A helyi és akistérségi fejlesztés korunk divatossá vált fogalmai. Ám nem csak divatról van szó. A területi fejlődés és a területfejlesztés korábbi beavatkozásai mintegy kitermelték önmaguk tagadását. A motorizáció, a szintetikus anyagok, a tömegtermelés elterjedésével, az ebből következő erőforrás-koncentrációval jellemezhető modernizáció majd az azt felváltó, a gazdasági növekedés tengelye it megerősítő, az egész Földet behálózó globalizáció számos olyan hatással járt, mely a kisebb területi egységekre, a lokális társadalmakra és gazdaságokra irányította a figyelmet. Általános felismeréssé vált, hogya települések, az önálló identitással bíró kistérségek nem fejleszthetők a hatalmi centrumokból. A korábbi ágazati és területfejlesztési beavatkozás ok tapasztalatai egyértelműen igazolták a fejlesztés és az adott térség belső erőforrásai közötti harmónia elsődleges fontosságát. A belső erőforrásokba a termőföldön, ásványkincseken, táji-természeti és kulturális értékeken, a munkaerő mennyiségén és minőségén, az infrastrukturális adottságokon és a meg lévő gazdasági szerkezeten kívül beleértjük a térség cselekvőképességét, a lakosok változtatásokhoz való viszonyát, térségi identitástudatát is.

A mai területpolitikák mellett nem elég, ha egy térség elmaradott, ha gazdag természeti, netán kulturális értékekben, ha szinte egyoldalúan csak az agrárszektor jelenti a gazdaságot, ha elöregszik, ill. folyamatosan elvándorol a népesség, azaz minden paraméter azt mutatja, hogy a végletes leépülés elkerülése érdekében beavatkozásra van szükség. Az is kell, hogy még legyen a helyiekben annyi vitalitás, hogy megfogalmazzák fejlesztési igényeiket, számba vegyék lehetőségeiket és kezdeményezzék a változtatást.

Ám a tapasztalatok azt is mutatják, hogy az akarat, bár nélkülözhetetlen, de még mindig nem elegendő. Tudniuk is kell, hogy hogyan lehet elérni, amit akarnak. A tudáson felül céljaik megvalósításához külső támogatottságra is szükségük van. E két utóbbi, ha az első megvan, megszerezhető. Külső szereplők, így a központi kormányzat is e két utóbbi feltétel teljesülésében tudnak segíteni. Például azzal, hogy a helyi kezdeményezéseken alapuló fejlesztés más térségek tapasztalataiból leszürt módszertanát, a szükséges technológiai ismertetőket, a külső környezet alakulására vonatkozó információkat a helyi szereplők rendelkezésére bocsátják.

Pontosan ez a célja a Kapcsolat Projekt keretében megszületett, a kistérségi tervezésre vonatkozó ismereteket összefoglaló és a potenciális felhasználók számára átnyújtó jelen kiadványnak. A több mint másfél évtizedes tervezői és oktatói munkásság alatt letisztult mondanivaló közvetlenül nem igazodik egyetlen aktuális hivatalos tervezői útmutatóhoz sem. Nem kísérli meg az eddig e tárgyban megjelent segédleteket egy újabb változatba összegyúrni. Sokkal inkább akistérségi tervezés logikáját kívánja érzékeltetni és az ennek a logikának megfelelő lehetséges rendszerben adódó feladatok megoldásához mintákat mutatni.

A Kiadó és a Szerző is reméli, hogy az Észak-magyarországi régió kistérségeiben haszonnal forgatják majd az elméleti ismeretek mellett a tervezési munkákat megkönnyítö módszertani útmutatásokat és gazdag példakészletet is tartalmazó könyvet. Ezzel talán hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy az elkövetkező időszakban még több kiváló kistérségi projekt szülessen és a kistérségek fejlesztői képesek legyenek tudatosan alakítani saját térségük, közvetve az egész régió fejlődését..

Kapcsolódó fileok