Geopolitikai folyamatok és térképzetek Közép-Európában: Államok, határok, integráció és területi fejlődés
Közép-Európa sajátos fejlesztési problémáinak megoldása Magyarország és a szomszédos országok közti szorosabb együttműködés alapján képzelhető csak el. Az EU számos ösztönző módon támogatja a regionális együttműködéseket. A potenciálokat azonban még nem sikerült kellően hasznosítani. E helyzet okainak feltárását az EU-integráció és a nemzeti fejlesztési célok összefüggésének jobb megértése teszi lehetővé. Az EU és a globalizáció döntő módon befolyásolták Közép-Európa fejlődését. Az Európához való csatlakozás ellentmondásos hatásai a közép-európai államok és szomszédaik változatos együttműködéseinek kialakulásában is megjelennek. Kiinduló hipotézisünk értelmében az europaizáció Közép-Európa kohézióját ellentmondásosan alakítja, egyaránt erősítve a régió széttöredezése és egységesülése felé ható folyamatokat. Feltételezésünk szerint az eltérő léptékű folyamatok hatásai nem egyformán jelentkeznek. A kutatás fő kérdése, hogy milyen irányban befolyásolhatja az együttműködés a térségen belül a kohézió elmélyülése felé ható folyamatokat.
A kutatási kérdések:
(1) Milyen irányba tolódott el Közép-Európában 1989 óta az európai térség integrációjáról és a regionális együttműködési programokról való geopolitikai gondolkodás? Milyen módon jelennek meg az újfajta szemléletben a sajátos értékek, a nemzeti történelem újraértelmezésének igénye és egyes politikai/gazdasági érdekek?
(2) A közép-európai tagállamok milyen módon és alapokon definiálták nemzeti érdekeiket és céljaikat az Európai Unió keretein belül?
(3) Miben nyilvánulnak meg a különböző – a makroregionálistól a lokálisig terjedő – együttműködési szintek között fennálló folytonosságok és szakadások?
(4) Milyen potenciális hatása lehet a regionális geopolitikának az európai politikai közösség, a regionális kohézió, a nemzeti fejlesztések és a határokon átnyúló kormányzás szempontjából?
(5) A múltbeli tapasztalatok beépítésével hogyan erősíthető a regionális kohézió?
A kutatás a KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztályán, a KRTK Határkutató Csoport együttműködésében valósul meg. A kutatást Hajdú Zoltán (tud. tanácsadó, KRTK RKI DTO) vezeti, résztvevői Egyed Ildikó, Faragó László, Gál Zoltán, Grünhut Zoltán, Hardi Tamás, Pámer Zoltán, Rácz Szilárd, Varjú Viktor a KRTK RKI részéről, valamint külsős munkatársként Bakó Tamás (SZE RGDI), Balogh Péter (ELTE), Józsa Viktória (Nordconsult), Nagy Imre (SZIE) és James W. Scott (UEF), a kutatás társtémavezetője.
A projekt 2020. szeptember 1-jén indult, futamideje 36 hónap.
A külföldi működőtőke mikro-, makrogazdasági és területi differenciáló hatásai a Visegrádi országokban – Az FDI-vezérelt gazdaságpolitikai modellek kihívásai
A közép- és kelet-európai (KKE) országokban a gazdasági szerkezetátalakítás elsősorban a közvetlen külföldi működőtőke (FDI) befektetéseken alapuló fejlesztési utat követte, amely rövid távon hozzájárult a termelékenység és a versenyképesség javulásához, de jelenleg mindkét tényező stagnál a KKE régió szintjén. Emellett a visegrádi országoknak is szembe kell néznie a közepes jövedelmi csapda áthidalásának szükségességével és a külső tőkefüggőség kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozásával. A régió felzárkózása a fejlettebb EU gazdaságokhoz lelassult, s az FDI-ra alapozó növekedési modell a globális válság idején kifulladt. Az FDI nem tekinthető többé csodaszernek az átmeneti országok gazdasági növekedése szempontjából.
A kutatás célja az FDI pozitív és negatív makro- és mikrogazdasági hatásainak vizsgálata kvantitatív és kvalitatív módszerekkel visegrádi országokban nemzetgazdasági és regionális szinten egyaránt. A magyarországi hatásokat kiemelő kutatás megvizsgálja az FDI-nak a növekedésre, a beruházásokra, a munkatermelékenységre és a regionális vállalkozói tevékenységre gyakorolt hatásait. A kutatás az FDI-vezérelt gazdaságfejlődési út alternatív gazdaságpolitikai modelljeit is bemutatja, illetve gazdaságpolitikai fejlesztési javaslatokat is megfogalmaz a kutatásban érintett országok, de mindenekelőtt a magyar gazdaságpolitika számára.
A kutatást Gál Zoltán (tud. főmunkatárs, KRTK RKI DTO) vezeti, résztvevői Kovács Sándor Zsolt, Lux Gábor, Páger Balázs, Szabó Tamás és Zsibók Zsuzsanna a KRTK RKI részéről, Tölgyessy Péterné Sass Magdolna a KRTK VGI részéről, valamint külsős munkatársként Kuti Mónika (PTE KTK).
A projekt 2020. október 1-jén indul, futamideje 48 hónap.
Magyar fiatalok percepciói Európáról és európaiságról
Megannyi Európa-elképzelés létezhet, mindez nem változtat azon: az EU-t eredetileg azért hozták létre, hogy szupranacionális és multilaterális működési elvek mentén mozdítsa elő a politikai, gazdasági és társadalmi integráció mélyülését. E célok megvalósítását persze számos nehézség akadályozhatja, amely rendre felveti alternatív Európa-eszmék eshetőségét. Ez azonban főként azzal magyarázható, hogy az integráció-orientált Európa célkövetésének hiányzik az a közös kulturális talapzata, amely egyfajta európaiságként kijelölné a progresszió hogyanját is a célok mellett. Jelen kutatás szerint ezért Európa és európaiság összetartozó fogalmak, s az EU eredeti céljaihoz illeszkedő Európa és európaiság társadalomelméletileg a kozmopolitizmus, illetve néhány, ahhoz szorosan kapcsolódó koncepción (elismerés, elidegenedés, eldologiasodás, bizalom) keresztül érthető meg. A munka elsősorban ezen többszintű, multiteoretikus érvelés megalkotására vállalkozik, illetve a felvetett kérdések és hipotézisek empirikus vizsgálatát is feladatának tekinti. A kutatás révén mélyebb képet kaphatunk arról, hogy a magyar fiatalok mennyiben tekinthetők kozmopolitának, mi mondható el a szubjektív beállítódásaikról; annak tükrében hogyan viszonyulnak az integráció-orientált Európa eszméjéhez, s annak európaiságként értelmezett kulturális talapzatához; milyen EU-képpel bírnak; illetve ez utóbbi konstruálását mennyiben befolyásolják a jellemző politikai-közéleti diskurzusok.
A kutatást Grünhut Zoltán (tud. munkatárs, KRTK RKI DTO) vezeti.
A projekt 2020. december 1-jén indul, futamideje 36 hónap.
A közép- és délkelet-európai nagyvárosok fejlődési folyamatai
Az elmúlt három évtized alapvető változásokat hozott Kelet-Közép-Európában. Az átalakulás minden részeleme közvetve, de sok tekintetben közvetlenül is megjelent a települések életében, a hálózati kapcsolatok alakulásában (új államok, új fővárosok, új szomszédság). A térformáló folyamatok leginkább a nagyvárosi funkciókat érintették. Globálisan is érzékelhető ezen országok fokozatos világgazdasági integrációja és különösen fővárosaik fejlődése, fejlesztése. Mi okozza az egyenlőtlen fejlődést? Mi áll annak hátterében, hogy egyik ország vagy város sikeresebben kapcsolódott be a globális hálózatokba? Erre kíván választ adni a kutatás, az alábbi kérdések vizsgálatával: 1) Globális nézőpontból vannak-e a közös sajátosságai a kelet-közép-európai nagyvárosi fejlődésnek? 2) Azonosíthatók-e egyedi, speciális fejlődési utak? 3) Mi a főváros-központúság oka ezekben az országokban? 4) Mi a városhálózat második szintjén álló régióközpontok funkciója? 5) Mekkora az állam, a tudatos fejlesztéspolitika szerepe a városhálózat alakításában? 6) Hogyan befolyásolja a gazdaság, pl. a vállalati központok a városfejlődést?
A kutatást Rácz Szilárd (tud. munkatárs, KRTK RKI DTO) vezeti.
A projekt 2020. szeptember 1-jén indult, futamideje 36 hónap.