Az előadásból kiderült, hogy az ország 200 darab hulladékudvarából 43 Győrben található, ami gyakorlatilag majdnem 25%-a az összes hulladékudvarnak. A 2016-os törvénymódosítás óta a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) szedi be valamennyi hulladék díját, valamint a társaság engedélyével valósulhatnak meg a fejlesztések. Az országban a győri hulladékgazdálkodási rendszer az egyetlen, amelyik „chipes” módon szállítja el a hulladékot, vagyis a ténylegesen elszállított hulladék után kell díjat fizetni. Ez a díj azonban nem a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-hez (GYHG) kerül, hanem az NHKV Zrt.-hez ugyanis ő a tulajdonosa valamennyi hulladéknak. A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás településein is a GYHG végzi a kommunális szolgáltatást ugyanakkor a társulás tulajdonában lévő valamennyi eszközt a GYHG-nak kell bérelnie. A GYHG az egyetlen olyan közszolgáltató, ahol az elmúlt 10 évben érdemi gépjárműfejlesztés nem történt ugyanakkor a járművek döntő többsége már évekkel ezelőtt megérett a cserére, mivel fenntartásuk gazdaságtalan. A Széchenyi István Egyetem egy logisztikai optimalizálást folytat mely már előzetesen igazolja, hogy nem elegendő a szolgáltató gépparkja a hulladékgyűjtésre. A cég az állam és az önkormányzatok felé is jelentős adókat fizet be, mely a közszolgáltató részére szintén jelentős tehertétel. Az egyik legnagyobb gondot a jogszabályi háttér jelenti. A cég ugyanis a 2013-as törvénymódosításnak köszönhetően nem módosíthatja a chipes rendszerét átalány alapú elszállításra, mert az díjváltozást vonna maga után, amit jelenleg jogszabály ellenes, ezzel együtt az ürítési alapú fizetés a lakosság környezettudatos részére ösztönző eszköz, a finanszírozás szempontjából viszont hátrányos.

Az előadást követő beszélgetésből kiderült, hogy a GYHG nagyon jó kapcsolatban van a NHKV Zrt.-vel, akik amiben csak tudják segítik és támogatják a céget. Ugyanakkor, ahogyan az előadás során is elhangzott a legnagyobb problémát a jelenleg hatályos jogszabályi környezet jelenti. Ennek köszönhető többek között az is, hogy a cégnél komoly humánerőforrás fluktuáció van, ugyanis a versenyszféra béreihez képest jelentős az elmaradás. Ezért, hogy szolgáltatni tudjon kénytelen munkaerő kölcsönzőn keresztül munkásokat alkalmazni. Jelen pillanatban a GYHG erején felül tudja fenntartani a szolgáltatását. Ennek ellenére megpróbálnak minden lehetséges módon fejleszteni így az év végégig tervezik Győr családi házas övezeteit leszámítva a hulladékszigetek „harangosítását”, valamint néhány héten belül a korábban lerakott süllyesztett szigetek átvételét a Nagytérségi Társulástól, ezzel együtt idén elindítani hat Győr környéki településen kísérleti jelleggel a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést. A szelektív hulladék elszállítása is pillanatnyilag csak növeli a szolgáltató költségét, melyben komoly szerepe van annak, hogy a papír hulladékok ára már negatív értéket mutat, magyarul a szolgáltató fizet a papír elszállításáért. A szelektív hulladékokból származó bevételek egy az egyben az NHKV Zrt.-t illetik. A műanyag és a fém hulladékot elsősorban Szlovákiában és Németországban értékesíti a GYHG. A működés biztonságának növeléséhez a cég kénytelen volt bevezetni az edénybérleti díjakat a cégek és az intézmények részére, ezzel együtt ugyanennek a körnek biztosítja a szelektív hulladék beszállításának lehetőségét a Sashegyi Hulladékkezelő Központba. A győri szolgáltató problémáját csakis közös teherviseléssel lehet megoldani, melyben egyformán érintett az állam, az önkormányzatok és a lakosság. Mindez pedig az ország teljes hulladékgazdálkodására igaz, ugyanis valamennyi kommunális szolgáltatást nyújtó cég hasonló problémákkal küzd. Nagyon fontos lenne továbbá a szemléletformálás, és hogy minél kevesebb hulladék termelődjön a háztartásoknál, valamint a vállalatoknál, ugyanis csak így lehet biztosítani, hogy fenntartható és élhető jövője legyen hazánk hulladékgazdálkodásának.