Institute for Regional Geography vezeti, és az intézet mellett még brit, cseh és svéd partnerek működnek közre benne. Minden partner két-két hazai terepen végez kutatásokat, egy-egy fiatal (pályakezdő) kutató bevonásával.
A „Regionális folyamatok Magyarországon 1990–2016” című, a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiírt, de jelenleg a Pénzügyminisztérium kezelésében álló kutatás keretében született tanulmánygyűjtemény összesen mintegy 500 oldal terjedelemben mutatja be az elmúlt negyedszázad jellemző területi folyamatait azzal a céllal, hogy a 2020 után induló európai uniós ciklus területi tervezési feladatait megalapozza. A társadalmi-gazdasági tényezők aprólékos helyzetelemzését követő, a korábbi évtizedek (korántsem homogén) trendjeire támaszkodó hosszú távú előretekintés kidolgozása során három témakörben elkészült modellszámítások – demográfiai előretekintés, GDP, területhasználat – egybehangzó következtetése, hogy a területi különbségek érdemben, a teljes időintervallum során nem csökkennek, sőt a versenyképességi pályák vonatkozásában a jelenlegi különbségek élesedése várható.
„A területi tőke és az innovációs miliő szerepe a kelet-közép-európai regionális központok fejlődésében” című NKFIH kutatás elsődleges célja a kelet-közép-európai nagyvárosok fejlődési pályáinak, illetve fejlődési potenciáljának feltárása, összegzése. Ennek során kiemelt figyelmet fordít azokra az újszerű hagyományos gazdasági erőforrásokon túli tényezőkre, amelyek a fejlődés hajtóerőiként szolgálhatnak a posztmodern társadalmi-gazdasági térben. A kutatás a kelet-közép-európai térség 82 százezer fő feletti népességű nagyvárosát vizsgálja. 
„A szuburbanizáció, az urban sprawl hatása a szuburbiák környezeti átalakulására Közép-Európa vidéki várostérségeiben” című NKFIH kutatás három országban (Magyarországon, Szlovákiában és Romániában) vizsgálja az urban sprawl jelenségét és annak környezeti hatásait különböző méretű, de gazdaságilag növekvő regionális központok agglomerációjában. A kutatás elméleti és terepi empirikus kutatásokon keresztül tervezi megismerni ezeket a folyamatokat. A kutatók az empirikus vizsgálatok eredményeit a modellezés során, a következő évtizedek különböző fejlődési forgatókönyveinek előrejelzésénél is felhasználják.
A „Magyarország XXI. századi társadalmi-gazdasági térfolyamatainak komplex modellezési lehetőségei” című NKFIH posztdoktori kutatás egy integrált, demográfiai, földhasználati és gazdasági elemeket kombináló társadalmi-gazdasági modellezés keretében Magyarország lehetséges társadalmi-gazdasági változásait, és területi következményeit prognosztizálja. A modellezés és előrejelzés globális és lokális elemeket ötvöző forgatókönyvekre épül, és elsősorban a demográfiai és földhasználatbeli változásokra fog fókuszálni, gazdasági elemekkel kiegészítve. A modellezés egy saját fejlesztésű program felhasználásával történik, amely szabadon elérhető lesz, ezzel biztosítva a kutatás eredményeinek minél szélesebb körben történő megismertetését és kutatási együttműködések létrejöttének elősegítését.
„A magyarországi közösségi szállásadás földrajzi vizsgálata” című NKFIH posztdoktori kutatás a különböző mechanizmusok hagyományos és közösségi szállásadó szektorra gyakorolt hatásait vizsgálja Magyarországon, különböző földrajzi léptékekben. A projekt új eredményeket ígér a közösségi szállásadó platformok komplex, térbeli és társadalmi vizsgálata révén, valamint hozzájárul a közösségi szállásadó platformok sokszínűségével és működésével kapcsolatos tudományos diskurzusokhoz. A kutatás nemcsak egy kitüntetett városra fókuszál, hanem egy komplex társadalomföldrajzi kutatás keretein belül különböző területi szinteken (települési, regionális, országos) tárja fel a jelenséghez kapcsolható társadalmi-gazdasági hatásokat, egész Magyarországot figyelembe véve.

V. A 2018-ban megjelent jelentősebb tudományos publikációk

KÖNYVEK

Faragó L (szerk.): Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 2018. 397 p.
Kovai C: A cigány-magyar különbségtétel és a rokonság. Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2017. 257 p.
Németh K: Életvilág-értelmezések: Utak felbomlott világokhoz. Budapest: Argumentum Kiadó, 2018. 195 p.
Topić, D, Varjú V, Horváthné K B (szerk.): Megújuló energia és energiahatékonysági lehetőségek rurális terekben. Pécs: MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2018. 156 p.
Váradi M M (szerk.): Migráció alulnézetből. Budapest: Argumentum Kiadó, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2018. 234 p.

VÁLOGATOTT KÖZLEMÉNYEK

Balogh P, Pete M: Bridging the Gap: Cross-border Integration in the Slovak–Hungarian Borderland around Štúrovo–Esztergom. JOURNAL OF BORDERLANDS STUDIES, 33 (4) pp. 605–622., 18 p. (2018)
Bodor Á, Grünhut Z, Horeczki R: Considering the Linkage Between the Theory of Trust and Classical Rural Sociology’s Concepts. EUROPEAN COUNTRYSIDE, 10 (3), 2018. pp 482–497.
Fabula Sz, Timár J: Violations of the right to the city for women with disabilities in peripheral rural communities in Hungary. CITIES: THE INTERNATIONAL JOURNAL OF URBAN POLICY AND PLANNING, 76. 2018. June, pp. 52-57.
Farkas J Zs, Kovács A D: Kritikai észrevételek a magyar vidékfejlesztésről a vidékföldrajz szempontjából. TERÜLETI STATISZTIKA, 58. 2018. 1. pp. 57-83.
Gál Z, Kovács S Zs: Corporate Governance and Local Embeddedness of the Hungarian Cooperative Banking Sector. BEZPIECZNY BANK, 71 (2), 2018. pp 30–54.
Hajdú Z: The rebirth of the concept of the Carpathian Basin in Hungarian political language after 1988. In: Laine J., Liikanen I., Scott J. W. (szerk.): Post-Cold War Borders: Reframing Political Space in Eastern Europe. Abingdon: Routledge Taylor & Francis Group, 2018. pp. 207-227. (Routledge Borderlands Studies)
Hardi T, Patay T: Bevándorláspolitika és többszintű kormányzás: osztrák tapasztalatok, TÉR ÉS TÁRSADALOM, 32 (4), 2018. pp 135–150.
Honvári P, Szörényiné Kukorelli I: Examining the Renewable Energy Investments in Hungarian Rural Settlements: The Gained Local Benefits and the Aspects of Local Community Involvement. EUROPEAN COUNTRYSIDE, 10. 2018. 1. pp. 74-88.
Lennert J: Felszínborítás-változás a visegrádi országokban a rendszerváltás után. MAGYAR TUDOMÁNY, 179. 2018. 3. pp. 319-330.
Sass M, Gál Z, Juhász B: The impact of FDI on host countries: the analysis of selected service industries in the Visegrad countries. POST-COMMUNIST ECONOMIES 30 (5) pp. 652–674., 23 p. (2018)
Svensson S, Balogh P: Limits to Integration: Persisting Border Obstacles in the EU. In: Medeiros E (szerk.): European Territorial Cooperation: Theoretical and Empirical Approaches to the Process and Impacts of Cross-Border and Transnational Cooperation in Europe. Cham (Svájc): Springer International Publishing, 2018. pp. 115-134. (The Urban Book Series)
Szerb L, Lafuente, E, Horváth K, Páger B: The relevance of quantity and quality entrepreneurship for regional performance: the moderating role of the entrepreneurial ecosystem, Regional Studies, DOI: 10.1080/00343404.2018.1510481 Article in press.
Tóth G, Bán A, Vitrai J, Uzzoli A: Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szerepe az egészségegyenlőtlenségekben: A szívizominfarktus-megbetegedések és -halálozások területi különbségei. TERÜLETI STATISZTIKA 58:(4), 2018. pp. 346–376.
Uzzoli A, Beke Sz: Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségei Magyarországon. In: Fata I., Kissné Budai R. (szerk.): Emberközpontú tudomány: Tanulmánykötet a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. Budapest: Tomori Pál Főiskola, 2018. pp. 155-164. (Tudományos Mozaik; 15.)
Vasárus G, Bajmócy P, Lennert J: In the shadow of the city: demographic processes and emerging conflicts in the rural-urban fringe of the Hungarian agglomerations. GEOGRAPHICA PANNONICA, 22. 2018. 1. pp. 14-29.
Virág T, Váradi M M: Spatial Exclusion and Boundary-Making in Different Roma Neighbourhoods in Hungarian Rural Small Towns. TIJDSCHRIFT VOOR ECONOMISCHE EN SOCIALE GEOGRAFIE / JOURNAL OF ECONOMIC AND SOCIAL GEOGRAPHY, 109 (4) pp. 485–498., 14 p. (2018)