Kormányzási kihívások periférikus térségekben
A kutatás elméleti keretét a közösségi típusú kormányzás és fejlesztési modell jelenti. Hazánk és a kutatás vizsgálati terepe, Baranya megye tipikus periférikus térségnek tekinthető, amely az elmúlt évtizedben bekövetkezett hanyatlással függ össze, valamint azzal a ténnyel, hogy nem sikerült a térség szereplőit tartós szövetségbe összekapcsolni a hálózati kormányzás egyre inkább jellemzővé váló rendszerében. Az elemzés ezen hanyatló térség speciális kormányzati igényeire világít rá, a decentralizáltabb irányítási rendszer kialakításához szükséges szabályozási, makro politikai feltételrendszerére, a szektorális, vertikális és területi együttműködések rendszerének elméleti és szabályozási kereteire.
A kutatás a KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztályán valósul meg, vezetője Pálné Kovács Ilona, résztvevői Faragó László, Finta István, Gál Zoltán, Hajdú Zoltán, Horeczki Réka és Póla Péter. A projekt 2019. december 1-jén indult, futamideje 36 hónap.
Üzemtípusok, kihívások, adaptációs irányok és ezek hatása a magyar vidékre
A kutatás alapkérdése az, hogy mely üzemtípusok mennyire vannak felkészülve arra, hogy megfelelő gyorsasággal és fenntartható módon alkalmazkodjanak azokhoz az egymást erősítő kihívásokhoz, kiemelten a klímaváltozáshoz és az ágazat egészére jellemző munkaerőhiányhoz, amelyek – a rendelkezésre álló előrejelzések szerint – tartósan és egyre erőteljesebben veszélyeztetik a magyar agrárgazdaságot az elkövetkező években, évtizedekben. A projekt fő célja a különböző gazdaságtípusok alkalmazkodóképességének vizsgálata a változtatást egyre sürgetőbbé tévő kihívások közegében és annak előre vetítése, hogy miként érinti mindez az érintett vidéki térségek fejlődési perspektíváit.
A kutatás a KRTK RKI Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztálya, illetve a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézete közötti együttműködésében valósul meg, vezetője Kovács Katalin, résztvevői Koós Bálint, Németh Krisztina, Váradi Monika Mária és Vigvári András a KRTK RKI részéről, valamint Fogarasi József, Hamza Eszter, Király Gábor, Rácz Katalin és Swain Nigel John a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézetéből. A projekt 2019. december 1-jén indult, futamideje 40 hónap.
Átalakuló lokális lakáspiacok hazai nagyvárosokban
A projekt keretében feltárásra kerül a lokális lakáspiacok ciklikus változása – különös tekintettel a külső folyamatok (globális, EU-s, nemzeti) helyi hatásaira, a lokális lakáspiacok városi belső területi szerkezetét alakító hatására, s ennek kapcsolatára a helyi társadalmi struktúrával, valamint a városi nagyléptékű (nem csak lakáspiaci) fejlesztésekkel; s végül a speciális lakáspiaci szegmensek (albérleti, AirBnB) hatása a lakás adásvételi piac térszerkezetére, s ezen keresztül a városi tér átformálódására. A kutatás elméleti alapja több forrásra is támaszkodik, módszertana pedig erős kvantitatív lábbal rendelkezik. A folyamatok és mozgatórugók, valamint a helyi sajátos elemek feltárásához elengedhetetlen a terepi jelenlét (Szeged, Pécs, Miskolc, Győr), valamint a kulcsszereplőkkel elkészített interjúk elemzése, a helyi fejlesztési dokumentumok és a diskurzusok elemzése is.
A kutatásban a KRTK RKI Békéscsabai kutatócsoportjának kollégái vesznek részt, külsős kollégákkal kiegészítve. A kutatás vezetője Nagy Gábor, résztvevői Dudás Gábor, Kováts Bence, Nagy Erika és Velkey Gábor a KRTK RKI részéről, valamint külső munkatársként Boros Lajos, Kovalcsik Tamás, Nagy Gyula (mindhárman az SZTE-ről) és Trócsányi András (PTE). A projekt 2019. december 1-jén indult, futamideje 48 hónap.