Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont 2014. március 5-én együttműködési keret-megállapodást kötött a Nemzetgazdasági Minisztériummal. A megállapodás célja, hogy a tervezési, stratégiai és szakmai kapcsolatok segítsék a kölcsönös tudás- és tapasztalatcserét, valamint hozzájáruljanak a területi tervezés szakmai megalapozásához. A területfejlesztési szakigazgatás és a Regionális Kutatások Intézete közötti tudományos szakmai együttműködés több mint két évtizedes múlttal rendelkezik. Ez arra vezethető vissza, hogy az intézet alapító okiratában meghatározásra került feladatok művelése mindenkor aktuális tudományos munícióval láthatta el a területfejlesztésért felelős kormányzati szerveket. A regionális tudomány és az intézet társadalmi hasznosságát aláhúzza, hogy a kormányzati területfejlesztési döntések szakmai megalapozásához olyan témaköröket szükséges folyamatosan vizsgálni, amelyek nem csak a gyakorlatban hasznosítható eredmények között jelentkeznek, de közvetlenül szolgálják az intézet alapkutatásait is. Az intézet kiemelt szereplője a kutatás–fejlesztés–versenyképes területpolitikai alkalmazás innovációs láncnak.
A sajtóhír és az ünnepi beszédekről készült videofelvétel elérhető a Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárság honlapján.
"Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és intézetei a kutatási alaptevékenység körében kiemelten foglalkoznak a következő tudományterületekkel és kutatási feladatokkal: ... A regionális kutatások területén:
– a területfejlesztés nemzetközi környezete, az Európai Unió kohéziós és strukturális politikája;
– Kelet-, Közép- és Délkelet-Európa területi fejlődése;
– a Kárpát-medence regionális átalakulása, határkutatások;
– Magyarország térfolyamatai és területi politikája;
– a gazdaság térszerkezetét befolyásoló tényezők (K+F, innovációk, hálózatok, fejlett szolgáltatások stb.);
– tértípusok (régió, megye, kistérség, dinamikus és elmaradott területek) és településhálózat, város és vidéke kapcsolatrendszer;
– területi kormányzás és fejlesztési intézményrendszer, szabályozás és területi stratégiaalkotás, a területpolitikák összehasonlító elemzése;
– a környezetvédelem területi kérdései." (Kivonat az MTA KRTK Alapító Okiratából.)
Az intézet és a területfejlesztési szakigazgatás kölcsönös "egymásra utaltsága" sok éven keresztül gyümölcsöző együttműködésekben, tudományos és szakmai eredményekben, a magyar területfejlesztés nemzetközi versenyképességének fokozódásában testesült meg. Az alábbiakban csak az elvégzett kutatások, szakértői tevékenységek témacímeit soroljuk fel. Az együttműködési keret-megállapodás aláírása visszatereli a megszokott mederbe a formalizált intézményi kapcsolatokat (mind a hazai területfejlesztés intézményrendszere, mind a Regionális Kutatások Központja szervezeti változásokat élt meg a közelmúltban). Egyúttal kifejezi mindkét fél kölcsönös érdekeltségét a stabil, hosszú távú, mindkét érdekelt számára hasznosítható eredményeket hozó széles körű együttműködés elmélyítésére. A keret-megállapodás részeként a KRTK vállalja, hogy az NGM kezdeményezésére, a területfejlesztés és területi tervezés területén tudományos eszközöket igénylő elemzésekkel, értékelésekkel, megvalósíthatósági tanulmányok készítésével, szaktanácsadással, szakmai rendezvényeken való közös prezentációval segíti a minisztérium munkáját. A KRTK részéről Perger Éva, a Regionális Kutatások Intézetének igazgatója a hivatalos kapcsolattartó személy.
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – 2010–2011
- Térségi munkaerőpiacok helyzete
- A hazai területfejlesztési intézményrendszer elemzése, javaslat megfogalmazása a feladatok szintenkénti leghatékonyabb meghatározására, nemzetközi kitekintéssel
- Az európai uniós források felhasználásában közreműködő szervezetek működésének elemzése és értékelése, javaslatok megfogalmazása a hatékonyabb, gyorsabb és eredményesebb működési rend kialakítására
- A zöld gazdaság területi dimenziója
- Az újraiparosítás térségi lehetőségei Magyarországon
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium – 2010
- Részvétel az EU kohéziós politikájának jövőjével kapcsolatos magyar álláspont kialakításában, különös tekintettel a 2010 novemberében megjelenő 5. kohéziós jelentéssel kapcsolatos magyar érdekek beazonosítására, valamint az uniós szintű területi kohézió előmozdítását hivatott Területi Agenda és az EU területi állapota és perspektívái című dokumentumok 2011. első fél évében esedékes felülvizsgálatában való részvételre
- Elemző értékelés az EU kohéziós politikájának jövője és az EU 2020 viszonyáról, valamint ennek hazánkat érintő következményeiről
- Duna-stratégiával összefüggő egyes feladatok
- Elemzés készítése az Új Széchenyi Terv 7 programja, különösen azok végrehajtási, finanszírozási kérdései vonatkozásában
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium – 2009
- Duna–Tisza-csatorna: víziók és valóságképek
- Településhálózat-fejlesztési koncepcióhoz kapcsolódó feladatok
- Integrált városfejlesztési stratégiák monitoringjára vonatkozó eljárásrend előkészítése
- A területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerének továbbfejlesztése
- A területfejlesztés fogalmi rendszerének harmonizálása
- Az EU területi állapota és perspektívái című elemző dokumentum felülvizsgálatához kapcsolódó feladatok
- A Duna-térség fejlesztése
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium – 2008
- Országos településhálózat-fejlesztési koncepció megalapozása
- A készülő dokumentumok folyamatos egyeztetése, egyeztetési dokumentumok összeállítása
- A területfejlesztés egységes fogalmi rendszerének a megalapozása
- A régiók lehetséges szerepének vizsgálata az innovációban és a kutatás-fejlesztésben
- A kistérségi fejlesztési tanácsok működési tapasztalatai
- Javaslatok az IVS-kézikönyv módosítására
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium – 2007
- A magyarországi Felső-Duna szakasz fejlesztési kérdései
- Határ menti stratégiák
- Településhálózat-fejlesztési koncepció
- Szakmai közreműködés az országos policentrikus településhálózat-fejlesztési koncepció kialakításában
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium / Országos Területfejlesztési Hivatal – 2006
- Policentrikus városfejlesztés Magyarországon
- Magyarország szerepvállalási lehetőségei a kelet-, közép- és délkelet-európai területfejlesztési együttműködésekben
- A Duna komplex program – nemzetközi kitekintés
- A Tisza komplex program – nemzetközi kitekintés
- A területi folyamatok értékelése a strukturális beavatkozások hatékonyságának mérésével. Módszertani eszközök kidolgozása a regionális operatív programok végrehajtásának értékeléséhez
Országos Területfejlesztési Hivatal / Nemzeti Fejlesztési Hivatal – 2005
- A Magyarország részvételével folyó transznacionális együttműködések vizsgálata
- Változási trendek az unió regionális politikájában – magyar tanulságok
- A strukturális alapokhoz kapcsolódó intézmény- és eljárási rendszer jogi szabályozásának felülvizsgálata, korrekciója
- A tervszerződés jogintézménye
- Magyarország EU tagságával kapcsolatos regionális politikai, tervezési, fejlesztési kormányzati feladatok tudományos megalapozása, Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (2007–2013) koncepcionális megalapozása
Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal / Miniszterelnöki Hivatal – 2004
- A kistérségi krízis-előrejelzés és megelőzés módszerei
- Területi tervezés és programozás az EU kohéziós politikájának új követelményeire
- A tervszerződés rendszerének hazai adaptálási lehetőségei
- A területfejlesztési intézményrendszer feladat- és hatáskörei, a működés hatékonyságának elemzése, továbbfejlesztési javaslatok
- Magyarország EU-s tagsága stratégiájának tudományos megalapozása
- A területfejlesztés és a vidékfejlesztés kapcsolata
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium / Miniszterelnöki Hivatal – 2003
- Egy majdani tervtörvény koncepciójának megalapozása
- A Magyar Nemzeti Fejlesztési Terv 2003–2006. Regionális Operatív Program ex-ante értékelése
- Új követelmények a területi gazdaság fejlesztésében
- A területfejlesztési eszközök és az egyes térségek makrogazdasági helyzete, illetve annak változásai
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium / Miniszterelnöki Hivatal – 2002
- A környezeti és környezetvédelmi hatások vizsgálata, különös tekintettel az "Európai Unió területfejlesztési perspektívák" c. dokumentum tartalmi vonatkozására
- A területfejlesztés eszközrendszerének értékelése és továbbfejlesztési javaslatai
- A területi folyamatokról és a területi politika eredményeiről szóló országgyűlési beszámoló szakmai, tartalmi követelményei
- A területfejlesztés kiemelt térségeinek (nemzeti parkok, vállalkozási övezetek) vizsgálata
- A területfejlesztési kutatások stratégiai koncepciójának tudományos megalapozása
- A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény átfogó felülvizsgálata
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium / Miniszterelnöki Hivatal – 2000–2001
- Az Európai Unió strukturális politikájának, a strukturális és az előcsatlakozási alapok felhasználásának néhány tapasztalata a tagországokban és a jelölt országokban az elmúlt évtizedben
- A területfejlesztés döntéshozatali mechanizmusának elemzése a dél-dunántúli Phare-mintarégió példáján
- Az új EU irányelvek hatása a csatlakozási feltételekre
- Szakértői vélemény az „Európai regionális politika a bővítés után” c. vitaanyagról
- A területfejlesztés belső egységeinek feladat és területminősítési lehatárolási szempontjai
- Az EU-konform területfejlesztési régiók kialakítása