A nemzetközi tapasztalatok szerint a kormányzás, a területi igazgatás szerepének vizsgálata kulcsfontosságú a régiók versenyképességének alakulásában, még akkor is, ha a közszektor ma már nem közvetlen szereplője, sokkal inkább katalizátora, moderátora, információs központja a régiók gazdaságfejlődésének. A kormányzat gazdasági szektorral kialakított kapcsolata, gazdaságfejlesztési szerepvállalása, működési módszerei és szervezeti megoldásai mellett meghatározó a gazdaságfejlesztés optimális térbeli dimenzióinak és a területi közigazgatás területi illetékességének a viszonyrendszere. Európában az elmúlt évtizedekben a középszintű igazgatás terén integrációs jelenségeknek vagyunk a tanúi, a növekvő méretű regionális kormányzatok - úgy tűnik -, hatékonyabban tudnak fellépni a regionális fejlesztések, a gazdaság támogatása terén.

A magyar régiók és települések versenyképessége című Nemzeti Kutatás­fejlesztési Program egyik alprogramja keretében folytatott kutatás eredményeit tartalmazza a kötet. A kutatást jórészt a Dunántúli Tudományos Intézet kutatói végezték, illetve a települések versenyképessége körében folytatott empirikus felmérés (lásd Mezei Cecília tanulmányát) a programot végrehajtó konzorcium tagjaként, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége részvételével történt.

A kutatás azzal a feltételezéssel indult, hogy a jelenlegi helyzet számbavétele nélkül nehéz lenne javaslatokat megfogalmazni a regionális versenyképesség igazgatási eszközökkel való támogatására. Kutatásunk során többek között azt vizsgáltuk, hogy Magyarország területi közigazgatási rendszere hogyan befolyásolja a gazdaságfejlesztési politikát, azaz versenyképességi oldalról alátámasztható-e a közigazgatás regionalizálásának a szükségessége. A versenyképesség, hatékonyság azonban nem csak a méretgazdaságossággal, a gazdaságtámogatási eszközök milyenségévei függ össze, hanem a kormányzás társadalmi beágyazottságával, komplexitásával, nyílt, part­nerségi vagy zárt, közhatalmi dominanciájú karakterévei is. A szűkebb értelemben vett közigazgatási szervek mellett egyéb funkciók és szervezetek sokasága és hálózatokba szerveződése szükséges ahhoz, hogy a régiók gazdasága, erőforráskészlete versenyképes legyen.

A gazdaságfejlesztés közhatalmi támogatásában a kínálatorientáltság, az információk terjedése (tanulás), a tudástranszfer-hálózatok és az együttműködés szükségessége általánosan elfogadott, különösen a hátrányos helyzetű régiókban, ami a cégek közötti integrált kínálati láncolatok és a tudástranszfer hálózatok kiépülését feltételezi.

Annak érdekében, hogy ezeket a követelményeket a kormányzati rendszer teljesíteni tudja, hogy hozzá tudjon járulni a régiók, települések versenyképességhez, különböző strukturális, működési. eszközrend soknak kell megfelelnie. Általánosságban megfogalmazható, hogy a gazdasági szektorral kapcsolatos aktív szerepvállaláshoz megfelelő forrás okra, hatáskörre, intézményi és személyi kapacitás okra, kapcsolatrendszerre, információkra van szükség, mégpedig decentralizált módon. A kötet tanulmányai ennek a feltételrendszernek a hazai kiépültségével foglalkoznak különböző területi szinteken, vélhetően igazolva, hogy a területi versenyképesség növelésében az igazgatás terén is bőven vannak megoldandó feladatok.

Kapcsolódó file-ok