Ezt a honlapot 2022. szeptember 1. óta nem frissítjük. Az Intézet új honlapja az alábbi linken érhető el: https://rki.krtk.hun-ren.hu/

Felhívjuk a tisztelt Látogatók és Olvasók figyelmét, hogy a KRTK Regionális Kutatások Intézetének ez a honlapja 2022. augusztus 31-ét követően nem frissül tovább. A korábbi hírek és dokumentumok továbbra is elérhetők ezen az oldalon. Az aktuális híreket és dokumentumokat az Intézet új honlapján találják, amelyet a "Tovább" gombra kattintva érnek el.

A KRTK RKI két kollégája is Bolyai-ösztöndíjban részesült a 2022. évi kiírás során: Lennert József a KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztály kecskeméti kutatócsoportjának tudományos munkatársa „Új távlatok a magyarországi térfolyamatok ágens alapú modellezésében” című pályázatának, illetve Páger Balázs a KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztály tudományos munkatársa pedig „A magyarországi járások vállalkozói ökoszisztémáinak jellemzői, és szerepük a produktív új cégek megjelenésében” című pályázatának javasolt támogatást a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma. Kollégáinknak gratulálunk, és további szakmai sikereket kívánunk!

A KRTK Regionális Kutatások Intézete és a Regionális Kutatás Alapítvány Illés Iván Emlékülést szervez 2022. május 23-án, hétfőn 10 órától Budapesten, az MTA Humán Tudományok Kutatóháza Konferenciatermében. Az emlékülés a KRTK Regionális Kutatások Intézete korábbi főigazgatója Illés Iván előtt tiszteleg. Az esemény részletes programja és a részvétellel kapcsolatos tudnivalók kattintást követően érhetők el.

A Magyar Tudományos Akadémia 2022. május 3-án megválasztotta új tagjait, köztük a regionális és határkutatások egyik kiemelkedő nemzetközi alakját, James W. Scott professzort, az MTA tiszteleti tagjának. James Wesley Scott 1956-ban született a kaliforniai Oaklandben. PhD-fokozatot a Berlini Szabadegyetemen szerzett. 2008-tól a Kelet-Finnországi Egyetem professzora Joensuuban. A határkutatások (border studies) nemzetközileg meghatározó, iskolateremtő alakja. Az EU határokon átnyúló kutatási projektjeinek egyik legelismertebb vezetője. 2013-tól a KRTK Regionális Kutatások Intézetének külső munkatársa, az MTA elnöke által támogatott Határkutató Csoport vezetője.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács javaslata alapján kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként az MTA által Kiválónak Elismert Kutatóhely minősítést adományozott 95 magyarországi tudományos műhelynek és intézménynek, köztük Intézetünknek, a KRTK Regionális Kutatások Intézetének. Az erről szóló okleveleket 2022. május 4-én ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi téri székházában a minősítést elnyert kutatóhelyek képviselőinek. Intézetünket korábbi és jelenlegi igazgatóink, Kovács Katalin és Varjú Viktor képviselték.

Ma már a világkereskedelem 85%-ának a tengerhajózás a hordozója. Gazdaságosságát jelentősen befolyásolja az útvonalválasztás. A „gőzkorszakban” megépültek a távolságokat alaposan csökkentő, műszakilag és geopolitikailag érzékeny „világcsatornák”. A Szuezi-csatorna háborús károk miatt évekig zárva volt, de hajóbaleset után is napokra megbénult. Többszöri bővítésük ellenére sem tudnak átkelni e megacsatornákon a gigahajók. Kalóztámadások, a közeli országok politikai szembenállása teszi időnként kockázatossá az útvonal összpontosító tengerszorosokat, az olajszállítást. Bár a forgalomhoz mérten javult a tengerhajózás biztonsága, azonban az időnkénti hajókatasztrófák az álltaluk okozott károk mérete továbbra is aggasztó. Emberi mulasztások a legkorszerűbb hajókon is végzetesek lehetnek. A gyorsuló klímaváltozás Panamában a csapadékcsökkenés zsilip vízellátási gondokat hozott. Az Arktiszon az erős jégolvadást kihasználva üzemszerűvé vált a hajózás. Kialakulóban van egy újabb kontinens közi útvonal. Jövőjét a Jeges-tengerparti országok és Kína érdekeltségén kívül az emberiségnek a globalizmushoz való viszonyától is függ. A kötet tovább kattintást követően érhető el.

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült Rechnitzer János, a KRTK RKI kutatóprofessor emeritusa, a regionális tudomány, ezen belül a regionális gazdaságfejlesztés területén végzett több évtizedes kutatói, oktatói és tudományszervező munkája elismeréseként. Professzor úrnak szívből gratulálunk, és tovább szakmai sikereket kívánunk.

Bálint Dóra (tud. munkatárs, KRTK RKI DTO) a 2021. évi Nemzetközi Földrajzi Olimpián helytállt magyar válogatott két versenyzőjének, az aranyérmet szerzett Csada Lili és az ezüstérmes helyezést elért Balogh Zsófi felkészítésében végzett munkájáért miniszteri elismerésben részesült, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma, köznevelésért felelős államtitkára, Dr. Maruzsa Zoltán adott át. Az eredetileg Isztambulban megrendezésre kerülő, a járványhelyzet miatt végül 2021 augusztusában online megvalósult világversenyen több, mint 46 ország 184 diákja vett részt. A négy fős magyar válogatott tagjai közül két diák egyéni felkészítésében vett részt Dóra - 2019 óta szabadidejében dolgozott a versenyzőkkel. Felkészítő rendszere egyénre szabott és saját fejlesztésű, az olimpia feladatait szimuláló feladatgyűjteményre épül. Kollégánknak gratulálunk, és további szakmai sikereket kívánunk!

Megjelent a Deturope folyóirat 2021/2. tematikus lapszáma, amelynek vendégszerkesztői Egyed Ildikó (tud. munkatárs, KRTK RKI DTO) és Rácz Szilárd (tud. munkatárs, KRTK RKI DTO) voltak. A lapszám, amely a Magyar Regionális Tudományi Társaság 2020. évi Vándorgyűlésén előadott tanulmányokból közöl válogatást, a közép-európai központi és periférikus régiók lehetőségeit tárgyalja. A tematikus számban megjelent írások között megtalálható James Wesley Scott (külső munkatárs, KRTK RKI) írása, Egyed Ildikó és Horeczki Réka (tud. munkatárs, KRTK RKI DTO) közös tanulmánya, Finta Istvánnak (tud. munkatárs, KRTK RKI DTO) Dombi Péterrel (informatikus, KRTK RKI DTO) közösen jegyzett írása, illetve Pámer Zoltán (tud. munkatárs, KRTK RKI DTO) publikációja. A lapszám tanulmányai már elérhetők online a Deturope folyóirat honlapján.

Intézetünk egy új kiadvánnyal jelentkezik, amely eltérő területi léptékek alkalmazása mellett kívánja bemutatni az alapvető társadalmi–gazdasági folyamatokat. A szerzők célja az, hogy hazai folyamatok jobb megértése érdekében kitekintést nyújtson szűkebb (Kelet-Közép-Európa) és tágabb (EU) térségünk folyamataira is. A kiadvány az elmúlt tíz év folyamatainak bemutatása mellett kitér a napjaink nagy kihívását jelentő COVID–19 pandémia hatásaira, illetve várható jövőbeli folyamatokra is, így egy ágens alapú népességelőrejelzés mellett a robotizáció további térhódításának várható térségi hatásai is helyet kaptak a kötetben. A kiadvány Open Access, a tartalma tovább kattintást követően érhető el.

A Tér és Társadalom 2021. évi negyedik száma „Térbeli igazságosság: Tanulmányok a térbeli igazságosság fogalmáról, összefüggéseiről és hiányáról” címmel angol és magyar nyelvű tematikus lapszámként jelent meg, Keller Judit (tud. munkatárs, KRTK RKI KÉTO), Kovács Katalin (tud. főmunkatárs, KRTK RKI KÉTO) és Virág Tünde (tud. főmunkatárs, KRTK RKI KÉTO) szerkesztésében. A tematikus számban közölt tanulmányok a térbeli és egyben társadalmi igazságosság koncepciója köré szerveződnek. A szerzők és szerkesztők közös célja, hogy ösztönözzék a további hazai kutatásokat, s egyben kapcsolódjanak a nemzetközi tudományos diskurzushoz. A lapszámban több intézeti kolléga írása is megjelent: Timár Juditnak (tud. főmunkatárs, KRTK RKI ATO) a szerkesztőkkel jegyzett közös cikke; Tagai Gergely (tud. munkatárs, KRTK RKI ATO) írása; Kovai Cecília (tud. munkatárs, KRTK RKI KÉTO) és Szőke Alexandra (tud. munkatárs, KRTK RKI KÉTO) közös tanulmánya; Velkey Gábor (tud. munkatárs, KRTK RKI ATO) és Mihály Melinda (tud. segédmunkatárs, KRTK RKI ATO) Gál Izórával publikált társszerzős tanulmánya; Kovács Katalin Elizabeth Brooks-szal közösen jegyzett publikációja; Keller Judit és Virág Tünde közös írása, illetve; Pálné Kovács Ilona (kutatóprofesszor, KRTK RKI DTO) tanulmánya.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont „A véleményeken túl” című podcast sorozatában Boda Zsolt (főigazgató, TK) beszélgetett Havas Attilával (tud. főmunkatárs, KRTK KTI), Keller Judittal (tud. munkatárs, KRTK RKI KÉTO), Medve-Bálint Gergővel (tud. főmunkatárs, TK) és Virág Tündével (tud. főmunkatárs, KRTK RKI KÉTO). A műsorban többek között a következő kérdésekre igyekeznek választ találni: Hogyan lehet támogatni a társadalom aktivitását saját problémáinak megoldásában? Mi lehet a szerepe az állami politikáknak a társadalmi innováció támogatásában? Milyen kulturális feltételei vannak, és ezek a feltételek (például a bizalom) mennyiben állnak rendelkezésre Magyarországon?

A Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya, a KRTK Regionális Kutatások Intézete, az MTA Regionális Tudományok Bizottsága és a Magyar Regionális Tudományi Társaság „Az időtálló regionális tudomány” címmel 2021. november 30-án, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében emlékkonferenciát és könyvbemutatót szervezett, a KRTK RKI egykori főigazgatója, Horváth Gyula professzor születésének 70. évfordulójára.

A Magyar Urbanisztikai Társaság 2021.október 21. és 22. között rendezte meg XXVII. Országos Urbanisztikai Konferenciáját a Debreceni Egyetem Műszaki Karán. Hagyományos módon a konferencia másnapján kerültek átadásra az egyéni, és a települési Hild János Díjak, mely a társaság legmagasabb szintű kitüntetése. A MUT elnöksége ebben az évben úgy döntött, hogy tisztelete jeléül posztumusz Hild János Díjjal tüneti ki Lados Mihályt, a KRTK RKI idén elhunyt tudományos főmunkatársát.

Az Eötvös Loránd Kutatóhálózat (ELKH) elnöke egyetértésével a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatója Varjú Viktort (tud. főmunkatárs, KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztály) nevezte ki a KRTK Regionális Kutatások Intézetének igazgatójává, 2021. október 16-tól három éves időtartamra.

Az Európai Lakhatáskutató Hálózat (European Network for Housing Research) bírálóbizottsága Kováts Bencének (tud. munkatárs, KRTK RKI ATO Békéscsaba) ítélte oda a 2021. évi Bengt Turner-díjat „Conservative housing policy: conditions of its emergence and its long-term path dependence in Hungary” című tanulmányáért. A díjat minden évben a szervezet konferenciáján a legjobb tanulmányt előadó fiatal (41 év alatti) kutatónak osztanak ki. Kollégánknak gratulálunk ehhez a rangos elismeréshez, és további szakmai sikereket kívánunk!

A KRTK Regionális Kutatások Intézetének négy tudományos osztálya az ország különböző régióiban van jelen, ezért értékes helyi tudással és beágyazottsággal rendelkezik. Az elmúlt években elért eredmények is bizonyítják, hogy az intézet vezető szerepet tölt be a regionális tudomány hazai műhelyei között a tudományos kutatás, a tudományos utánpótlás-nevelés és a felsőoktatás terén.

„Itt vesznek most olcsón családi házat a pestiek vidéken: tudják, mire vállalkoznak?” címmel készített interjút a Pénzcentrum online gazdasági portál kollégánkkal Vigvári Andrással (tud. segédmunkatárs, KRTK RKI KÉTO). Az interjú a koronavírus-járvány ingatlanpiacra gyakorolt hatásának egy speciális szegmensét, a zártkertekbe való kiköltözést, és ennek különböző aspektusait járja körbe.

Siposs Zoltán készített interjút kollégánkkal, Pálné Kovács Ilona akadémikussal, a KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztályának kutatóprofesszorával. Az interjú kattintást követően olvasható.

A Ludovika Egyetemi Kiadó Studia Regionum sorozatában Rechnitzer János (kutatóprofesszor emeritus, KRTK RKI NYUTO) és Berkes Judit (SZE, Győr) szerkesztésében megjelent a Nagyvárosok Magyarországon című tanulmánykötet. A kötet tanulmányainak szerzői között a szerkesztő Rechnitzer János mellett több intézeti kolléga is található: Baranyai Nóra (tud. munkatárs, KRTK RKI NYUTO), Horeczki Réka (tud. munkatárs, KRTK RKI DTO), Kovács Sándor Zsolt (külső munkatárs, KRTK RKI DTO), illetve Rácz Szilárd (tud. munkatárs, KRTK RKI DTO). A kötet áttekintést nyújt a magyar nagyvárosok fejlődési pályáiról, a korábbi kutatási irányokról, a gazdasági szerkezetük alakulásáról, a kormányzási modellekről, a társadalmiszerkezetváltozási trendjeikről, a kulturális miliőről, a városszerkezet átrendeződéséről, majd összefoglalja a fejlődési pályáik jellemzőit, keresve a közös és egyedi elemeket. A kötet kattintást követően érhető el.

A KRTK RKI két kollégája is Bolyai-ösztöndíjban részesült a 2021. évi kiírás során: Barsi Boglárka a Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály tudományos munkatársa „A boldogság területi aspektusai, lehetséges mérése, a települési boldogság menedzsmentje” című pályázatával, Farkas Jenő Zsolt az Alföldi Tudományos Osztály kecskeméti kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa pedig „Magyarország agrár-és vidékföldrajza” című kutatási témájával nyerte el az MTA hároméves Bolyai János Kutatási Ösztöndíját. Kollégáinknak gratulálunk, és további szakmai sikereket kívánunk!

A Magyar Regionális Tudományi Társaság, a szervezet elnöksége által egyhangúlag jóváhagyott, nyilatkozatot adott ki a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tervezett átalakításával kapcsolatban. A nyilatkozat szövege kattintást követően olvasható.

A Tér és Társadalom 2021. évi második számában több, a KRTK RKI kutatói által jegyzett tanulmány is olvasható. Zsibók Zsuzsanna (tud. munkatárs, KRTK RKI DTO) és Páger Balázs (tud. segédmunkatárs, KRTK RKI DTO) írásában a hosszú távú gazdasági konvergencia-forgatókönyvek magyarországi megyékre vonatkozó pályáit vizsgálta meg. Hardi Tamás (tud. főmunkatárs, KRTK RKI NYUTO) Lieszkovszky József Pállal és Ács Balázzsal társszerzős tanulmánya a vidéki térségek közforgalmú közlekedési hálózatának magyarországi fejlődését tekintette át a kezdetektől napjainkig. Horeczki Réka (tud. munkatárs, KRTK RKI DTO) Beluszky Pál és Sikos T. Tamás „Városi szerepkör, városi rang” című kötetéről írt recenziót. A KRTK kollégái közül Fertő Imre (főigazgató, KRTK) és Benedek Zsófia (tud. munkatárs, KRTK) Szente Viktóriával közös társszerzős tanulmányában a helyi élelmiszer vásárlás a helyi gazdaság fejlődésére gyakorolt hatásának szakirodalmát tekintette át.

A KRTK RKI Nyugat-magyarországi Tudományos Osztálya a H2020 Naturvation projekt konzorcium kezdeményezésére, a Széchenyi István Egyetemmel közösen fát ültetett elhunyt kollégánk Lados Mihály tiszteletére. Az eseményre 2021. május 28-án került sor Győrben.

„A drop in the sea or catalyst for change: diverse effects of the place-based approach in Europe” címmel jelent meg Keller Judit (tud. munkatárs, KRTK RKI KÉTO) és Virág Tünde (tud. főmunkatárs, KRTK RKI KÉTO) publikációja a European Planning Studies folyóiratban. A tanulmányban a szerzők a hely-alapú (place-based) szakpolitikai tevékenység végrehajtását hasonlították össze három különböző európai uniós országban, elsősorban az intézményi folyamatokra fókuszálva. Ezen belül vizsgálták a helyi koalíciók kialakulását, a különböző szereplők fejlesztési ambícióinak és elkötelezettségének hatását, valamint a tervezés és végrehajtás folyamatát mind a horizontális mind a vertikális kapcsolatokon keresztül. A tanulmány a RELOCAL H2020 projekt keretében folytatott kutatás eredményeként jelent meg.

Megjelent a Területi Statisztika folyóirat 2021. évi harmadik száma, amely tematikus lapszámként a COVID-19-válság társadalmi és területi kihívásaival foglalkozik, Uzzoli Annamária (tud. főmunkatárs, korábban KRTK RKI KÉTO, jelenleg CSFK FKI), illetve Kovács Sándor Zsolt (külső munkatárs, KRTK RKI) vendégszerkesztésében. A tanulmányok között többet is az intézeti kollégái jegyeznek. Uzzoli Annamária, Kovács Sándor Zsolt, Páger Balázs (tud. segédmunkatárs, KRTK RKI DTO) és Szabó Tamás (térképész, KRTK RKI DTO) a hazai járványhullámok területi különbségeit vizsgálta. Czirfusz Márton (külső munkatárs, KRTK RKI) a COVID-19-válság és a térbeli munkamegosztás változásai Magyarországon címmel jelentett meg tanulmányt. Bálint Dóra (tud. segédmunkatárs, KRTK RKI DTO) pedig a telekocsizás utasszámának területi változásaival kapcsolatos vizsgálatát publikálta. A tematikus lapszám tanulmányai kattintás után érhetők el.

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Lados Mihály, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének (KRTK) tudományos főmunkatársa, a Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály (NyUTO) korábbi vezetője, 2021. április 20-án, 60. életévében elhunyt. Búcsúztatásáról a család később ad tájékoztatást. Őszinte részvétünk elhunyt kollégánk családjának!

„Agents of Change in Old-industrial Regions in Europe (ACORE)” címmel jelent meg Nagy Erika (tud. főmunkatárs, KRTK RKI ATO) és Mihály Melinda (tud. segédmunkatárs, KRTK RKI ATO) társszerzős írása a lipcsei Leibniz-Institut für Länderkunde (IfL) blogjában. Az írás az ACORE projekt fő kutatási kérdéseit és céljait mutatja be. A kutatásban a nemzetközi konzorcium résztvevői olyan tradicionális ipari városokat és régiókat vizsgálnak, amelyek a gazdasági átalakulásokat követően jelentős problémákkal kellett szembenézniük. A teljes angol nyelvű írás kattintást követően olvasható.

Az MTA Tudományos Bizottságaiban lezárultak a szavazások és a testületek felállítása a 2021-2023. évi periódusra. A KRTK RKI kutatói közül több kollégát is beválasztottak az MTA IX. Osztályának Regionális Tudományi Bizottságába, illetve az MTA X. Osztályának Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottságába.

A G7 portál Podcast rovatának vendége volt Virág Tünde (tud. főmunkatárs, KRTK RKI KÉTO) és Jelinek Csaba. A zsugorodó városokról, és az ott zajló társadalmi folyamatokról szóló beszélgetés alapja a 2020. végén zárult, Virág Tünde vezette NKFIH Alap kutatási projekt volt. A beszélgetésben a résztvevők vázolták a kutatás legfőbb eredményeit, tapasztalatait, valamin az ebből levonható következtetéseket. A műsor kattintást követően hallgatható meg. (Kép forrása: https://theconversation.com/the-challenges-of-degrowth-in-cities-110867)

Megjelent a Deturope folyóirat 2020/3. tematikus lapszáma, amelynek vendégszerkesztői Egyed Ildikó (tud. munkatárs, KRTK RKI DTO) és Rácz Szilárd (tud. munkatárs, KRTK RKI DTO) voltak. A lapszám városi tanulmányok Közép-Európában témában a Magyar Regionális Tudományi Társaság 2019. évi konferenciáin (Fiatal Regionalisták 11. Konferenciája, 7. Közép-európai Regionális Tudományi Konferencia, Magyar Regionális Tudományi Társaság XVII. Vándorgyűlése) előadott tanulmányokból közöl válogatást. A tematikus számban megjelent írások között megtalálható Varjú Viktor (tud. főmunkatárs, KRTK RKI DTO) tanulmánya „Environmental policy integration and its success on settlement level in Hungary”, illetve Egyed Ildikó és Rácz Szilárd tanulmánya „The role of territorial capital in urban renewal in a non-core Central European city” címmel. A lapszám tanulmányai már elérhetők online a Deturope folyóirat honlapján.

Megjelent a Szociológiai Szemle 2020/2. tematikus lapszáma Virág Tünde (tud. főmunkatárs, KRTK RKI KÉTO) és Jelinek Csaba szerkesztésében. A lapszám Virág Tünde a „Helyi közpolitikák és a marginalitás (újra)termelődése hanyatló városokban” című projektjére épült. Virág Tünde és Jelinek Csaba bevezető tanulmánya a lapszám bemutatása mellett a zsugorodással kapcsolatos főbb szakirodalmi állításokat és tendenciákat tárgyalja. Virág Tünde másik tanulmánya két zsugorodó középvárosra vonatkozóan elemzi a demográfiai ambivalenciák térbeli és társadalmi következményeit, a helyi önkormányzatok különböző gyakorlatait. Németh Krisztina (tud. munkatárs, KRTK RKI KÉTO) írásában a térbeli-társadalmi mobilitást elemzi egy család költözésén keresztül. Kovai Cecília (tud. munkatárs, KRTK RKI KÉTO) tanulmányában a hátrányos helyzetű roma gyermekek társadalmi mobilitását segítő tanodaprogramok megvalósulását vizsgálja egy zsugorodó város társadalmi viszonyaiban. A tanulmányok elektronikus verziói már elérhetők a Szociológiai Szemle honlapján.

„„Good Parents” and „Beloved Children”: Intensive parenting and everyday practices in Hungarian child welfare service” címmel jelent meg Szőke Alexandra (tud. munkatárs, KRTK RKI KÉTO) tanulmány a kanadai Lien Social et Politique című folyóiratban. A tanulmány, amely egy etnográfiai kutatáson alapul, azt vizsgálja, hogy az átalakuló nevelés ideálok hogyan változtatták meg a gyermekjóléti szolgáltatásokat Magyarországon az elmúlt évtizedben.

„Counties in a vacuum: The electoral consequences of a declining meso-tier in Hungary” címmel jelent meg kollégánk, Pálné Kovács Ilona (kutatóprofesszor, KRTK RKI DTO) Kákai Lászlóval közösen írt tanulmánya a Regional and Federal Studies című folyóiratban. A tanulmány szerint a magyar megyék közigazgatásban betöltött szerepe 1990 óta jelentősen csökkent, amely a 2019. évi önkormányzati választások eredményben is megmutatkozott. Az elemzés a centralizációra és a választási rendszer átalakítására mutat rá a választások eredményének fényében.

A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága (MTA PAB) 2020. november 26-án rendezte meg a Pannon Tudományos Napot Pécsett, hibrid formában, ahol a "PAB régió legjobbnak ítélt PhD munkája" díjat Horeczki Réka (tud. munkatárs, KRTK RKI DTO) kapta meg Kisvárosi fejlődési utak. A dél-dunántúli kisvárosok helye és szerepe a térség hosszú távú gazdasági és társadalmi változásaiban című doktori értekezéséért. Réka a többi jelentkezővel együtt előadásban mutatta be kutatási eredményeit. Az MTA PAB és az MTA Veszprémi Területi Bizottsága (VEAB) 2005 óta rendezi meg Pannon Tudományos Nap című közös konferenciáját, amelynek célja a dunántúli régióban elért legújabb és legérdekesebb tudományos eredmények bemutatása. A rendezvény keretében mindkét akadémiai bizottság működési területéről a legjobbnak ítélt PhD munkák bemutatására is sor került. Kollégánknak gratulálunk, és további sikereket kívánunk!

Az elmúlt időszakban kollégánk, Faragó László (kutatóprofesszor emeritus, RKI DTO) több rangos elismerésben is részesült. A „Téri lét – Társadalmi fordulat a térelméletben” című monográfiájáért az MTA Regionális Tudományi Bizottsága a hazai publikációk között „Az Év Regionális Tudományi Publikációja Díjat” ítélte oda neki. A felsőoktatásban oktatóként eltöltött több mint 25 éves munkája elismeréseként pedig Dr. Palkovics László Innovációs és Technológiai miniszter az Oktatói Szolgálati Emlékérmet adományozta részére. Mindkét elismeréshez gratulálunk, és további szakmai sikereket kívánunk!

A Czirfusz Márton (tud. munkatárs, KRTK RKI KÉTO) szerkesztésében elkészült kötet résztémákra bontva, a főbb problémákra összpontosítva mutatja be a magyarországi területi folyamatok elmúlt tíz évben történt változásait, illetve értékeli a szakpolitikákban a területi szempontok megjelenését. A fejezetek két tartalmi részre bomlanak: egy-egy résztémában kiemelnek egy-egy területi folyamatot, ezt a területi jelenséget pedig elemző módon körüljárják, rámutatva a területi egyenlőtlenségeket létrehozó társadalmi-gazdasági-politikai folyamatokra. A fejezetek egy-egy területpolitikai intézkedés vagy megközelítés értékelését is adják. Ezekben megtalálhatók a kormány által kimondva vagy kimondatlanul képviselt területpolitikai irányok elemzései, néhány téma esetében pedig azt mutatják be a szerzők, hogy milyen megközelítést tartanánk kívánatosnak. A kötet online verziója kattintást követően már elérhető, a print verzió pedig hamarosan elérhető lesz.

A "The concept of solidarity in cohesion policies of the European Union and Hungary" című tanulmány áttekinti a szolidaritás fogalmának megjelenését és hangsúlyeltolódásait az Európai Unió kohéziós politikáiban és a magyarországi területfejlesztési politikákban. A cikk érvelése szerint a szolidaritás fogalma (a tagállamok és régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésén keresztül) az EU alapításakor alappillére volt a kohéziós politikáknak, ám ez a szempont a 2008-as válság után háttérbe szorult. A magyarországi regionális politikai narratívákat az 1990-es években és a 2000-es évek első évtizedében az európai diskurzusokhoz való igazodás jellemezte. Azonban a 2015-től a magyar kormány a szolidaritás és a kohéziós politika viszonyát a menekültválsággal összekapcsolva értelmezte, ezzel a nemzetállami szintről igyekezett átformálni az európai uniós diskurzust. A tanulmány a Regionális Kutatások Intézetének részvételével futó RELOCAL Horizon 2020 kutatás keretében készült. A cikk open access kéziratos változata kattintás után érhető el az RKI intézeti repozitóriumában.

A járványügyi rendelkezések miatt speciális körülmények között került sor Pálné Kovács Ilona (kutatóprofesszor, KRTK RKI DTO) az MTA rendes tagjaként tartott székfoglalójára a Magyar Tudományos Akadémián. Az előadás zártkörű videófelvétele kattintás után tekinthető meg. Kollégánknak gratulálunk, és további szakmai sikereket kívánunk!

A Portfolio.hu portál KRTK blogjában megjelent „Ábrákon mutatjuk, hol fognak lakni a magyarok 2051-ben - és mennyien maradunk” című írásával kapcsolatban szerepelt Lennert József (tudományos munkatárs, KRTK RKI ATO) az OzoneTV Egyenlítő című műsorában. Kollégánk a műsorban a népességszám jövőbeli alakulásáról és a klímaváltozással való összefüggésekről szóló kutatásáról beszélt. A beszélgetésről készített videó kattintás után tekinthető meg.

Kettő, a Springer Kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötetben is megjelentek a KRTK RKI kutatóinak írásai. Az egyik kötet („Contemporary Trends in Local Governance”) tanulmányai a helyi és városi kormányázás legújabb trendjeit vizsgálják, három folyamatra fókuszálva: a helyi kormányzás intézményi reformjai, a települések közötti kooperáció és a helyi lakosok részvétele a helyi kormányzásban. A kötetben jelent meg Pálné Kovács Ilona (kutatóprofesszor, KRTK RKI DTO) „Governance Without Power? The Fight of the Hungarian Counties for Survival” című publikációja, illetve Keller Judit (tudományos munkatárs, KRTK RKI KÉTO) „Lost in Transformation: Place-Based Projects in the EU’s Multi-Level System” című tanulmánya. A másik kötet („Local Governance in the New Urban Agenda”) a helyi kormányzás lehetőségeit, kihívásait és változásait vizsgálja az új városi paradigma kontextusában. Ebben a kötetben jelent meg Pálné Kovács Ilona „Changing Patterns and General Dilemmas in Hungarian Territorial Governance” című tanulmánya.

„Regional effects of the COVID-19 pandemic and policy responses in Hungary” címmel jelent meg Kovács Sándor Zsolt (tud. segédmunkatárs, DTO), Koós Bálint (tud. munkatárs, KÉTO), Uzzoli Annamária (tud. főmunkatárs, KÉTO), Páger Balázs (tud. segédmunkatárs, DTO) és Egyed Ildikó (tud. munkatárs, DTO) közös tanulmánya az R-Economy folyóiratban. A cikkben a szerzők azokat a kulcsfontosságú társadalmi-gazdasági tényezőket vizsgálják, amelyekre az új koronavírus-járvány (COVID-19) hatással volt Magyarországon. A tanulmány három szakaszból áll: először a koronavírus-járvánnyal és a fertőzések területi mintázataival kapcsolatos hivatalos epidemiológiai adatokat, majd a bevezetett korlátozások társadalmi-gazdasági hatásainak adatait elemzi, végül a világjárvány első hullámában meghozott magyarországi intézkedéseket és azok hatékonyságát értékeli. A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy bár a világjárvány hazai gócpontjai a fővárosban és környékén voltak, az elrendelt korlátozó intézkedések társadalmi-gazdasági hatásait az egész országban érezni lehetett. Ezért a járvány további hullámaira való felkészülés során a területi megfigyelés és a regionálisan differenciált intézkedések kidolgozása kiemelt feladat lenne.

A magyar közigazgatás mind területileg, mind pedig funkcionálisan történetileg folyamatosan változott. A közigazgatás a politikai berendezkedés egyik legfontosabb eleme volt a modernizáció időszakában. Hajdú Zoltán (tud. tanácsadó, KRTK RKI DTO) és Rácz Szilárd (tud. munkatárs, KRTK RKI DTO) kötete bemutatja a XX. századi magyar közigazgatás történetének reformcsomópontjait. A közigazgatási területbeosztás a magyar fejlődésben viszonylag konzervatív összetevője volt a politikai és a közigazgatási változási folyamatoknak. A kialakult területi struktúrák egyfajta stabilitással rendelkeznek, de nemcsak önmagukból adódóan, hanem a hozzájuk kapcsolódó, idomuló érdekek miatt is. A legalapvetőbb kérdés, hogy milyen módon és milyen földrajzi keretek között valósuljon meg a hatalom területi megosztása. A közigazgatási területi reformkísérletek és koncepciók a magyar közigazgatás történetének mindig szerves kísérő momentumai voltak. Azonban a kidolgozott reformtervek csak ígérvények voltak a jó közigazgatás megteremtésére, a mindenkor „rosszul működő” közigazgatáshoz képest. A kötet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet kiadásában jelent meg, és kattintás után érhető el.

Finta István (tud. munkatárs, KRTK RKI DTO) könyve azoknak ajánlható, akik érdeklődnek az önkormányzatiság új és hagyományos alapértékei, az önkormányzati működés összefüggései, valamint a valódi önkormányzást biztosító feltételek iránt. A mű különösen érdekes olvasmány lehet azok számára, akik nyitottak a helyi közügyek meghatározó részét jelentő közszolgáltatások problémáira, és fogékonyak azokra a megoldásokra, amelyek a helyi szakemberek és döntéshozók véleményén, a szintetizált kutatási eredményeken alapulnak. Finta István könyve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiadásában jelent meg. A kötet kattintás után érhető el.

„Is There a Core-semiperiphery Division in Housing? Applying World-systems Theory in European Comparative Housing Research” címmel jelent meg Kováts Bence (tud. segédmunkatárs) tanulmánya a Housing, Theory and Society folyóiratban. Az írás klaszteranalízis, valamint az athéni és budapesti második világháború utáni lakossági kivitelezésű lakásépítésre vonatkozó források segítségével bizonyítja, hogy Írország, Dél-Európa, valamint Közép- és Kelet-Európa lakásrendszerei között jelentős hasonlóságok fedezhetők fel európai uniós összehasonlításban. Az eredmények megmutatják, hogy a szakirodalomban részletesen tárgyalt regionális sajátosságok mellett, illetve ellenére a - lakáskutatásban eddig meglehetősen elhanyagolt - világgazdaságban elfoglalt pozíció is jelentős magyarázóerővel bír az európai országok között a lakhatás területén mutatkozó jelentős különbségekre vonatkozóan.

„A mi városunkban is segít a természet” címmel nyílt kiállítás a KRTK RKI Nyugat-magyarországi Tudományos Osztályán, Győrben. A megnyitóra 2020. szeptember 8-án került sor. A kiállítás a Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály részvételével is futó NATURVATION című Horizon 2020 projekt keretében valósult meg.

A „Translating Scientific Knowledge to Government Decision Makers Has Crucial Importance in the Management of the COVID-19 Pandemic” címmel megjelent cikk multidiszciplináris szerzői közössége (Koronavírus elleni transzlációs lakosságtámogató akció- és kutatócsoport) a különböző tudományterületek (orvostudomány, matematika, közgazdaságtan, földrajz, regionális tudomány) módszertanát, és a COVID-19 járványhelyzettel kapcsolatos első kutatási eredményeket felhasználva modellezte az egészségegyenlőtlenségek, a gazdasági visszaesés, és az egyes korlátozó intézkedések területi hatásait. Ezekre alapozva meghatározásra kerültek egy országos tesztelési, szűrési program alternatívái Magyarországon a járvány első hullámának időszakában.

A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal kihirdette a 2020. évi NKFI Alap pályázatok eredményét. Ezek alapján a KRTK RKI négy kutatási pályázatának ítéltek támogatást: a „K” típusú pályázatok között Gál Zoltán és Hajdú Zoltán vezette projekteknek, az „FK” típusú pályázatoknál Grünhut Zoltán projektjét támogatták, amíg a „PD” típus esetében Rácz Szilárd projektje kapott támogatást. A kutatási projektek rövid leírása kattintás után olvasható. Kollégáinknak gratulálunk és további szakmai sikereket kívánunk!

Grünhut Zoltán (tud. munkatárs) „The 'Expertisation' of European Studies. A Critical Perspective on Discursive Institutionalism.” című tanulmánya megjelent az Eastern Journal of European Studies folyóiratban. Az írás áttekintést ad az Európa-tanulmányok koncepcióinak eszmetörténeti fejlődéséről, miközben külön hangsúllyal elemzi a diszciplína egyik legújabb elméleti megközelítését: a diszkurzív institucionalista teóriát. Ezen áttekintés alapján egy olyan kép rajzolódik ki, miszerint az Európa-tanulmányok terén döntő szerephez jutnak a megoldási alternatívákat kereső, válaszokat kutató szakértői értelmezések, s egyre inkább elhanyagolódnak a problémákat feltárni-beazonosítani szándékozó, s ezzel kérdéseket nyitva hagyó intellektuális megközelítések. A tanulmány teljes szövege kattintás után olvasható.

A Tér és Társadalom 2020. évi harmadik számában több, a KRTK RKI kutatói által jegyzett tanulmány is olvasható. Erdősi Ferenc (kutatóprofessor emeritus) a kínai gazdaság jövőben várható szerepét tekinti át. Grünhut Zoltán és Bodor Ákos (tud. munkatársak) a fizikai és lelki egészség, továbbá a társas kapcsolatos és a szubjektív jólét bizalommal való összefüggéseit vizsgálja járványidőszakban. Vigvári András (tud. segédmunkatárs) és Kovai Cecília írása a vidéki munkaerő-tartaléksereg megélhetési stratégiáit elemzi. Németh Krisztina (tud. munkatárs) tanulmánya a marginalizáció és (im)mobilitás összefüggéseit vizsgálja egy sajátos térben. Váradi Monika (tud. főmunkatárs) írásában a mobilitás és immobilitás nemzetközi szakirodalmáról nyújt áttekintést. Póla Péter és Finta István (tud. munkatársak) tanulmányukban a periférikus térségekben lévő szociális szövetkezetek sikeres működésének feltételiről és akadályiról értekeznek. A KRTK RKI a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos műhelytanulmányai és elemzései között két új írás is publikálásra került: Baranyai Nóra, Barsi Boglárka és Nárai Márta (tud. munkatársak) a helyi önkormányzatok online kommunikációját, Jóna László (tud. munkatárs) pedig a közösségi terek használatát és jövőjét vizsgálta.

„Turbulent Times and Reshaped Rural School Network in Hungary” címmel jelent meg Kovács Katalin (tudományos főmunkatárs) tanulmánya az „Educational Research and Schooling in Rural Europe: An Engagement with Changing Patterns of Education, Space, and Place” című tanulmánykötetben. A kötet autentikus beszámolót nyújt Európa 11 országa elmúlt évtizedeinek oktatás-szervezési gyakorlatáról, annak vidéki iskolahálózatra gyakorolt hatásáról. Számos közös vonást tártak fel a tanulmányok, így azt, hogy az oktatás-politikák gyakran a városi modellekre fókuszálnak, azokat kívánják adaptálni vidéki környezetben, nem sok sikerrel, vagy a töredezett településhálózatú és zsugorodó népességű tájakon óhatatlanul jelentkező fenntarthatósági problémákat. A nemzeti kontextusokat bemutató fejezetek mellett a kötet az európai vidéki iskolahálózatról szóló statisztikai adatokat is közöl. Az összegző fejezetben a könyv szerkesztői ama reményüknek adnak hangot, hogy a küszöbön áll a vidéki sajátosságok jobb megértésén, a közösségek bevonásán és a korszerű technológián alapuló, innovatív és fenntartható megoldások szélesebb körben való elterjedése.

A Dialóg Campus Kiadónál megjelent monográfia a magyar történeti és politikai földrajz hiánypótló műve. Földrajzi megközelítésben dolgozza fel Magyarország államtörténeti fordulópontjait, sajátos korszakait. Ajánljuk a kötetet mindazoknak, akik érdeklődnek Magyarország korszakonként változó államterülete, határtörténete és határpolitikája iránt.

A 2020. június 8-án záródó elektronikus szavazással a 2020–2023. közötti akadémiai ciklusra az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) X. Föld- és Környezettudományi Szakbizottságának elnökévé a KRTK RKI DTO tudományos munkatársát, Rácz Szilárdot választották. Az MTA osztályszerkezetétől eltérően a PAB-on a regionális tudomány a X. szakbizottsághoz tartozik, így lehetőség adódik a társadalomföldrajzzal, a földtudományokkal és a környezetkutatásokkal való szerves együttműködésére.

Az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága (PAB) testületeiben végzett fél évszázados közösségi, szakmai munkássága elismeréseként Fodor Istvánt, a KRTK RKI DTO kutató professor emeritusát a PAB elnökségének tiszteletbeli tagjává választották. A X. Föld- és Környezettudományi Szakbizottság 40 év után leköszönő elnökét, Fodor István professzort tiszteletbeli szakbizottsági elnöki címmel tüntették ki a bizottsági tagok egyhangú felterjesztésére.

Az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága (PAB) 2020. július 8-i tisztújító választói ülésén a PAB szavazati jogú tagjai (akadémikusok, szakbizottsági elnökök stb.) megválasztották az új vezetőket és tagokat a 2020–2023-as akadémiai ciklusra. A KRTK RKI kollégái közül a PAB X. Föld- és Környezettudományi Szakbizottság tagjai lettek Erdősi Ferenc, Fodor István és Faragó László (kutató professor emeritusok), továbbá Hajdú Zoltán (tudományos tanácsadó), valamint Gál Zoltán, Lux Gábor és Varjú Viktor (tud. főmunkatársak). Varjú Viktor a következő akadémiai ciklusra a Körforgásos Gazdaság Munkabizottság vezetője lett.

A Kisalföld 2020. június 23-i számában jelent meg interjú kollégánkkal Jóna Lászlóval (tud. munkatárs) a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kutatásáról. A kutatás a közterekkel foglalkozott, és azt vizsgálta, hogy a kijárási korlátozás mennyiben módosította az emberek attitűdjeit, és változtatta meg a közterekkel kapcsolatos viselkedésüket. A cikk kattintás után olvasható.

A Földgömb magazin 2020. május–júniusi számában jelent meg Uzzoli Annamária (tud. főmunkatárs) cikke „Vírusföldrajz 2.0 – COVID–19 – világjárvány újratöltve!” címmel. A cikk a COVID-19 világjárványt és következményeit, a koronavírust általában, illetve a 21. századi koronavírus okozta járványokat mutatja be.

A Vezetéstudomány folyóirat 2020/6. tematikus lapszámában jelent meg Páger Balázs (tud. segédmunkatárs, RKI) társszerzős tanulmánya „Új technológiai cégek az Ipar 4.0 küszöbén. A magyar digitális vállalkozási ökoszisztéma szakértői értékelése” címmel, amelyet Szerb Lászlóval (PTE KTK) és Komlósi Évával (MTA-PTE kutatócsoport) közösen jegyez. A tanulmányban bemutatott vizsgálat célja, hogy feltárja, a hazai új technológiai vállalkozások mennyiben vannak felkészülve az Ipar 4.0 által támasztott kihívásokra. A szakértői vélemények alapján kirajzolódó kép rámutat a magyar digitális vállalkozási ökoszisztéma szűk keresztmetszeteire, amelyek jelenleg a hazai technológiai vállalkozásokat a negyedik ipari forradalom kihívásainak sikeres leküzdésében hátráltathatják.

A Tér és Társadalom 2020. évi második számában megjelentek azok a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos gyorsjelentések, elemzések, amelyek a KRTK RKI honlapján is olvashatók. Kovács Sándor Zsolt (tud. segédmunkatárs) és Uzzoli Annamária (tud. főmunkatárs) a járvány jelenlegi és várható egészségkockázatainak területi különbségeiről értekezett. E mellett Kovács Sándor Zsolt a pénzügyi szolgáltatások online térbe történő helyezéséről, illetve a települési önkormányzatokat érintő költségvetési hatásokról is közölt írást. Koós Bálint (tud. munkatárs) a járvány társadalmi-területi aspektusait elemezte. Lennert József (tud. munkatárs) a távmunka széleskörű elterjedésének várható hatásait tekintette át a magyarországi vándormozgalmi mintázatokra vonatkozóan. Varjú Viktor (tud. főmunkatárs), Farkas Orsolya (tud. munkatárs) és Farkas Jenő Zsolt (tud. főmunkatárs) társszerzős tanulmányukban a budapesti személygépkocsi-közlekedés változásának környezeti aspektusaira mutattak rá. Hajdú Zoltán (tud. tanácsadó) és Rácz Szilárd (tud. munkatárs) pedig az államhatár-politikákat elemezte a járvány időszak kezdeti szakaszában.

A KRTK RKI kutatásai révén folyamatosan arra törekszik, hogy komplex, interdiszciplináris módon elemezze a társadalmi és gazdasági folyamatok területi dimenzióit. Ezért az intézet egy új kutatási dossziét indít, amelyben a koronavírus-járvánnyal és ennek közvetlen, illetve közvetett társadalmi-gazdasági hatásaival kapcsolatos területi elemzéseket, tanulmányokat, felméréseket és infografikákat gyűjtjük. A dosszié tartalmát folyamatosan bővítjük, ezért érdemes követni a frissítéseket.

A Sustainability folyóiratban megjelent a KRTK RKI kecskeméti kutatócsoportjának kollégái, Lennert József (tud. munkatárs), Farkas Jenő Zsolt (tud. munkatárs) és Kovács András Donát (tud. munkatárs), társszerzős tanulmánya „Measuring and Predicting Long-Term Land Cover Changes in the Functional Urban Area of Budapest” címmel. A tanulmány a területborítás változásának hosszú távú térbeli mintázatát vizsgálja Budapest funkcionális várostérségében, külön figyelemmel a mezőgazdasági célú területek átalakulására. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a területátalakulás és a mezőgazdasági területek csökkenése Budapest körül a rendszerváltást követően fokozódott, és a hagyományos mezőgazdasági termőterületek szinte eltűntek a főváros körül.

A Journal of Urban History folyóiratban megjelent Jelinek Csaba (tud. munkatárs) „Turning a “Socialist” Policy into a “Capitalist” One: Urban Rehabilitation in Hungary during the Long Transformation of 1989” című tanulmánya. Az írás a magyar városrehabilitációs törekvéseket mutatja be az 1970-es évektől az 1990-es évekig. A tanulmány érvelése szerint ezeknek a közpolitikáknak az elterjedését nagyban befolyásolta az 1970-es évek globális politikai–gazdasági válsága, valamint az ebből következő strukturális átalakulások. Emellett az írás a szakértők és a szakértőiség kiemelkedő szerepét hangsúlyozza, és ezen keresztül a szakpolitikai változások történelmi elemzésének új módszerére tesz javaslatot.

Az elmúlt időszakban az intézet kollégái több, a koronavírus-járvánnyal területi hatásait vizsgáló műhelytanulmányt is megjelentettek. Lennert József (tud. munkatárs) a COVID-19 járvány lehetséges terjedését modellezte egy saját fejlesztésű program segítségével. Kovács Sándor Zsolt és Uzzoli Annamária (tud. főmunkatárs) az egészségkockázatok területi különbségeit vizsgálta a járványhelyzet tükrében. Hajdú Zoltán (tud. tanácsadó) és Rácz Szilárd (tud. munkatárs) a járvány államhatár-politikákra gyakorolt hatását elemezte.

Az elmúlt napokban a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban az intézet kollégái több területi gyorselemzést is publikáltak. Koós Bálint (tud. munkatárs) a járványhelyzettel kapcsolatos válság területi hatásait vizsgálta. Lennert József (tud. munkatárs) a távmunka elterjedésének vándormozgalomra kifejtett hatásait elemezte. Kovács Sándor Zsolt (tud. segédmunkatárs) a digitális és online pénzügyi eszközök elterjedésének lehetséges felgyorsulását, illetve a járványhelyzet önkormányzati bevételekre gyakorolt hatását vizsgálta. Kettő, a járványhelyzet környezeti hatásait elemző írás is olvasható.

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Áder János köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozta dr. Váradi Monika Máriának, a KRTK RKI tudományos főmunkatársának, a regionális és szociális egyenlőtlenségek, valamint a társadalmi integrációt célzó intézmények és szakpolitikák kutatása terén végzett kiemelkedő munkája elismeréseként. Kollégánknak gratulálunk, és további szakmai sikereket kívánunk!

2020. február 20-án a KRTK RKI győri osztályán rendezték a Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron megyei csoportjának következő eseményét, amelyen Koronika Tamás, a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. vezetője „A hulladékgazdálkodás helyzete Győr és agglomerációjában a számok tükrében” című előadását hallgathatták az érdeklődők.

Megjelent a Tér és Társadalom 2020. évi első száma, amelyben három tanulmányt jegyeznek a KRTK RKI munkatársai. Koós Bálint (tud. munkatárs) írásában a városi zsugorodásról és lakóhelyi szegregációról értekezik; Egyed Ildikó (tud. munkatárs) és Póla Péter (tud. munkatárs) tanulmánya az újraéledő francia iparpolitika dilemmáit, kihívásait és eszközeit tárgyalja; Lux Gábor (tud. főmunkatárs), Páger Balázs (tud. segédmunkatárs) és Kovács Szilárd munkája pedig a hazai tulajdonú feldolgozóipari középvállalatokat vizsgálja. Az érdeklődők, az említett tanulmányok mellett a magyar regionális tudomány helyzetéről szóló vitaanyagot, valamint az azokhoz fűzött hozzászólásokat is olvashatják. A KRTK kollégái közül Rechnitzer János (tud. tanácsadó) az előzetes vitaanyag társszerzője, amíg a hozzászólások között Pálné Kovács Ilona (kutatóprofesszor), Lux Gábor (tud. főmunkatárs), Rácz Szilárd (tud. munkatárs), illetve Lengyel Balázs (tud. főmunkatárs) véleménye olvasható. Az írások a Tér és Társadalom honlapján érhetők el.

A Hálózatok a közszolgáltatásban c. tanulmánykötetben publikált írásukban Sasvári Péter és szerzőtársai a magyar társadalomtudományi doktori iskolák publikációs hálózatait elemezték. A megállapítások alapján a győri Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának vezetője, a KRTK RKI tudományos tanácsadója, Rechnitzer János lett a magyar társadalomtudomány központi egyénisége. A doktori iskolát tekintve kiemelkedő mind a tudományágon belüli társszerzőkkel írt publikációk, mind a külső szerzőkkel megírt közlemények száma. A doktori iskola munkájában a KRTK RKI több munkatársa is aktív szerepet vállal törzstagként, témavezetőkén, illetve oktatóként. A teljes elemzés az alábbi linkre kattintva olvasható.

Bálint Dóra, a KRTK RKI tudományos segédmunkatársa, a tehetséggondozás elősegítéséért, a 2019. évi Nemzetközi Földrajzi Olimpián vállalt felkészítő tanári tevékenységéért Miniszteri Elismerésben részesült, melyet 2020. február 6-án, a Nemzeti Múzeumban adott át Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára, és Kisfaludy László, a tárca köznevelésért felelős helyettes államtitkára. Kollégánknak gratulálunk, és további szakmai sikereket kívánunk!

Kiemelkedő kutatói teljesítményéért Akadémiai Ifjúsági Díjjal tüntették ki Németh Krisztinát, a KRTK RKI Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztályának tudományos munkatársát. A díjat 2020. január 27-én adták át a Magyar Tudományos Akadémián. Kollégánknak gratulálunk, és további szakmai sikereket kívánunk!

Gál Zoltán (tud. főmunkatárs) Pavel Ptáčekkel (Mendel Egyetem, Brno) közösen írt „The role of mid-range universities in knowledge transfer and regional development: the case of five Central European regions” című tanulmánya megjelent a „Handbook of Universities and Regional Development” című, az Edward Elgar kiadó gondozásában publikált tanulmánykötetben (a kötet szerkesztői Varga Attila (egyetemi tanár, PTE KTK) és Erdős Katalin (egyetemi adjunktus, PTE KTK)). A kötetben megjelent írások az egyetemek regionális fejlődésben betöltött szerepét vizsgálják, ennek közép-európai eseteire és tanulságaira mutat rá Gál Zoltán és Pavel Ptáček tanulmánya.

A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal kihirdette a 2019. évi NKFI Alap pályázatok eredményét. Ezek alapján a KRTK RKI három kutatási pályázatának ítéltek támogatást, amelyeket Pálné Kovács Ilona, Nagy Gábor, illetve Kovács Katalin vezetnek. Utóbbi kutatás a NAIK Agrárgazdaság Kutatóintézet munkatársaival együttműködésben valósul meg. A kutatási projektek rövid leírása kattintás után olvasható. Kollégáinknak gratulálunk és további szakmai sikereket kívánunk!

Megjelent a Tér és Társadalom 2019. évi negyedik száma „Állam és tértermelés” címmel, amelynek vendégszerkesztői Nagy Erika és Timár Judit, az RKI békéscsabai kutatócsoportjának tudományos főmunkatársai voltak. A lapszámban a vendégszerkesztők mellett a KRTK RKI számos kollégája jegyez publikációt, így Czirfusz Márton, Jelinek Csaba, Kovács András Donát és Farkas Jenő Zsolt, Mihály Melinda, Nagy Gábor (Nagy Erikával közösen), valamint Velkey Gábor. A tanulmányok a Tér és Társadalom honlapján érhetők el.

2019. december 17-én Kaposváron ünnepélyesen bemutatták a KRTK RKI korábbi kollégájának, jelenleg is több projektben résztvevő külső munkatársának, Nagy Imrének 65. születésnapjára írt tiszteletkötetet. A kötetet Gál Zoltán (tud. főmunkatárs, RKI) és Ricz András (elnök, RTT Szabadka) szerkesztették. A kötetben többek között a Fertő Imre (főigazgató, KRTK), valamint a KRTK RKI kollégái közül Fodor István, Gál Zoltán, Hajdú Zoltán, Hardi Tamás, Kovács Sándor Zsolt, Mezei Cecília, Pámer Zoltán, Rácz Szilárd, Varjú Viktor és Velkey Gábor jegyeztek tanulmányt. A tanulmánykötet kattintás után érhető el.

Megjelent a Falu Város Régió folyóirat legújabb lapszáma, amelyben a KRTK RKI több munkatársa is jegyzett tanulmányt. Kovács Sándor Zsolt (tud. segédmunkatárs) a tudatos településsé válást mutatta be egy kistelepülés példáján. Póla Péter (tud. munkatárs) a vidéki térségekben megvalósuló megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó fejlesztések kihívásairól, lehetőségeiről és korlátairól írt. Horeczki Réka (tud. segédmunkatárs) Bársony Saroltával közös tanulmányában arra a kérdésre kereste a választ, hogy lehet-e egy hátrányos helyzetű település sikeres. Tagai Gergely (tud. munkatárs) pedig tanulmányában az európai belső perifériákat mutatta be. A lapszám elektronikus verziója kattintás után érhető el.

A Foresight and STI Governance című folyóirat 2019/4. vállalkozói ökoszisztémákról szóló tematikus lapszámában jelent meg Páger Balázs (tud. segédmunkatárs, RKI) társszerzős tanulmánya „Entrepreneurial Innovations in Countries at Different Stages of Development” címmel, amelyet Komlósi Évával (MTA-PTE kutatócsoport) és Márkus Gáborral (PTE KTK) közösen jegyeztek. A tanulmány célja, hogy egy átfogó képet nyújtson az innováció szerepéről az egyes országok vállalkozói ökoszisztémáján belül, és azt vizsgálta, hogy mennyire függ össze az országok innovációs teljesítménye a vállalkozói ökoszisztéma minőségével.

A Habitat for Humanity Hungary gondozásában megjelent az „Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2019” című kiadvány, amelyet Jelinek Csaba a KRTK RKI tudományos munkatársa szerkesztett. A jelentés megírásában több munkatársunk is részt vett, így Jelinek Csaba a költségvetési kiadások és közpolitikai változásokról, Tagai Gergely a lakhatási szegénység kelet-közép-európai összehasonlításáról, Czirfusz Márton pedig (Jelinek Csabával közösen) a lakhatási szegénység enyhítésére vonatkozóan az önkormányzatok mozgásteréről készített elemzést.

A KRTK RKI Alföldi Osztálya 2019. november 27-én Kecskeméten könyvbemutatóval egybekötött emlékülést szervezett korábbi igazgatója és nyugalmazott tudományos főmunkatársa, Csatári Bálint tiszteletére. A rendezvényen a KRTK RKI kollégái mellett Csatári Bálint számos korábbi munkatársa, tanítványa, illetve családjának tagjai is részt vettek. Az emlékülést követően a résztvevők megkoszorúzták Csatári Bálint síremlékét a kecskeméti Református temetőben.

A Justice Spatiale | Spatial Justice című francia és angol kétnyelvű folyóirat 2019 októberi számában két tanulmányt is jegyeztek kollégáink. Virág Tünde és Jelinek Csaba a "Development Brokers and Place-based Projects in Deprived Urban Neighbourhoods: the Case of Pécs, Hungary" című tanulmányt publikálta. Keller Judit és Virág Tünde pedig a "Possibilities and Constraints of Place-Based Development Projects to Temper Hierarchical Dependencies in a Deprived Neighbourhood" című tanulmányt jelentette meg. Mindkét cikk a RELOCAL H2020 projekt keretében készült.

Az Academia Europaea 2019. október 23-25. között Barcelonában megrendezett éves konferenciáján iktatták be hivatalosan a szervezet tagjai közé Pálné Kovács Ilonát, akit 2019. júniusában, több évtizedes kutatói munkája elismeréséért választott tagjai közé az Academia Europaea. Kollégánknak gratulálunk és további szakmai sikereket kívánunk!

A Magyar Szociológiai Társaság éves vándorgyűlésének első napján, 2019. október 24-én adták át a kimagasló szakmai tevékenységekért járó díjakat. 2019-ben a 35 év alatti, ígéretes szakmai tevékenységet végző szociológusoknak járó Erdei emlékérmet Czirfusz Mártonnak, a KRTK RKI tudományos munkatársának ítélte a Bizottság. Kollégánknak gratulálunk, és további szakmai sikereket kívánunk!

Szeptember 26-án Prágában Timár Judit „Struggles of feminist geography against changing hegemonies in Central and Eastern Europe” címmel tartotta a nyitó plenáris előadást a 36 ország 158 résztvevőjével zajló V. European Geographies of Sexualities Conference rendezvényen.

A Magyar Regionális Tudományi Társaság (MRTT) 2019. október 11-én, Sopronban tartotta éves Közgyűlését. A Közgyűlés során az MRTT tisztségviselőit is megválasztották, közöttük intézetünk több munkatársát is. A 2019–2023. időszakra a társaság elnöki tisztségét Gál Zoltán (tudományos főmunkatárs) tölti be, az MRTT titkára Rácz Szilárd (tudományos munkatárs) lett, illetve az elnökség tagjai közé választották Kovács Sándor Zsoltot (tudományos segédmunkatárs). A megválasztott tisztségviselők teljes listáját a linkre kattintva olvashatják.

2019. október 9-én adták át az Európai Bizottság által alapított Regiostars díjakat a tavalyi év leginnovatívabb, EU által finanszírozott projektjeinek Brüsszelben. Az idei évben a KRTK tudományos munkatársa, Jelinek Csaba is a szakmai zsűri tagja volt a DG REGIO meghívására a "Szegénység és egyenlőtlenségek elleni küzdelem" kategóriában. A különböző kategóriákban díjazott régiók listája, a díjátadóról készült fényképek és videófelvételek, valamint a díjjal kapcsolatos tudnivalók tovább kattintás után elérhetők.

2019. szeptember 25–29. között rendezték meg Belgrádban a „CAT-ference 2019: 8th International Urban Geographies of Post-communist States Conference” című konferenciát, amelyen Virág Tünde (tud. főmunkatárs) és Jelinek Csaba (tud. munkatárs) tematikus szekciót szervezett „When shrinking is the rule, not the exception’ – Post-socialist shrinking cities” címmel.

A Dialóg Campus kiadó gondozásában megjelent kötet képet kíván nyújtani a megyei szintű önkormányzás jelenlegi helyzetéről, másrészt fejlesztésének lehetőségeiről. A szerző betekintést nyújt a középszintű kormányzás elméletébe és nemzetközi trendjeibe amellett érvelve, hogy nem absztrakt reformmodellek kidolgozására, hanem komplex elemzésekre és alapos reform-előkészítési lépésekre lenne szükség. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a középszint a kormányzati rendszer részeként, csak a felette és alatta álló szintekkel való viszonyrendszerben értelmezhető, ezért kell a teljes önkormányzati és területi kormányzati rendszer egészébe ágyazva a lehetséges magyar válaszokat megfogalmazni a hatalom térbeli megosztása kérdésében. A szerző szerint a megyéknek nagyon fontos szerepe lenne ebben a rendszerben. A kiadvány a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 sz. "A jó kormányzást megalapozó közszolgálatfejlesztés" c. projekt keretében készült el, és ingyenesen letölthető a Dialóg Campus kiadó honlapjáról.

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Csatári Bálint, geográfus, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének emeritus kutatója, nyugalmazott tudományos főmunkatársa, 2019. szeptember 17-én, 70 éves korában elhunyt. Búcsúztatása 2019. szeptember 23-án 14 órakor lesz a kecskeméti Református Temetőben. Csatári Bálintot az MTA KRTK saját halottjának tekinti. Őszinte részvétünk elhunyt nyugdíjas kollégánk családjának!

Nemrég betöltött 70. születésnapja alkalmából volt kollégái, tanítványai és barátai az „Alföldi kaleidoszkóp – A magyar vidék a XXI. században” című kötetbe írt tanulmányaikkal köszöntik őt és tisztelegnek Csatári Bálint vidékföldrajzban és az Alföld kutatásában szerzett múlhatatlan érdemei előtt.

Az MTA elnökének egyetértésével az MTA KRTK főigazgatója 2019. június 1-jével kutató professor emerita címet adományozott Szörényiné Kukorelli Irénnek, a Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály tudományos tanácsadójának. Szörényiné Kukorelli Irén kutatásai a vidéki térségeket érintő problémákra koncentrálnak, és széles spektrumot fognak át a fejlesztéspolitikai kérdésektől, a fenntartható fejlesztés és a vidéki innovációk tanulmányozásán keresztül a vidéki térségekben megvalósuló élethosszig tartó tanulás gyakorlati megoldásainak kidolgozásáig és képzésének megvalósításáig.

Az Országgyűlés 2019. július 2-án 131 igen, 53 nem szavazat, illetve 3 tartózkodás mellett megszavazta „A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” című törvénymódosítást, amelynek része többek között, hogy az akadémiai kutatóhálózatot kiszervezik az MTA felügyelete alól és azt egy újonnan létrehozandó testület irányítása alá helyezik.

2019. június 18-án a Faculty of Language and Literature, Humanities, Arts and Education, University of Luxembourg meghívására Timár Judit előadást tartott „The challenges of researching and teaching spatial (in)justice: a Central and Eastern European perspective” címmel a „Geographies of (in)justice” egyetemi vendégelőadói sorozat részeként a Campus Belval-on, melyet az egyetem mellett a JSSJ Justice Spatiale / Spatial Justice Journal és a RELOCAL projekt támogatott.

Kiemelkedő megtiszteltetésben részesült Pálné Kovács Ilona, Intézetünk kutatóprofesszora, ugyanis több évtizedes kutatói munkásságának köszönhetően az Academia Europaea tagjává választották. Az Academia Europaea-t 1988-ban alapították az egyesült királyságbeli Royal Society és más európai nemzeti akadémiák kezdeményezésére. Ez az egyetlen európai szintű akadémiai szervezet. Mintegy 4000 tagja van, akik különböző európai országok és tudományos területek legkiválóbb kutatói közül kerülnek ki. Pálné Kovács Ilona, aki 2019 májusa óta az MTA rendes tagja, nemzetközi ismertségét jól tükrözi, hogy részt vesz több külföldi folyóirat szerkesztőbizottságának munkájában, tagja a Nemzetközi Földrajzi Unió (IGU) Kormányzásföldrajzi Bizottsága elnökségének, illetve póttagja az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját ellenőrző független szakértői bizottságának. Kollégánknak gratulálunk és további szakmai sikereket kívánunk!

A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Gazdálkodástudományi Kar EFOP 3.6.2 társadalmi innováció kutatócsoportja, és az MTA KRTK Egyenlőtlenség Horizontális Műhelye közös vitaülést szervezett a társadalmi innováció társadalmi-területi aspektusairól. Az eseményre 2019. május 30-án 14 órai kezdettel a Budapesti Corvinus Egyetemen került sor.

A Dialóg Campus kiadó gondozásában, a Studia Regionum könyvsorozat részeként megjelent kötet a hazai helyi önkormányzatok fejlesztési eszközrendszerét, lehetőségeit, valamint a tényleges fejlesztési gyakorlatot tárja fel az európai uniós feltételrendszer és a visegrádi országok sajátosságai tükrében. A kötet reflektál a helyi önkormányzatok fejlesztési kényszerhelyzetét determináló tényezőkre, az ezek által kialakuló eltérő fejlődési utakra, valamint a települések között így létrejövő térbeli mintázatokra. A kötet a helyi gazdaságfejlesztési elmélet bázisán, de az egyedi jó gyakorlatok bemutatására épülő megszokott módszertantól eltérően, néhány ilyen mintázatnak járt utána. A kötet a kiadónál vásárolható meg.

Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Dunántúli Tudományos Osztálya a Nemzetközi Földrajzi Unióval (International Geographical Union - IGU) együttműködésben kétnapos tudományos workshopot szervezett 2019. május 9-10-én Pécsen a helyi önkormányzatokat és a decentralizációt érintő kihívásokról.

A Magyar Tudományos Akadémia 191. Közgyűlésén tartott akadémikusválasztás során kollégánkat, Pálné Kovács Ilona kutatóprofesszort az Akadémia rendes tagjává választották. Pálné Kovács Ilona a területi kormányzás itthon és külföldön is elismert kutatója. Tagja több hazai és nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának, a Nemzetközi Földrajzi Unió (IGU) Kormányzásföldrajzi Bizottsága elnökségének, póttagja az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját ellenőrző független szakértői bizottságának. 2013 óta az MTA levelező tagja, 2014–2018 között elnöke volt az MTA 9. sz. Bolyai Kollégiumának, az MTA IX. Gazdaság- Jogtudományok Osztályának elnökhelyettese. Gratulálunk, és további szakmai sikereket kívánunk!

2019. március 18-án a budapesti Írók Boltjában került sor a „Migráció alulnézetből” című, Váradi Monika Mária tudományos főmunkatárs által szerkesztett kötet bemutatójára. A beszélgetésen a kötet szerzői mellett Feischmidt Margit és Kováts András vett részt, a moderátor Szerbhorváth György volt. A méltatók a kötet jelentőségét abban látják, hogy a szerzők egyszerre törekszenek a társadalmi, gazdasági struktúrák valamint az egyéni migrációs törekvések, történetek megragadására és megértésére.

Az MTA KRTK RKI tudományos tanácsadója, Faragó László a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából "Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat" kitüntetést vehetett át a területi tervezés és a területfejlesztés terén végzett több évtizedes kutatói, oktatói és szakértői tevékenységének elismeréseként. A díjat 2019. március 18-án, a Budapesti Gazdasági Egyetemen rendezett ünnepi eseményen Áder János köztársasági elnök megbízásából Palkovics László innovációs és technológiai miniszter adta át. Kollégánknak szívből gratulálunk, és további szakmai sikereket kívánunk!

A térelméletben posztista társadalmi fordulat zajlik. A Faragó László által kidolgozott, ennek megfelelő társadalomkonstruktivista térkoncepció az emberi és a nem-humán tényezők relacionális kapcsolatira, viszonyaira, hálózatos együttműködésére épít. A tér semmi és minden. Nincs abszolút, önmagában létező tér, amit a vizsgálataink tárgyává tehetnénk. A tér „parazita”, mindenhez hozzátartozik a téri létezési módja (megjelenési, megnyilvánulási formája), amit térszemléletünknek és megközelítési módunknak megfelelően ismerhetünk meg. Ismeretelméleti, tudásszociológiai megközelítésben minden tér, területi skála ideája, reprezentációja társadalmi konstrukció, a fizikai terek, a meglévő elrendeződések leírásai is jelentéseket hordozó értelemadások. A tér nyitott lehetőségfeltétel, de az autopoietikusan működő konkrét téregységek zártak, amelyek határai és külső kapcsolódásai a belső lényegükből erednek. Az életvilágtereink, a számunkra létező összerendeződések a tudatunkon keresztül hatnak a cselekvéseinkre. A kötet a kiadónál vásárolható meg.

2019. január 16-17-én a COST Empower-SE („Empowering the next generation of social enterprise scholars”) projekt nemzetközi találkozójának a Budapesti Corvinus Egyetem adott helyet a Gazdálkodástudományi Kar Kutatási Hetének keretében. Az esemény a Budapesti Corvinus Egyetem (Kiss Julianna és Pataki György), az MTA KRTK RKI (Mihály Melinda, aki a COST Empower-SE első munkacsoportjának társvezetője is), valamint az EMES Nemzetközi Kutatóhálózat munkatársainak (Sabine Spada, Rocio Nogales, Marthe Nyssens és Thomas Pongo) közös szervezésében valósult meg.

Megjelent a „Kortárs térelméletek kelet-közép-európai kontextusban” című OTKA kutatás záró kötete. A kutatási projekt vezetője és egyben a könyv szerkesztője is Faragó László volt. A kiadványban, amely a Dialóg Campus Kiadó gondozásában jelent meg, intézetünk több munkatársa is jegyez tanulmányt.

Az Interreg magyar-horvát határon átnyúló program keretében megvalósuló "Renewable energy sources and energy efficiency in a function of rural development" (RuRES) projekt zárókonferenciájára 2018. december 17-én került sor a horvátországi Eszéken, az Eszéki Egyetem Villamosmérnöki, Számítástechnikai és Informatikai Karán.

Az MTA KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztálya, az MTA Pécsi Területi Bizottsága, valamint a Pécsi Tudományegyetem 2018. november 29-én a „Környezetünk a Kárpát-medence – Gondolatok egy életút körül” című tudományos konferenciával köszöntötte Fodor István Professzor Urat, a DTO kutató professzor emeritusát 80. születésnapja alkalmából.

Az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) elnökségének döntése alapján a PAB legmagasabb díját, a PAB Ezüst plakettet Pálné Kovács Ilonának, az MTA levelező tagjának, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete kutatóprofesszorának ítélte. A díjat 2018. november 7-én, a Magyar Tudomány Ünnepe pécsi ünnepi ülésén adtak át. Gratulálunk a kitüntetéshez!

A Magyar Regionális Tudományi Társaság 2018. október 18–19. között, Kecskeméten rendezett éves vándorgyűlésén, a szervezet közgyűlése a „Regionális Tudományért” kitüntető díjat adományozta kollégánknak, Prof. Rechnitzer Jánosnak, a regionális tudományban tanúsított több évtizedes oktató, kutató és tudományszervező tevékenységéért.

Kiemelkedő tudományszervezői, igazgatási, fenntartási, szolgáltatási vagy üzemeltetési munkájukért tizenhatan, kutatói teljesítményükért pedig tizenketten vehették át Török Ádámtól, az MTA főtitkárától az Akadémia vezetői által alapított elismeréseket. A díjazottak között van intézetünk tudományos főmunkatársa, Váradi Monika Mária is, aki több évtizedes kutatói munkájának elismeréseként vehette át a kitüntetést.

2018. szeptember 26-án az MTA Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakbizottsága beszámoló konferenciát szervezett „Fiatal kutatók félidőben” címmel a szakterületileg érintett kutatóközpontok és intézetek félidős (2016–2019. ciklus) fiatal kutatóinak részvételével. Az intézetet Jelinek Csaba képviselte. Összesen húsz előadó mutatkozott be idén, igen színvonalas előadásokkal. A szakbizottság értékelése során a legjobb előadás díját Jelinek Csabának ítélte "Városrehabilitáció és társadalmi egyenlőtlenségek: Egy közpolitikai eszköz 40 éve" című előadásáért.

Az MTA KRTK RKI ATO békéscsabai csoportja nemzetközi konzorcium tagjaként sikeresen pályázott egy, a Volkswagen Stiftung által támogatott kutatási projekt támogatására Nagy Erika tudományos főmunkatárs vezetésével. A projekt címe: „Agents of change in old industrial regions in Europe”. A kutatás az ipari térségek kis- és középvárosi centrumainak megújulási folyamataira, elsősorban ezek intézményi kontextusára fókuszál. Minden partner két-két hazai terepen végez kutatásokat, egy-egy fiatal (pályakezdő) kutató bevonásával. A projektvezető intézmény a lipcsei Leibniz Institute für Landerkunde; a partnerek az MTA KRTK mellett: Unviersity of Lund; Jan Evangelista Purkyne Unviersity, Usti nad Labem; University of Cardiff. A kutatás 2019. január 1-én indul, időtartama három év, teljes összege 925.200 euró (ebből az MTA KRTK 100.200 euróval részesedik). Az MTA KRTK feladata a magyarországi terepeken (Tatabánya,Tiszaújváros) végzendő kutatás mellett a projekthez kötődő kommunikációs feladatok ellátása.

Megjelent Németh Krisztina monográfiája az Argumentum Kiadónál. Az életvilág eredetileg egy empirikus kutatásoktól távol álló absztrakt fogalom. A gyakorlati alkalmazás nehézségei ellenére is vonzó, mert azt jelöli, ami magától értetődő, és eligazítást nyújt a mindennapi valóságban. A könyv gondolati vázát az életvilág-fogalom empirikus alkalmazhatóságát firtató kérdések alkotják, amelyek két felbomlott világ, egy holokausztban megsemmisített zsidó közösség és egy uradalmi cselédség által lakott puszta múltjának feltárását kísérték. A könyv a letűnt világokhoz vezető utakra hívja az olvasót: a társadalomtudományi elmélet és módszertan, valamint az empirikus eredmények kölcsönhatásainak értelmezésére, miközben reflektál a kutató megismerői pozíciójára és az emlékezet sajátos torzításaira. A megjelenést az MTA támogatta.

Megjelent Kovai Cecília monográfiája a L'Harmattan Kiadónál. A könyv egy magyarországi falu cigány közösségének mindennapjain keresztül mutatja be a cigány–magyar megkülönböztetés működését. Hogyan fonódik össze etnikai hovatartozás és osztályhelyzet? Milyen hatással van ez a helyiek identitására, rokonsági viszonyaikra és nemi szerepeikre? Milyen stratégiákat választanak hétköznapjaikban a könyv szereplői? És hogyan hatnak életükre a szélesebb társadalmi folyamatok, mint például az oktatási rendszer és a munkaerőpiac változásai? A kötet „cigány” perspektívából tárja fel az etnikai megkülönböztetés működését, de nem marad egyoldalú, mert ugyanolyan érzékenységgel mutatja be a „magyar” nézőpontot is. Amellett, hogy a könyv izgalmas és magával ragadó olvasmány, hozzájárul egy jellegzetesen közép-kelet-európai kisebbségi helyzet, a cigányság társadalomtudományi értelmezéséhez. A megjelenést az MTA és az NKA támogatta. A könyv teljes terjedelmében olvasható a tovább feliratra kattintva.

Az MTA KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztálya (Pécs) kétnapos nemzetközi konferenciát szervezett a Dunántúli Tudományos Intézet alapításának 75. évfordulóján A körforgásos gazdaság társadalmi-gazdasági, környezeti és regionális szempontjai címmel. Részletek a konferencia honlapján olvashatók.

Nincsenek könnyű helyzetben a kortárs szerkesztők, akik összefoglaló tanulmánykötetet kívánnak összeállítani Burgenlandról, s talán Ausztriában sem egyszerű feladat monografikus szintű kötettel előrukkolni a témával összefüggésben. Habár a Geographisches Jahrbuch Burgenland 33 kötetében számos elemzést olvashattunk a határ menti tartományról, egységes tematikus szerkezetben újdonságnak, szakmai kuriózumnak minősül itthon és Ausztriában is ez a grandiózus munka. A Jankó Ferenc, Fábián Attila és Hardi Tamás szerkesztetésében megjelent kötet jelentőségéhez nem férhet kétség, hiszen Ausztria és Magyarország szempontjából is kiemelten jelentős régióról van szó. A könyv egy olyan tartományt mutat be tárgyszerűen és részletesen, amelyik hamarosan 100 éves lesz.

A Routledge könyvkiadó gondozásában megjelent a Routledge Handbook to Regional Development in Central and Eastern Europe c. tanulmánykötet. A Lux Gábor és Horváth Gyula társszerkesztésében megjelenő 324 oldalas munka az Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején c. OTKA-kutatás zárókötete, amelyben az intézet 17 kutatója és négy külső szerző fogalmazza meg következtetéseit Közép- és Kelet-Európa regionális átalakulásáról és aktuális kihívásairól. A kötetben szereplő tanulmányok a rendszerváltást követő átmenet végén, egy új problémákkal és új lehetőségekkel fémjelzett periódus kezdetén ragadja meg a térség fejlődési folyamatait a gazdaság, a társadalom és a szélesen értelmezett fenntarthatóság szemszögéből. Különös figyelmet fordít a tanulmánykötet a Közép- és Kelet-Európában lezajló regionális átalakulási folyamatok következményeire, a növekvő területi különbségek kihívásaira és a posztszocialista növekedési modellek kifulladása utáni útkeresés kérdőjeleire.

Örömmel értesültünk róla, hogy a Tér és Társadalom folyóirat bekerült a Web of Science Emerging Sources Citation Index (ESCI) adatbázisába. Az ESCI közel 6000, regionális jelentőségű vagy feltörekvőben levő tudományterülethez tartozó folyóirat bibliográfiai adatait tartalmazza és az impakt faktorrá válás „előszobájának” is tekinthető. Az ESCI-adatbázisban jelenleg a Tér és Társadalom 2016-os és 2017-es évfolyamai vannak feldolgozva; az MTMT-adatbázisban e cikkek bibliográfiai adatait kiegészítettük a WoS-linkekkel. A szerkesztőség ezúton is köszöni a folyóirat készítésében szerzőként, lektorként, szerkesztőként részt vevő kollégák munkáját, amelynek fontos eredménye a nemzetközi adatbázisban való megjelenés.

A Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, az MTA Regionális Tudományok Bizottsága és a Magyar Regionális Tudományi Társaság Enyedi György Emlékülést szervezett 2017. november 22-én, szerdán 10 órától Budapesten, az MTA Székház Nagytermében. Az emlékülés az öt éve elhunyt Enyedi György akadémikus előtt tisztelgett. Az előadók – Pálné Kovács Ilona, Rechnitzer János, Beluszky Pál, Korompai Attila, Timár Judit, Lux Gábor, Nemes Nagy József – a tudós, a tudományszervező, a tanár, az iskolateremtő egyéniség örökségét, hagyatékát, az Enyedi-iskola továbbélését mutatták be. Az előadások a tovább feliratra kattintva érhetők el.

Az MTA KRTK RKI nyugalmazott tudományos tanácsadója, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, a történész és a regionális tudomány avatott kutatójától újabb könyv jelent meg Compendium – Válogatás a regionális tudomány köréből címmel. A közel 500 oldalas tanulmánykötet olyan tematikus válogatást ad, amely mintegy a magyar regionális tudomány tükreként, kísérlet egy termékeny, tematikailag sokszínű életpálya eredményeinek egyetlen munkában történő összegzésére, tömörítésére, a már publikált kutatások új kontextusba ágyazott bemutatására. A szerző által művelt kutatási területek, az új- és jelenkori magyar gazdaság-, társadalom- és köztörténet; a terület-, a vidék- és településfejlesztés; az Alföld-kutatás; a perifériakutatás; a határtudomány; az államhatárokon átívelő kapcsolatok Kárpát-medencei dimenzióinak a vizsgálata alkotják a könyv fő tartalmi csomópontjait, egyben szerkezeti vázát. Mindeközben a választott műfaj szabályai szerint, a publikációs teljesítményhez képest relatíve szűkre szabott terjedelmi keretek között a könyv következetesen igyekszik tekintettel lenni a különböző részdiszciplínákat ötvöző regionális tudomány normatív elvárásaira, sajátos szemléletére és módszertanára, annak a térbeliséget előtérbe helyező, átfogó társadalmi tudomány kritériumaira.

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Prof. dr. Illés Iván, az MTA doktora, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete kutató professor emeritusa, a magyar regionális tudomány kiemelkedő alakja 2017. szeptember 22-én méltósággal viselt súlyos betegségben elhunyt. Illés Iván közgazdászként a rendszerváltozásig az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetének igazgatóhelyetteseként tevékenykedett, ahol számos kutatást vezetett a hazai területi folyamatok alakulásáról. Elsőként foglalta egyetemi jegyzetbe a regionális gazdaságtan alapelveit és meghatározó elméleteit. 1991-től 1997-ig főigazgatója volt az MTA Regionális Kutatások Központjának. Igényes szakmai vezetésével dolgozta ki az MTA RKK az első területfejlesztési törvény koncepcióját, alapozta meg az Országos Területfejlesztési Koncepciót. 1997–2000 között a Német Szövetségi Építési és Területfejlesztési Hivatal tanácsadója volt, hazatérve az MTA RKK tudományos tanácsadója, majd 2013-tól kutató professor emeritusa. Intenzíven oktatott az ELTE, a BME és a Miskolci Egyetem keretében, ahol egyetemi tanári kinevezést kapott. Illés Ivánt a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont saját halottjaként gyászolja. Temetésére 2017. október 30-án hétfőn 12 órakor került sor Budapesten a Fiumei úti temető szóróparcellájában.

Megjelent Baranyai Nóra, a Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály kutatójának Autonómiatörekvések Kelet-Közép-Európában című könyve a Publikon Kiadó gondozásában. A nyugat-európai területi autonómiák kialakulásáról, fejlődéséről és működéséről számos elemzés készül, jóval szűkebb azonban a kelet-közép-európai térség törekvéseit vizsgáló munkák köre. A kötet négy, a kárpátaljai ruszin, a morvaországi, a székelyföldi, valamint a sziléziai autonómiamozgalom elemzésén keresztül összegzi a kelet-közép-európai etnoregionalizmus jellemző vonásait és a területi autonómiák kialakítására irányuló elképzeléseket.

A Magyar Tudományos Akadémia 188. közgyűlésének ünnepi ülésén, 2017. május 8-án a regionális tudomány területén végzett iskolateremtő kutatói, oktatói és tudományszervező munkásságáért Rechnitzer Jánosnak, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos tanácsadójának, a Széchenyi István Egyetem professzorának Akadémiai Díjat adományoztak. A kitüntetést Lovász László, az MTA elnöke adta át.

Megjelent Lux Gábor, a Dunántúli Tudományos Osztály kutatójának Újraiparosodás Közép-Európában c. monográfiája, a Dialóg Campus Kiadó Studia Regionum sorozatának legújabb kötete. „Milyen szerepet játszik az ipar a modern posztindusztriális gazdaságokban? Miért süllyednek hosszan tartó válságba egyes ipari térségek, és miért válnak mások kimagaslóan sikeressé? Hogyan hatnak az ipar fejlődésére a különböző közpolitikák, és mit jelentenek az elmúlt évtizedben egyre szélesebb körben ismert újraiparosítási törekvések? Mely tényezők biztosítják ma egy-egy ipari térség tartós versenyképességét? Ez a munka összehasonlító szemléletben, a nyugat- és közép-európai regionális fejlődési folyamatok komplex elemzésével keresi a válaszokat a fenti kérdésekre. Tárgyalja az ipari átalakulás és alkalmazkodás fontosabb elméleteit, ismerteti a ma új reneszánszát élő iparpolitika eszközrendszerét, és kiterjedt empirikus kutatásokra támaszkodva, számos rövidebb vagy bővebb esettanulmánnyal illusztrálva mutatja be a közép-európai ipar átalakulási pályáit, hozzásegítve az olvasót egy ma is jelentős gazdasági szektor szerepének, fejlődési folyamatainak sokrétű értékeléséhez.”

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy 2017. április 23-án elhunyt Prof. dr. G. Fekete Éva, az MTA Regionális Kutatások Központja Észak-Magyarországi Osztályának egykori vezetője, a Miskolci Egyetem professzora, az MTA Regionális Tudományok Bizottságának és a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnökségének aktív tagja. G. Fekete Éva, a magyar vidék kiváló kutatója és egyben nagy tiszteletű, elismert fejlesztője volt. Magas szintű elméleti felkészültsége mellett a fejlesztő munkásságára a nyitottság, a helyek igaz tisztelete, a közösségek véleményének és érdekeinek következetes érvényesítése volt jellemző. Temetésére 2017. április 27-én csütörtökön 13 órakor kerül sor Edelényben a Császtai úti köztemetőben.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke egyetértésével az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatója Kovács Katalint, a Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztály korábbi vezetőjét nevezte ki a Regionális Kutatások Intézetének igazgatójává 2017. január 4-től 2019. január 3-ig.

Megjelent a Dialóg Campus Kiadó Studia Regionum sorozatának legújabb kötete Pálné Kovács Ilona szerkesztésében. A könyv A kormányzati decentralizáció biztosítékai Magyarországon c. hároméves OTKA-kutatás empirikus eredményeire támaszkodik. A kutatás a hazai önkormányzati reformok folyamatát elemezte, keresve a választ, vajon a rendszerváltás óta eltelt időszak alatt miért veszítettek folyamatosan pozíciót a helyi önkormányzatok, miért vallottak kudarcot a reformkezdeményezések, s miért lehetett 2010 után olyan centralizált kormányzási modellt szinte ellenállás nélkül bevezetni, amelyikben az önkormányzatok óriási veszteséget szenvedtek el. A könyv nemcsak az empirikus kutatások (kérdőíves felmérés, interjúk, dokumentumelemzés, parlamenti vita tartalomelemzése) eredményeit mutatja be, hanem a hazai területi kormányzásban bekövetkezett változásokat beágyazza az európai reformfolyamatokba, illetve elméleti hozzájárulásra törekszik a reformdöntéseket meghatározó államtudományi, politikatudományi szakirodalomhoz. A kötet legfontosabb üzenete, hogy a magyar területi kormányzás elmúlt 25 éve nem volt elég a korábbi, a magyar államot szinte folyamatosan jellemző centralizáló kultúra mélyen gyökerező okait felszámolni.

Az átalakult, ma is változásban lévő agrárvilágról szól ez a könyv, a földről, amely egyre kevesebbek számára nyújt megélhetést. Az esetleírásokból feltárulnak a magyar vidék arcai a kis- és középgazdaságoktól nyüzsgő Szatmártól a dunántúli tájak nagyüzemi világáig, ahol az öt-tíz települést átfogó mezőgazdasági nagyvállalatokban ennél alig valamivel több falusi dolgozik. A tájak, vidék(ek) képei mellett a földből élők, a földhöz kötődők portréi is felvillannak, a földet legfőbb értékként, a megélhetés alapjaként tisztelő parasztember emlékképétől a harácsoló kapitalistán át az igyekvő középvállalkozóig, a kikopó régi figuráktól az új arcokig. A könyv esetleírásait megelőző tanulmányok, miközben az esettanulmányokra is reflektálnak, a vidéki foglalkoztatásról és közfoglalkoztatásról, a hagyományos és kényszer szülte megélhetési formákról közölnek elemzéseket. A kötet Kovács Katalin szerkesztésében jelent meg.

Nemzeti ünnepünk alkalmából Beluszky Pálnak, az MTA KRTK RKI Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztálya kutató professor emeritusának a történeti és a településföldrajz területén végzett több évtizedes iskolateremtő kutatói és oktatói tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományozták. Az elismerést a Miniszterelnökséget vezető miniszter adta át 2016. augusztus 18-án. Beluszky Pál Széchenyi-díjas geográfus, a földrajztudomány doktora, a magyar települések és nagytájak egyik legismertebb kutatója. Több mint háromszáz publikáció, közöttük 17 könyv szerzője. Monográfiái a Kárpát-medence geográfus-, szociológus-, közigazgatási és közgazdászképzésein, német és osztrák egyetemeken is tananyagok. Beluszky Pál alapítása óta az intézet kutatója.

Megjelent Rechnitzer János legújabb monográfiája a Dialóg Campus Kiadó Studia Regionum sorozatában „A területi tőke a városfejlődésben – A Győr-kód” címmel. A 272 oldalas könyvben a magyar modernizáció egyik legsikeresebb városának, Győrnek a fejlődési folyamatai kerültek feldolgozásra. A szerző a regionális tudományban napjainkban elterjedt területitőke-elméletre építve bemutatja ennek a nagyvárosnak fejlődési szakaszait. Részletesen kitér a rendszerváltozás utáni folyamatokra, azokat a gazdasági, a társadalmi és a kulturális tőke szempontjából vizsgálja. Rechnitzer János támaszkodik azokra a kutatásokra, amelyek a város mint lehetséges ipari körzet elemzéséhez kapcsolódóan korábban az irányítása alatt folytak. A Győr-kód megfejtéséhez elemzésre kerülnek a városfejlesztési elképzelések és tervek, keresve azokban a vizsgált tőketartalmak megjelenését, és azok alakításának irányait, módjait. A nagyvároskutatás újszerű kísérlete ez a monográfia. Így ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a városfejlődés iránt, de azoknak is, akik el kívánnak mélyedni az elmúlt három évtized gazdasági, társadalmi és intézményi folyamataiban egy izgalmas hazai város példáján keresztül.

2015. április 2-án Pécsre látogatott Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Török Ádám, az MTA főtitkára, Szarka László a Kutatóintézeti Főosztály vezetője és a Főtitkári Titkárság vezetője, Szabó Annamária kíséretében. Pálné Kovács Ilona, az RKI április 1-jével kinevezett igazgatója bemutatta az intézetet, annak történetét, finanszírozási és létszámhelyzetét, tudományos profilját, legfontosabb eredményeit, helyét az európai tudományos közéletben. Horváth Gyula, a tudományos tanács elnöke vázolta a regionális tudomány európai helyzetét összevetve a hazai folyamatokkal. Az intézet főbb tudományos kutatási irányai közül Faragó László a hazai regionális különbségekről és területfejlesztési politikáról, Virág Tünde a szegénység regionális összefüggéseiről, Varjú Viktor a környezeti kutatásokról, Hajdú Zoltán a határkutatásokról adott ízelítőt. A találkozón az akadémiai intézeteket érintő kérdések is megvitatásra kerültek, többek között a társadalomtudományi kutatások helyzete és a kutatóintézeti reformok hatásai. Az RKI kollektívája jelentős vállalkozások előtt áll, amelyekhez pozitív támogatást remél az Akadémia vezetésétől.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke egyetértésével az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatója Pálné Kovács Ilonát, a Dunántúli Tudományos Osztály kutatóprofesszorát nevezte ki a Regionális Kutatások Intézetének igazgatójává 2015. április 1-jétől 2018. március 31-ig.

A Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztály kutatói megkezdték a 2015 januárjától 2017. december végéig tartó „A Magyarországról külföldre irányuló migráció és hatásai vidéki társadalmakban” című OTKA-projekt megvalósítását. A hazánkból külföldre irányuló, elsősorban munkavállalási célú migráció az elmúlt években vált tömeges, bár mértékét és intenzitását tekintve regionális eltéréseket mutató jelenséggé. A kutatás során a migrációt kiváltó taszító és vonzó tényezőket, a migráns hálózatok szerepét, az egyéni, családi migrációs utak, pályák jellegzetességeit kívánják feltárni és értelmezni a kutatók. A migráció- és a vidékkutatás megközelítéseinek egybekapcsolásával és eredményeire támaszkodva arra keresik a választ, hogy a legfontosabb kibocsátó régiókban elhelyezkedő, hátrányos helyzetű vidéki térségekben a migráció milyen típusai jelennek meg, a migráció miként alakítja át az érintett egyének és családok megélhetési, boldogulási, mobilitási stratégiáit, értékrendjét és aspirációt. A kutatás alapkérdéseiről és jelentőségéről bővebb információ érhető el a tovább feliratra kattintva. Témavezető: Váradi Monika Mária.

Az intézet 40 éves Békéscsabai Kutatócsoportja – húsz éves hagyományt követve – rendezte meg 2013 novemberében az V. Alföld Kongresszust. A konferencia fókuszában ezúttal a válság, a függőség, a növekvő térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek problémaköre, illetve az ezekre adott/adható helyi és térségi válaszok álltak. Közös gondolkodásra, vitára vártuk a különböző szakmák, tudományterületek képviselőit, a döntéshozókat, és a civil szervezeteket is a következő témakörökben: Leszakadó társadalmi csoportok – periferizálódó terek; A gazdasági szereplők válaszai a válságra – A válság hatása a gazdasági szereplőkre; Sérülékenység és fenntarthatóság – növekedés, „jól-lét” és a jövő kockázatai a vidéki terekben. A konferencián elhangzott plenáris és szekció előadások tanulmányainak válogatását vehetik most kezükbe az olvasók, melyből képet kaphatunk a válság mélypontján épphogy túljutott nagyrégió társadalmi, gazdasági, területi folyamatairól és problémáiról. A kötet Nagy Erika és Nagy Gábor szerkesztésében jelent meg. Teljes terjedelmében letölthető.

Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete és az MTA Regionális Tudományi Bizottsága 2014. november 20-án konferenciát szervezett Regionális tudomány és területi kohézió címmel Budapesten. A tudományos ülés, megemlékezve az RKK 1984. évi megalapításáról, összegzést adott az európai regionális tudomány helyzetéről, kutatási irányzatairól, bemutatta a magyar regionális tudomány eredményeit és pozícióját az európai tudományos térben, kitérve a regionális tudomány felsőoktatási pozícióira, határon túli műhelyeinek eredményeire is. A konferencián elhangzott előadások elérhetők a tovább feliratra kattintva.

Nemzeti ünnepünk alkalmából Erdősi Ferencnek, az MTA KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztálya kutató professor emeritusának a közlekedés- és kommunikációföldrajz területén végzett több évtizedes iskolateremtő kutatói, oktatói és szakértői tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozták. Az elismerést a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át 2014. augusztus 25-én. Erdősi Ferenc a kortárs magyar földrajz legnagyobb életművel rendelkező alakja. Életműve keretében megújította a magyar társadalomföldrajz térszemléletét, nemzetközileg elismert iskolát teremtett a közlekedés- és kommunikációföldrajz területén. Tudományos eredményeit többek között 16 önálló monográfiában, 3 társszerzős könyvben és 3 tankönyvben jelentette meg. Erdősi Ferenc 1967 óta a Dunántúli Tudományos Intézet (és jogutódjainak) kutatója.

Spaces and Places in Central and Eastern Europe. Historical Trends and Perspectives címmel a brit Routledge Kiadónál megjelent Horváth Gyula könyve. A könyv a kelet- és közép-európai regionális átalakulás folyamatát elemzi. Bemutatja a térformáló erők történeti fejlődését, a területfejlesztési célok és intézmények változását a nemzeti politikákban és az Európai Unió strukturális politikájának hatásait. A könyv a területi fejlődés történeti meghatározottságának új elemeit tárja fel, és a decentralizált, autonóm regionális fejlesztéspolitika európai lehetőségeit tárgyalja.

Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete 2013 áprilisa és 2014 júliusa között valósította meg az Államreform Operatív Program keretében a Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása c. kiemelt projektet. Ennek keretében áttekintésre került a közszolgáltatás-szervezés elméleti szakirodalma, a hazai szabályozási, szakpolitikai sajátosságok. Jelentős empíria gyűlt össze a hazai önkormányzatok közszolgáltatási sajátosságairól. A kutatás földrajzi értelemben kiterjedt az egész országra.

Az IPA DUPLO projekt célja volt egy fejlesztési keretterv létrehozása a horvát–magyar határtérségre, továbbá egy internetes platform segítségével a területi tervezés és a térségi marketing elősegítése. A kutatás feltárta a helyi termékekre, alternatív turizmusra és természetvédelemre alapozó gazdaságfejlesztés lehetőségeit.

Az EU–Oroszország Tudomány Éve 2014 program keretében 2014. szeptember 11-én „Regionális fejlődés Közép-Európában és Oroszországban. Területi egyenlőtlenségek a tudományban és az innovációban” címmel nemzetközi konferencia került megrendezésre Moszkvában a Magyar Kulturális Központban, Magyarország Moszkvai Nagykövetsége támogatásával.

Ma a fotovillamos energiatermelés robbanásszerű fejlődésének lehetünk szemtanúi. Az elmúlt egy-két évben a beépített napelemes energiatermelő egységek száma exponenciális növekedésnek indult mind a fejlett, mind a fejletlen világban és a kapacitás-építési tervek e dinamikus növekedés továbbvitelét jelzik. A napelemek gyártásának költségei évről évre csökkennek, az inverterek megbízhatósága és hatékonysága is folyamatosan javul. Mára nem csak a hatékonyság számít, hanem fontos a felhasznált anyagok életciklusának figyelembevétele, az újrafeldolgozási áramba való minél nagyobb arányú visszakapcsolódás is.

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködésben több tudományágat átfogó vidékkutatási programot indított 2012-ben, amelynek eredményeit 2014. június 24-én Kecskeméten mutatták be. A kormány vidékstratégiáját is támogató komplex kutatás koordinációját az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete látta el. Az intézet hat kutatási projekt gazdája volt, így békéscsabai, budapesti, győri, kecskeméti és pécsi kutatóhelye is önálló témát vezetett.

Sikeresen lezajlott az MTA KRTK határokkal és határtérségekkel foglalkozó kutatócsoportjának első konferenciája. A Regionális Kutatások Intézete bázisán létrejött horizontális kutatócsoport vezetője – külső munkatársként – James W. Scott, a Kelet-finnországi Egyetem professzora.

Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete és az eszéki Strossmayer Egyetem együttműködésében készült kötet a napenergia hasznosításának lehetőségeit vizsgálja a magyar–horvát határrégióban. A könyv feltárja azokat a társadalmi és gazdasági feltételeket is, amelyek a napenergia fotovillamos felhasználását befolyásolják a térségben. Rövid technológiai áttekintést követően körüljárja a napenergiából történő áramtermelés sajátosságait, innovatív megoldásait, majd arra keresi a választ, hogy a Dráva régióban a fotovoltaikus energiatermelésnek milyen potenciálja van.

Az MTA KRTK 2014. március 5-én együttműködési keret-megállapodást kötött a Nemzetgazdasági Minisztériummal. A megállapodás célja, hogy a tervezési, stratégiai és szakmai kapcsolatok segítsék a kölcsönös tudás- és tapasztalatcserét, valamint hozzájáruljanak a területi tervezés szakmai megalapozásához. A területfejlesztési szakigazgatás és a Regionális Kutatások Intézete közötti tudományos szakmai együttműködés több mint két évtizedes múlttal rendelkezik. Ez arra vezethető vissza, hogy az intézet alapító okiratában meghatározásra került feladatok művelése mindenkor aktuális tudományos munícióval láthatta el a területfejlesztésért felelős kormányzati szerveket. A regionális tudomány és az intézet társadalmi hasznosságát aláhúzza, hogy a kormányzati területfejlesztési döntések szakmai megalapozásához olyan témaköröket szükséges folyamatosan vizsgálni, amelyek nem csak a gyakorlatban hasznosítható eredmények között jelentkeznek, de közvetlenül szolgálják az intézet alapkutatásait is. Az intézet kiemelt szereplője a kutatás–fejlesztés–versenyképes területpolitikai alkalmazás innovációs láncnak.

Az MTA KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztály a Vajdaság Autonóm Tartomány Regionális Fejlesztési Ügynöksége partnerségével és a kecskeméti Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület közreműködésével, 2014. február 20-án rendezte meg „A helyi munkaerő-piaci politika lehetséges irányai a határon átnyúló régiók esetében” c. szerb–magyar IPA-projekt zárókonferenciáját. A LOLAMAR kutatási projekt e Baján lezajló eseményének célja a határ menti munkaerő-piaci sajátosságokat feltáró legújabb vizsgálatok összegzése, valamint a témát tágabban is értelmező tudományos nézőpontok és eredmények disszeminációja volt.

Dél-Pannónia (Baranya–Szlavónia, Muravidék) a Kárpát-medence egyik legösszetettebb területi komplexuma. A változó államkeretek, átfogalmazódó érdekek és értékek mentén permanensen újrarendeződött a pannon területek földrajzi helyzete, topográfiai megnevezése. A régiót övező államhatárok sokszínűsége miatt e térség valóságos kitüntetettje az Európai Unión belül a határ menti és az országhatárokon átnyúló együttműködéseknek. E hatások átszövik, behálózzák a belső és még részben külső határterületeket. Ebben az értelemben a történeti folytonosság adott, a régió ismét strukturális határterület lett.

Megjelent Erdősi Ferenc kutató professor emeritus legújabb könyve, amely az Európa és Ázsia közötti közlekedési kapcsolatokat értelmezi a globális „kelet felé fordulás” és a magyar „keleti nyitás” időszakában. Kelet- és Délkelet-Ázsia világgazdasági súlya megállíthatatlanul növekszik. A 282 oldalas könyv azt vizsgálja, hogy milyen feltételei vannak a Távol-Kelet és Európa közötti árukereskedelemmel kapcsolatos szállításoknak a különféle hagyományos és korunkban kibontakozó – jelentőségükben változó – útvonalakon. Magyarország külgazdasági stratégiájában is megkülönböztetett figyelmet kap a Távol-Kelet, export- és importpiacként egyaránt. A kötet az infrastruktúrák és az áruáramlás értékelő elemzése mellett felvázolja a transzeurázsiai szárazföldi és kombinált útvonalakhoz való csatlakozás lehetséges irányait, módjait is.

Az Alföldi Tudományos Osztály kutatói további hat európai ország akadémiai/egyetemi szférájában, privát szektorában működő intézményének szakértőivel társulva FP7 Marie Curie ITN pályázatot nyertek. A 2014. január elsején induló 4 éves RegPol² projekt 16 fiatal kutató képzését vállalja fel nemzetközi hálózatában nyújtva számukra egyetemi posztgraduális oktatást, közös nemzetközi fórumokat szervezve, de mindenekelőtt a közép- és kelet-európai regionális polarizáció kooperációban folyó kutatásán keresztül felkészítve őket kutatói, oktatói, szakértői stb. munkákra. A Timár Judit vezetésével a projektben dolgozó team − 471 ezer euró költségvetésével − két doktorandusz és egy posztdoktor foglalkoztatásáért/képzéséért lesz felelős, közvetlenül együttműködve a Szegedi Tudományegyetemmel. E pozíciók betöltésére a jelentkezéseket január 7-től várják (a rövid kiírás a tovább feliratra kattintva olvasható).

Pálné Kovács Ilona 2013. október 15-én Decentralizáció és jó kormányzás címmel tartotta meg akadémiai székfoglaló előadását az MTA Székház Felolvasótermében. Pálné Kovács Ilona a helyi és regionális kormányzás, a közigazgatási reformok, a regionális politika nemzetközileg elismert szakértője, az Akadémia 2013. májusi közgyűlésén választották az MTA levelező tagjává. Székfoglaló előadását – kutatásaihoz hasonlóan – az interdiszciplinaritás jellemezte. A mintegy 120 fős hallgatóság előtt tartott, a regionális tudomány és a politikatudomány szempontjait érvényesítő előadás szerkesztett szövege a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában jelenik meg hamarosan. Az előadás rövid képes összefoglalója az MTA honlapján olvasható, a tovább feliratra kattintva.

Az Alföldi Tudományos Osztály kutatói megkezdték a 2013 szeptemberétől 2017. augusztus végéig tartó, „Az állam strukturális átalakulásaira adott intézményi és egyéni válaszok különböző földrajzi kontextusokban” című OTKA-projekt megvalósítását. A kutatás alapkérdése: a nemzetállam szerepének változásaira – a piachoz, illetve „civil” társadalomhoz fűződő viszonyának átalakulására – milyen válaszokat adtak a különböző ágensek, s ezek milyen módon formálták a térbeli folyamatokat az elmúlt bő két évtizedben Magyarországon. Témavezető: Timár Judit

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének egyetértésével a KRTK főigazgatója 2013. július 1-jével kutató professor emeritus címet adományozott Illés Ivánnak, a Dunántúli Tudományos Osztály tudományos tanácsadójának. Illés Iván a regionális gazdaságtan és tervezés, az EU-politikák és a kelet-közép-európai fejlődés nemzetközileg elismert szaktekintélye. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar regionális tudomány meghonosításában és intézményépítésében, az alap- és alkalmazott jellegű kutatások közötti kapcsolatok kidolgozásában.

Az MTA elnökének egyetértésével a kutatóközpont főigazgatója 2013. július 1-jével kutató professor emerita címet adományozott Barta Györgyinek, a Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztály tudományos tanácsadójának. Barta Györgyi a gazdaság térszerkezeti összefüggéseinek, Magyarország ipar- és vállalatföldrajzának, Budapest és térsége társadalmi-gazdasági fejlődésének nemzetközileg elismert kutatója. 2011 januárjától a Tér és Társadalom c. folyóirat főszerkesztője, e feladatát az intézet vezetésének kérésére a jövőben is ellátja.

A Dunántúli Tudományos Intézet alapításának 70. évfordulója alkalmából rendezett konferencia előzetesen megküldött előadásai egy 520 oldalas angol nyelvű kötetben jelentek meg, melyben a regionális tudomány főáramlatát képviselő szerzők – többek között Andreas Faludi, Michael Keating, Anssi Paasi, Robert Leonardi, John Bachtler, Riccardo Cappellin – szerepelnek. A jubileumi kötet Pálné Kovács Ilona akadémikus, James Scott professzor, az intézet vendégkutatója és Gál Zoltán tudományos főmunkatárs szerkesztésében jelent meg. A teljes könyv elérhető a tovább feliratra kattintva.

Az 1943-ban alapított Dunántúli Tudományos Intézet fennállásának 70. évfordulója alkalmából az MTA KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztálya 2013. június 27–28-án Pécsett, a Zsolnay Kulturális Negyedben Territorial Cohesion in Europe címmel nemzetközi konferenciát rendezett. A konferencia előadásai és fotói elérhetők a DTI jubileumi honlapjáról.

A moszkvai székhelyű tudományos szervezet a regionális tudomány nemzetközi együttműködésének fejlesztésére, a területi kutatások koordinálására jött létre 1996-ban. Alapító elnöke a nemzetközi hírű orosz regionális kutató, Alekszandr Granberg akadémikus volt. Horváth Gyulát az akadémia 2013. június 3-i közgyűlésén választották meg. Jelölését a regionális tudomány oroszországi elterjesztésében játszott szerepével, kutatási eredményeivel, a kelet-európai regionális kutatási együttműködés fejlesztésével és az általa korábban vezetett kutatóintézet nemzetközi elismertségével indokolták.

Pálné Kovács Ilona, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos tanácsadója az MTA közgyűlésén 2013. május 6-án megtartott szavazás eredményeként az MTA levelező tagja lett. Pálné Kovács Ilona Pécsett született 1954-ben, 1988-ban szerezte meg a politikatudomány kandidátusa címet, 2000 óta az MTA doktora (regionális tudomány). 2002 óta a PTE Politikai Tanulmányok Tanszékének professzora, doktoriskola alapító és programvezető. 1978 óta a Dunántúli Tudományos Intézet kutatója, 15 éven át a DTI igazgatója.

Az innovációt nemcsak a tudástermelők és a vállalatok belső viszonyai határozzák meg, hanem komoly hatással van rá az állam és annak különböző irányító szervezetei, a külső környezeti és társadalmi tényezők is. A Gál Zoltán által szerkesztett kötet az innovációs kormányzás szélesebb horizontú elemzését adja. Bemutatja az innováció irányításának elméleti keretrendszerét és az irányítási modell innovációs intézményrendszerre történő alkalmazhatóságát. A kérdéskört az intézményi-közgazdasági megközelítések mellett kormányzástudományi és tudásszociológiai keretrendszerbe ágyazza. A teljes könyv elérhető a tovább feliratra kattintva.

Az 1943-ban alapított Dunántúli Tudományos Intézet tiszteletére jubileumi honlap készült el. A tartalomból: az intézet története, vezetői, főbb kutatási programjai, kiadványai, jelentős rendezvényei, munkatársai, fényképek.

A Regionális Kutatások Intézete megrendüléssel tudatja, hogy egykori kollégánk, Tóth József professzor, a magyar geográfia kiemelkedő alakja, az MTA Regionális Kutatások Központja egyik alapítója, főigazgató-helyettese rövid, súlyos betegség után 2013. február 7-én elhunyt. Tóth József temetésére 2013. február 22-én pénteken 10,30 órakor kerül sor a Pécsi Központi Temetőben.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke egyetértésével az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatója Perger Éva tudományos főmunkatársat, az Alföldi Tudományos Osztály vezetőjét nevezte ki a Regionális Kutatások Intézetének igazgatójává 2013. január 25-től 2015. december 31-ig.

Az elkövetkező években a Duna lehet a kelet-közép-európai térség fejlődési övezetének generálója. Hardi Tamás, a Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály főmunkatársa évek óta kutatja a Duna-térséget, annak gazdasági, társadalmi, történelmi és közösségépítési folyamatait. Elemzéseit számos utazás, terepmunka, szakmai együttműködés mélyítette el, ami még hitelesebbé teszi ezt a művet. Ajánljuk a könyvet azok figyelmébe, akik tudni szeretnék, hogy mi volt a Duna-térség múltja, milyen sajátosságokat rejt a jelen, és mi várható a jövőben. A 293 oldalas könyv az Akadémiai Kiadó Modern Regionális Tudomány Szakkönyvtár sorozatában jelent meg.

A Magyar Regionális Tudományi Társaság a regionális tudomány területén végzett kiemelkedő kutatói, oktatói és tudományépítő tevékenysége elismeréseként Regionális Tudományért kitüntető címet adományozott Horváth Gyulának. Az MRTT a kitüntetést annak a természetes személynek adományozza, aki kiemelkedő munkásságával hozzájárult a regionális tudomány fejlesztéséhez és a Társaság céljainak megvalósításához. A díj első alkalommal került átadásra, az MRTT X. vándorgyűlésén.

A Regionális Kutatások Intézete és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködési megállapodást írt alá 2012. november 29-én. A város és az intézet kooperációja már több évtizedes múltra tekint vissza. A szerződés aláírására az eddigi együttműködés elismeréseként és a jövőbeni kölcsönös előnyök hatékony kihasználása érdekében került sor. Pécs elsősorban az intézet pécsi kutatóhelyére, a Dunántúli Tudományos Osztály munkájára, s a rendelkezésre álló tudás és kapcsolatrendszer hatékonyabb felhasználására számít. Minkét fél érdeke, hogy kölcsönösen kamatoztassák e tudást és kapcsolatrendszert a város kulturális és tudományos életének, oktató és kutató munkájának további fellendítése érdekében.

A Dunántúli Tudományos Osztály és a Genfi Egyetem Európai Intézete 2011 őszén azzal a céllal indított közös kutatási programot, hogy a svájci államszerkezet, szakpolitikai intézkedések kapcsán feltárja azokat a nézeteket, elveket, amelyek egy centralizált államban is alkalmazhatóak lennének, adaptálható megoldásokat nyújtanak. A kutatás több tevékenységet ölelt fel, melyek közül kiemelkedő a Föderalizmus és Decentralizáció – Kézikönyv a svájci struktúrákról és a magyar hasznosíthatóságról c. kötet. Emellett szakmai publikációk készültek, fórumokat, tanulmányutakat szerveztek a megszerzett tudásanyag disszeminálása érdekében.

Sikeresen zárta tevékenységét az Alföldi Tudományos Osztály az ESPON SEMIGRA projektben. A kutatást az a tény motiválta, hogy Európa periférikus, többnyire elmaradott rurális régióiban a társadalmi nemek szelektív elvándorlása „nőhiányt” eredményez a fiatalok korcsoportjaiban. A nemzetközi konzorcium négy ország öt régiójában vizsgálta e jelenség okait, hatásait, a vidéken élő fiatalok elvárásait, s javaslatokat tett társadalmi nemekre érzékeny regionális politikák alakítására.

A ViTo-projekt célja a kis- és középvárosok történelmi örökségének védelme és hasznosítása volt oly módon, hogy lökést adjunk a helyi gazdaság növekedésének, ezzel erősítsük a települések központi szerepköreit; ugyanakkor vonzóbb, élhetőbb lakókörnyezetet és köztereket alakítsunk ki a városban élők számára. Az RKI Békéscsabai kutatócsoportja a koperi Primorska Egyetem és a Kaiserslauterni Műszaki Egyetem kutatóival együttműködve a délkelet-európai térség kilenc városában a helyi szereplőket segítette abban, hogy széleskörű lokális társadalmi részvételre épülő tervezéssel és új kormányzási módszerekkel a fenti alapcélt megvalósíthassák.

Az Alföldi Tudományos Osztály vezetésével megvalósult CRISKÖR projekt fő célja a Körösök által érintett 30 román és magyar település térségében jelen lévő környezetkárosító tevékenységek számbavételével és értékelésével a jövőbeli fenntartható környezethasználati és természetvédelmi cselekvésekre javaslatok kidolgozása volt. A projekt összefoglalója a tovább feliratra kattintva érhető el (pdf, 5Mb).

A Regionális Kutatások Intézete és a drezdai Leibniz Intézet idén közösen rendezte meg a nemzetközi Spa-ce.net hálózat tudományos konferenciáját „The Role of Renewable Energy for Regional Development” címmel. A Spa-ce.net tagjai Közép-, Kelet- és Délkelet Európában működő területi kutatásokkal foglalkozó intézmények, amelyek célul tűzték ki a területfejlesztéssel, területpolitikával kapcsolatos elméleti és módszertani aspektusok vizsgálatát, új kutatási projektek kidolgozását, valamint a területi kutatás és tervezés partnerségi kapcsolatainak megerősítését. A hálózat konferenciájára 2012. október 25–26. között az Alföldi Tudományos Osztály kecskeméti könyvtártermében került sor.

A Regionális Kutatások Intézete mély megrendüléssel tudatja, hogy Enyedi György akadémikus, a magyar regionális tudományi iskola alapítója hosszan tartó betegség után 2012. szeptember 10-én elhunyt. Enyedi György a társadalomtudomány fejlődését hosszabb távra meghatározó tudósok egyik vezető egyénisége volt. Szerteágazó kutatói és tudományszervezői munkája során szinte minden társadalmi térrel foglalkozó szakember tanítványává, munkatársává, tisztelőjévé vált. Enyedi György temetésére 2012. október 8-án 14,15 órakor került sor a Farkasréti temetőben.

Enyedi György utolsó könyve az elmúlt harminc év új jelenségeinek számbavétele, az urbanizációkutatás számos részterületén elért eddigi eredményeinek szintézise, a világ nagytérségeiben zajló városfejlődés szilárd elméleti és módszertani alapokon álló elemzése. Munkája a városfejlődés magyar és nemzetközi irodalmának inspiráló erejű, értékes darabja. A 186 oldalas könyv az Akadémiai Kiadó Modern Regionális Tudomány Szakkönyvtár sorozatában jelent meg.

A város és vonzáskörzete közigazgatási szempontból fragmentált, a sokszorosan szabdalt és konfliktusokkal terhelt tér egysége az együttműködés segítségével hozható létre, kedvező esetben hosszú távon, más esetben átmeneti jelleggel. Az új évezredben a kooperáció varázsszóvá lett, a társadalomirányítás új metódusává vált. A városok hálózatokat alkotnak azért, hogy helyt tudjanak állni az európai városversenyben. A Somlyódyné Pfeil Edit által szerkesztett kötet az agglomerációk intézményesítésének problematikáját több – szervezeti-szabályozási, gazdasági, tervezési, fejlesztési – nézőpontból tárgyalja.

Az akadémiai kutatóhálózat megújításának új elemeként nemzetközileg kiemelkedő külföldi vendégkutatók magyarországi meghívására nyílik lehetőség. A hat vendégkutató egyike, James Wesley Scott tíz hónapra kapcsolódik be a Regionális Kutatások Intézetében folyó tudományos munkába. Pálné Kovács Ilona szakmai vendéglátójával és a kutatócsoport tagjaival arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként hat az europaizáció, illetve annak velejárói a magyar politikai kultúrára és geopolitikai gondolkodásra, milyen formákban és hogyan jelenik meg a politikai közbeszédben, a tudományos kutatások területén és a határokon átnyúló együttműködések gyakorlataiban megmutatkozó háttérelemzésekben.

Az OTKA nagy összegű pályázatán eredményesen szerepelt a Dunántúli Tudományos Osztály által benyújtott Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején című projekt. A 2012 szeptemberétől 2015 decemberéig folyó kutatás célja a regionális fejlődési pályák modellszerű leírása, a térformáló folyamatok törvényszerűségeinek feltárása, új regionális tudományi elméletek alkotása. Témavezető: Horváth Gyula.

A világban zajló válságfolyamatok a tudományos és a szakmai érdeklődés homlokterébe helyezték az újraiparosítás kérdéseit. Az aktuálissá vált témán belül megkülönböztetett figyelmet kapnak a környezetipar szerepével kapcsolatos kérdések. A tanulmánykötet a környezetipar sajátosságait és lehetőségeit mutatja be, egy-egy fejezettel kitérve az iparág különböző szegmenseire és regionális összefüggéseire. A könyv jelentős mértékben hozzájárulhat a magyar régiók újraiparosításával kapcsolatos elképzelések megalapozásához és a környezetiparral összefüggő tudományos eredmények megismertetéséhez is.

A Határon Túli Magyarságért Alapítvány Nemzetért Díjat adományozott az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének A Kárpát-medence régiói c. monográfiasorozat gondozásáért, a határon túli magyar regionális tudományi műhelyek megszervezéséért és programszerű irányításáért, valamint a Kárpát-medencei regionális tudományi kutatóképzésben elért kimagasló eredményeiért.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke egyetértésével az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatója Faragó László tudományos főmunkatársat, az MTA Regionális Kutatások Központja korábbi igazgatóhelyettesét nevezte ki a Regionális Kutatások Intézetének megbízott igazgatójává 2012. május 16-tól.

Benyújtotta lemondását Horváth Gyula igazgató. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatója a lemondást elfogadta, és 2012. május 15-i hatállyal felmentette tisztségéből. A lemondás oka, amelyet Horváth Gyula a főigazgatónak címzett feljegyzésben részletezett, hogy az új kutatóközpont szervezési stratégiáját illetően a megbízott főigazgató elképzeléseivel ellentétes – a Regionális Kutatások Központjának eredményes hálózatirányítási gyakorlatán nyugvó – koncepciót képviselt.

A főváros és agglomerációjának együttműködési lehetőségeiről, a közös problémákról, Budapest és a környező települések viszonyrendszeréről tartottak szakmai konferenciát 2012. április 26-án az Újvárosháza dísztermében. A Budapest Agglomerációs Konferencia c. eseményt Budapest Főváros Önkormányzata és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete rendezte. A konferencia-kiadvány és az elhangzott előadások anyaga elérhető a rendezvény honlapján.

A Regionális Kutatások Intézete megrendüléssel tudatja, hogy dr. Hrubi László, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa 2012. március 20-án tragikus hirtelenséggel elhunyt. Kollégánk 1974 óta aktív szereplője volt a regionális kutatásoknak, elhivatott oktatója a regionális gazdaságtannak a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán és vezetője számos dél-dunántúli regionális fejlesztési programnak. Hrubi László temetésére március 30-án, pénteken 12.30-kor került sor a pécs-vasasi temetőben.

Az MTA Regionális Kutatások Központja az akadémiai átszervezések következtében 2011. december 31-én megszűnt, s az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tagjaként 2012. január 1-jétől Regionális Kutatások Intézete néven működik tovább. Az új szervezeti rendtől a terület- és településfejlesztési kutatások eredményességének javulását reméljük. A regionális tudomány fejlődéséhez nyújtott támogatásért sok intézménynek, szervezetnek és szakembernek tartozunk köszönettel. A tevékenységünk iránti kitüntető figyelem fontos ösztönző erő volt és az lesz a jövőben is. Nagyon remélem, hogy új kutatási eredményeink tovább erősítik a magyar regionális tudomány nemzetközi versenyképességét, és hozzájárulnak Magyarország térszerkezetének előnyös változásához. Mindezek megvalósulásának reményében kívánok a regionális tudomány eredményei iránt érdeklődő olvasóknak eredményes új évet. Horváth Gyula igazgató.

The Institute of Regional Studies of the Hungarian Academy of Sciences sadly announces the death of Professor György Enyedi, a Full Member of the Hungarian Academy of Sciences, the first Director-general of the predecessor Centre for Regional Studies, the former Vice-President of the Hungarian Academy of Sciences and the International Geographical Union. György Enyedi passed away on September 10, 2012 in Budapest, following a long battle with incurable illness. He was the founder of regional science in Hungary. Enyedi’s funeral service will be held October 8, at 14:15 at Farkasréti Cemetery, Budapest.

Az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete 2011. december 1-jén tartotta negyedszázados fennállása alkalmából Tudás - Tér - Társadalom című ünnepi ülését. A rendezvényen bemutatták az évforduló alkalmából megjelent jubileumi kötetet, valamint két díj átadására is sor került.

2011. július 19-én Baján került megrendezésre a Magyarország–Szerbia határon átnyúló együttműködési program 2007–2013 keretében zajló INNOAXIS projekt záró rendezvénye. A határ mint innovációs megújulási tengely c. program tevékenységeinek és eredményeinek ismertetése során a partnerek áttekintették az átfogó stratégiai elgondolásokat és az elkészült (gazdasági, illetve humán) operatív programok prioritásait, beavatkozási területeit. A tanácskozáson elhangzott szakmai előadások kiválóan érzékeltették az érintett határ menti régió fejlesztési és együttműködési lehetőségeinek különböző aspektusait is. Az egy éves programot az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete vezette.

2011. június 2-án a Veszprémi Akadémiai Bizottság épületében Lados Mihály intézetvezető mutatta be az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete "Okos városok" (Smart cities) címmel készült tanulmányát. Az IBM Magyarország megbízásából folytatott első "okos városok" kutatás eredményeit prezentáló sajtótájékoztatót Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának dékánja és Veres Zsolt az IBM Magyarország vezérigazgatója nyitotta meg.

Az európai regionális kohéziós politika távlatairól és az oroszországi regionális politika fejlesztési irányairól tart konferenciát Magyarország moszkvai nagykövetségének rendezésében az MTA Regionális Kutatások Központja az Oroszországi Tudományos Akadémia Földrajztudományi és Közgazdaságtudományi Intézetének közreműködésével 2011. május 12-én. A konferenciát Íjgyártó István nagykövet és Vladimir Kotljakov akadémikus nyitja meg.

2011. május 4-én Pécsett, a Baranya Megyei Önkormányzat Dísztermében került megrendezésre a Magyarország–Horvátország határon átnyúló együttműködési program 2007–2013 keretében zajló UNIREG IMPULSE projekt záró rendezvénye. Az egyetemek regionális fejlesztő szerepe c. konferencián a program általános eredményeinek és tevékenységeinek bemutatása mellett a megalakult négy (területi és stratégiai tervezés, vidékfejlesztés, környezetvédelem, egyetemi tudás transzfer) munkacsoport ismertette 16 hónapos munkájának témaspecifikus eredményeit, tapasztalatait. Az esemény színvonalát emelték az egyes résztémákban meghívott előadók prezentációi is, melyekben gyakorlati tapasztalatokról, megvalósulásokról hallhattak a jelenlévők.

2011. április 14-én, Budapesten, az MTA Székházában került megrendezésre az „Innováció és együttműködés – A kapcsolathálózatok innovációra gyakorolt hatása” c. tudományos konferencia, melynek szervezője az MTA Regionális Tudományi Bizottsága és az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete volt. A konferencia egyben „A kapcsolathálózatok innovációra gyakorolt hatása, a gazdasági együttműködések területi és ágazati különbségei a hazai KKV-szektorban” c. kutatás záró eseménye volt.

Az MTA Regionális Kutatások Központja ingyenes nemzetközi konferenciát szervez a PTE Közgazdaságtudományi Karával és a Magyar Regionális Tudományi Társasággal együttműködve. A kétnapos tanácskozás az OECD és az MTA RKK közös Balkán-kutatásának eredményeit tárja az érdeklődő hallgatóság elé. A kutatási eredményeket összefoglaló angol és magyar nyelvű kötetek szintén megtekinthetők a rendezvényen. A rendezvény célja a regionális tudomány népszerűsítése, eredményeinek, módszertanának széles körű megismertetése.

Az MTA Regionális Kutatások Központjának kiadásában megjelent angol nyelvű kötet a nyugat-balkáni országok regionális átalakulási folyamataival és fejlődési perspektívájával foglalkozik. A több szakterület képviselői és a szélesebb közönség számára is érdekes olvasmány hiánypótló a nemzetközi könyvpiacon, hiszen átfogó módon, térképekkel és adatokkal gazdagon illusztrálva tárja fel a Nyugat-Balkán helyzetét, legyen szó a társadalmi-gazdasági környezet bármely eleméről. Teszi ezt a történelmi, illetőleg a bel- és külpolitikai események szövevényes rendszerének ismertetésével párhuzamosan.

Az OECD és az MTA RKK együttműködésében készült munka a Nyugat-Balkán államainak területi szerkezetére, valamint az azt befolyásoló tényezőkre összepontosítja a figyelmet. A korábbi évtizedekben megmutatkozó területi differenciák növekedésének lehetünk tanúi. Az egyes régiók közötti korábbi tízszeres különbségek mára növekedést mutatnak. A Balkán fejlődésének egyik kulcseleme – a békés politikai fejlődés mellett – a kohézió erősítése, a strukturális politika hatékony alkalmazása lehet. A modern területpolitika alkalmazásának előfeltétele a területi különbségek alapos számbavétele. A kötetet Horváth Gyula és Hajdú Zoltán szerkesztette.

A Közép-Dunántúl Magyarország legkisebb területű fejlesztési régiója, lakónépessége 1,1 millió fő. S bár a népességszám az országos tendenciákkal egyezően csökken, a csökkenés mértéke az országosnál jóval alacsonyabb. Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye sorsát, múltját és mai viszonyait, de a jövőjét is keretbe foglalja az a folyamat, amely a magyar területfejlesztési és tervezési régiók kialakításához vezetett. A régió gazdasági szerkezetében az ipar van túlsúlyban, az ipar a legtöbb munkaerőt foglalkoztató ágazat.

Intézetünk az MTA székházában 2010. szeptember 29-én könyvbemutatóval ünnepelte első főigazgatója, Enyedi György akadémikus 80. születésnapját. A magyar regionális tudományi iskola alapítójának tiszteletére az RKK kutatói „A területi kutatások csomópontjai” címmel kötetet jelentettek meg. A szerzők Enyedi György gazdag munkásságának főbb témáit gondolják tovább az alábbi tematikus egységek szerint: süllyedő és emelkedő falvak; urbanizáció; városok a nemzetközi térben; társadalom, gazdaság, közigazgatás a területi folyamatokban; társadalmi-területi egyenlőtlenségek – területi politika.

A több mint nyolc évtizedes múltra visszatekintő Debreceni Nyári Egyetem keretei között, a Magyar Regionális Tudományi Társaság szervezésében, a hagyományteremtés szándékával, első alkalommal megrendezett Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem egyhetes tematikus kurzus szakmai programja 2010. július 30-án zárult.

Kedves Látogató! Kutatóintézetünk a TÁMOP 4.2.3. Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja c. pályázati programján támogatást nyert "A regionális tudomány társadalmasítása" c. projektjére. Ennek keretében 2011. július 31-ig az intézeti főportál, szervezeti egységeink weblapjai és angol nyelvű oldalaink is megújulnak. A feltöltésen és a megjelenítésen folyamatosan dolgozunk. Észrevételeket a honlapszerkesztő e-mail címére várunk: szracz@rkk.hu. Bővebb tájékoztatásért kattintson a tovább feliratra.

A városról, városfejlesztésről, várospolitikáról szóló közbeszéd egyfajta mércének tekinti a dualizmus korának Budapestjét. Ekkor alakult ki Budapest máig vonzó arculata, értékes városképe. A kiegyezést követő évtizedek robbanásszerű fejlődését is egy rendszerváltozás vezette be, ami egyértelműen kedvező politikai hátszelet biztosított ahhoz, hogy az addig is dinamikus, ám tervszerűtlen városnövekedést tudatos fejlesztés váltsa fel.

Megjelent az MTA Regionális Kutatások Központja és a kassai Safárik Egyetem kiadásában a Földrajzi dolgozatok határok nélkül napjaink magyar természet-, társadalom- és gazdaságföldrajzi írásaiból című kétkötetes kiadvány. A szemelvénygyűjtemény a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 Tanuljunk egymástól! című pályázat keretében készült. Témavezető: Mezei István (MTA RKK TKO). A magyar nyelvű kiadással egy időben jelent meg a szlovák nyelvű változat Kassán. A könyv elektronikusan elérhető a tovább feliratra kattintva.

Milyen eszközökre, intézményekre és szervezési elvekre van szükség a régióban a nemzetközi válságból való kilábaláshoz – egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ annak a nemzetközi konferenciának a résztvevői, amelyet Pécsett rendezett a Regional Studies Association, az MTA Regionális Kutatások Központja, a Magyar Regionális Tudományi Társaság, valamint a PTE Közgazdaságtudományi Kara.

A magyar és az erdélyi közgazdaság-tudomány oktatási és kutatási kapcsolatainak fejleszté­sében kifejtett két évtizedes, magas színvonalú tevékenysége és az erdélyi magyar közgazdaság-tudomány fejlesztésében elért, nemzetközileg számon tartott eredményei, illetve a regionális tudomány elméleti gyarapításának elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-díjat adományozott dr. Vincze Máriának, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgaz­daság-tudományi Kara egyetemi tanárának,

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2010. április 11-i hatállyal Horváth Gyulát, az MTA doktorát, Széchenyi-díjas tudományos tanácsadót, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanárát öt évre az MTA Regionális Kutatások Központjának igazgatójává nevezte ki. Pálinkás József az igazgatói megbízást 2010. április 6-án adta át az MTA székházában. Az eseményen jelen volt Németh Tamás, az MTA főtitkára és Csépe Valéria főtitkárhelyettes.

A sorozat legújabb kötete a Dél-alföldi régió gazdasági-társadalmi viszonyait tárja fel, az újjáéledő régióközi kapcsolatok elemzésével. A Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyéket összefogó Dél-Alföld Magyarország legnagyobb régiója. A régióközpontként számon tartott Szeged népességszáma szerint az ország negyedik városa, oktatási intézményei, pezsgő kulturális élete alapján ugyanakkor ennél is kedvezőbb helyet vívott ki magának. A régió kistérségeinek többsége azonban az elmúlt két évtized átalakulásának vesztesévé vált, így e térségek felzárkózásához is szeretne hozzájárulni a könyv. A kötetet Nagy Gábor szerkesztette.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkársága kezdeményezésével és támogatásával életre hívott elektronikus területfejlesztési fogalomtár elérhető a TEIR honlapján. Az MTA Regionális Kutatások Központja munkatársai által megfogalmazott szócikkek bővítése folyamatos, a szerkesztőbizottság tagjai:

A World Society of Ekistics 2009 októberében, Antalya-ban (Törökország) tartott közgyűlésén tiszteleti tagjának választotta Enyedi György akadémikust. A Társaság a görög Doxiadis (1913–1975), a 20. század egyik nagyhatású urbanisztikai szakemberének kezdeményezésére alakult meg 1965-ben, az ENSZ konzultatív nem kormányzati szervezeteként. A Társaság (folyóirata az Ekistics Journal) a településtudományok jelentős presztízsű szervezete.

A sorozat tizenegyedik kötete a ma Ukrajnához tartozó Kárpátalja régiót mutatja be, a térség jelenlegi gazdasági-társadalmi viszonyait elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel történelmi összefüggésekbe ágyazva. A 12 800 km2 területű, 1,25 millió népességű, történelmileg az egykori Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék területéből 1920-ban létrejött nagy közigazgatási egység jelenleg 13 járást, 11 várost, 19 városias jellegű és 579 egyéb falusi települést foglal magában, a régió lakosságából mintegy 150 ezer fő, Kárpátalja népességének 12%-a a magyar kisebbség.

A világban zajló gazdasági válságfolyamatok ismételten a tudományos és a szakmai érdeklődés homlokterébe helyezték az újraiparosítás kérdéseit. A fölöttébb aktuálissá vált témán belül – a globális klímaváltozás folyamataival összefüggésben – megkülönböztetett figyelmet kapnak a környezetipar szerepével kapcsolatos kérdések. Az egyre erősödő ágazat igen nagy lehetőségeket rejt magában. Az angol nyelvű tanulmánykötet a környezetipar magyarországi sajátosságait és lehetőségeit mutatja be, egy-egy fejezettel kitérve az iparág különböző szegmenseire. A könyv Baranyi Béla és Fodor István szerkesztésében jelent meg.

Az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet munkatársainak közreműködésével a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség kiadásában megjelent a "Nyugat-dunántúli régió – Múlt Jelen Jövő" címet viselő könyv, mely célja áttekinteni a régió elmúlt tíz éves folyamatait, különös hangsúllyal a fejlesztéspolitikai törekvésekre, valamint a régióvá válást elősegítő kohéziós folyamatokra. A könyv szerkesztője: Lados Mihály, az MTA RKK NYUTI vezetője. A könyv elektronikus változata mindenki számára elérhető a tovább feliratra kattintva (11Mb).

A területfejlesztésért adományozható legmagasabb elismerésben részesült az MTA Regionális Kutatások Központja. Március 15. alkalmából Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a regionális tudomány és a hazai területfejlesztési elmélet kialakításában játszott több évtizedes vezető szerepének elismeréseként Pro Régió Díjjal tüntette ki a regionális tudomány vezető hazai intézetét.

Az MTA és az Oroszországi Tudományos Akadémia együttműködésének keretében dinamikus regionális tudományi együttműködés tapasztalható. A Regionális Kutatások Központja, a moszkvai Földrajztudományi Kutatóintézet és a novoszibirszki Közgazdaságtudományi Intézet közös programjának eredményeként Regionális fejlődés és politika az átalakuló Oroszországban címmel tanulmánykötet jelent meg Magyarországon 2008-ban, hasonló témában konferenciára került sor Budapesten az akadémia székházában, és megkezdődtek a magyar területi fejlődésről 2010-ben megjelenő kötet kiadásának előkészületei.

A Kárpát-medence közép-európai sajátosságokkal jellemezhető társadalma több ízben kísérelte meg a felzárkózást Nyugat-Európához. Reményteljes próbálkozásnak ígérkezett a rendi államberendezkedés és társadalom felszámolása után (1848), a polgári berendezkedés kiépítésével egyidőben végrehajtott modernizáció: a dualizmus korának (1867–1918) végére, a századfordulón megteremtődött a Kárpát-medence gazdasági egysége, kezdetét vette a modern urbanizáció, Budapest az ország politikai-gazdasági-kulturális fővárosává, modern nagyvárossá vált.

2009. április 8-án Pécsre látogatott Pálinkás József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Látogatásának első állomása az MTA Regionális Kutatások Központja volt. Az intézetben Horváth Gyula főigazgató tájékoztatatást adott az RKK stratégiájának fontosabb elemeiről, az intézet nemzetközileg elismert eredményeiről, a Kárpát-medencei regionális tudomány helyzetéről. A megbeszélésen részt vettek a Dunántúli Tudományos Intézet kutatói, akik az intézet regionális kapcsolatrendszeréről és kutatási témáikról adtak tájékoztatást.

Tisztelt Látogató! Honlapunk felújítás alatt áll. A megjelenítésen és a feltöltésen folyamatosan dolgozunk. Észrevételeket, javaslatokat az szracz@rkk.hu e-mail címre várunk.