Magyar Tudományos Akadémia
 

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

KÖZGAZDASÁG- ÉS REGIONÁLIS TUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE

English | Oldaltérkép | Bejelentkezés

EGYÉB MAGYAR NYELVŰ KÖNYVEK

ÚSZT PÁLYÁZATOK

A fenntartható fejlődés és a megújuló természeti erőforrások környezetvédelmi összefüggései a Kárpát-medencében

 

  

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A MEGÚJULÓ TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI ÖSSZEFÜGGÉSEI A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
 
Konferenciakötet
 
Szerkesztette:

Fodor István - Suvák Andrea
 
Pécs : Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja
 
2008
 
358 oldal
 
ISBN 978 963 9899 05 6


 

 

A XXI. század elején az emberiséget talán legmélyebben foglalkoztató probléma az, hogy saját jövőjét, további fennmaradásának biztosítását hogyan tudja összekapcsolni természeti környezetének a végső pusztulástól való megmentéséveI. Az már az 1980-as közepe óta igazoltnak tűnik, hogy a gazdasági növekedésnek azok a modelljei, amelyek nem tanúsítanak kellő mértéktartást a természet eltartóképességévei szemben és kellő figyelmet a társadalmi igazságosság iránt, súlyos kudarcra, bukásra vannak ítélve (Our Common Future 1987; Riói Föld Csúcs 1992 stb.). Azóta a kérdést még markánsabban, még türelmetlenebbül teszik fel a környezeti konfliktus kutatói. Mit jelent a fenntartható fejIődés tartalma? Milyen korlátozott gazdaságfejlesztéssei valósítható meg globálisan, ionálisan vagy az ember közvetlen térségében a környezeti fenntarthatóság?

A környezettudományi kutatások ugyanakkor talán a középső méretarányt fedő renális összefüggések feltárásában mutatnak legnagyobb adósságot mind a mai napig. Ráadásul nagyon sok környezeti konfliktus regionális léptékben jelentkezik szerte egész Földünkön. Ilyen regionális teret ölel fel a Kárpát-medence, amely Európa nagytájai közül is kiemelkedik természeti környezetének érzékenységéveI és a szennyezés veszélyforrásaival, ugyanakkor természeti értékeiben különösen gazdag kistájainak színes sokaságából tevődik össze. A ritka természeti értékek sokaságára csupán egyetlen példát említünk, a kiemelten védett barlangok száma meghaladja a tízezret. Mindezek mellett arra is figyelnünk kell, hogy az itt lévő veszélyforrások nagy száma - a fenntarthatatlan gazdálkodás eredményeként - végveszélybe sodorhatja természeti értékeinket is. Az Ungvári Nemzeti Egyetem kutatásai arról tanúskodnak, hogy csupán Kárpátalja térségében közel hatszáz növényfajt és kétszázhatvan állatfajt fenyeget a kihalás veszélye. Ez a jelenség aktívabb védelemre ösztönöz bennünket.

Figyelemre méltó azonban, hogya Kárpát-medence nem csupán védendő természeti ékeiben gazdag, de a gazdaság működéséhez nélkülözhetetlen természeti erőforrásokban is bővelkedik még napjainkban. De meddig? A környezeti fenntarthatóságot kifejező ökológiai lábnyom (2003-as adatok alapján) arról tanúskodik, hogy Európában csupán Albánia és Moldávia fogyaszt a fenntarthatósági határérték alatt, amely egyenletes fogyasztási elosztás mellett az emberiség egészére számítva 1,8 ha/fö. Ma Magyarországon az ökológiai lábnyom átlagban 3,6 ha/fő. Ez azt mutatja, hogy rosszul gazdálkodunk természeti értékeinkkel. Talán itt, a Kárpát-medencében az elfogyasztott javak mennyisége nem sok, de a meg nem újuló és megújuló természeti erőforrások használása, illetve elfogyasztása biztosan pazarló struktúrában történik. Ez önmagában is felveti a fenntarthatóság kérdőjeleit a Kárpát-medence országaiban. 

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogya Kárpát-medence környezeti konfliktusai, az azok mögött meghúzódó érdekellentétek csak közös elhatározással és cselekvéssel háríthatók el vagy mérsékelhetők. Ezek a célok a Kárpát-medence valamennyi országának együttes érdekét képviselik, mint ahogy a megújuló természeti erőforrások jobb kihasználására való törekvés is, amely egybeesik az Európai Unió környezetpolitikájának fenntartható stratégiájával.

Ezeket a gondolatokat vitattuk meg 2008. november 10-11-én Pécsett "A fenntartható fejlődés és a megújuló természeti erőforrások környezetvédelmi összefüggései a Kárpát-medencében" cÍmű nemzetközi tudományos konferencián az MT A Pécsi Akadémiai Bizottság szervezésében, amelynek anyagát lektorált kötet formájában adjuk az Olvasó kezébe. A tudományos konferencián 125 fő vett részt, a szakembereken kívül számos hazai és határon túli doktori iskola képviselője is. A konferencia folytatása a 2003-ban megrendezett "A fenntartható fejlődés környezetvédelmi összefüggései a Kárpát-medencében" című tanácskozásnak és egyben előzménye a 2010-ben Pécs Európa Kulturális Fővárosa programjához kapcsolódó "A Kárpát-medence, Európa nagy tája természet- és környezetvédelme" című konferenciának, amely egész Európa számára nyitott.